A 21 magyar EP-képviselő közül mindössze öt képviselő állt ki az orosz és venezuelai rezsim elítélése mellett.

Az Európai Parlament (EP) csütörtöki ülésén határozottan elítélte az orosz rezsim által alkalmazott módszereket, amelyek révén hamis történelmi érveket gyárt, hogy igazolja Ukrajna ellen indított háborúját. A testület által kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a jogi következmények nélküli állásfoglalás elutasítja azokat az orosz állításokat, amelyek célja Ukrajna történelmének és nemzeti identitásának megkérdőjelezése. Az EP képviselői ezen kijelentéseket Oroszország törvénytelen háborújának hiábavaló indoklási kísérleteiként értékelik. A határozat továbbá elítéli Oroszország felelőtlenségét a szovjet bűnök felvállalásában, és határozott fellépést sürget a történelmi kutatások és nyilvános viták korlátozása ellen. A képviselők véleménye szerint ezek a lépések hozzájárultak ahhoz, hogy a moszkvai vezetés újraélessze a birodalmi politikát, és a történelmet eszközként használja saját, bűnös céljainak szolgálatában.

Az EP határozottan felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák és hangolják össze jobban erőfeszítéseiket az orosz dezinformáció, illetve a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni gyors és szigorú fellépésért. Elő kell mozdítani a médiaműveltséget, támogatni kell a minőségi médiát és a professzionális újságírást, valamint az új hibrid befolyásolási technológiák kutatását.

Az állásfoglalás azt is kéri az EU-tól, hogy bővítse ki a szankciós intézkedéseket azokra az orosz médiákra, amelyek a Ukrajna ellen indított orosz agressziót támogató dezinformációs kampányokat folytatnak. Emellett sürgeti az uniós tagállamokat, hogy teljes mértékben és pontosan valósítsák meg ezeket a lépéseket, és biztosítsanak elegendő forrást a hibrid hadviselés hatékony elleni fellépéshez.

Az Európai Parlament komoly aggodalommal figyeli a közösségi médiavállalatok legutóbbi bejelentéseit, amelyek a tényellenőrzési és moderálási eljárások lazítását célozzák. Ez a lépés különösen aggasztó, mivel lehetőséget teremt az orosz dezinformációs kampányok további elterjedésére világszerte. A képviselők arra kérik az Európai Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy szigorúan érvényesítsék a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt a Meta és az X (korábbi Twitter) bejelentéseivel kapcsolatban. A témáról kedden tartott vitán a parlamentben feszültség alakult ki, amikor egy fideszes és egy tiszás képviselő szópárbajba keveredett.

Az állásfoglalás elfogadása szinte teljes egyetértésben zajlott, hiszen 480 képviselő támogatta, míg csupán 58-an szavaztak ellene, és 48-an tartózkodtak. A jegyzőkönyv alapján a végszavazás során a Tisza delegáció hét tagjából öt igennel voksolt, míg Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk képviselője, nemet mondott. Érdekesség, hogy a szavazás során a két DK-s képviselő, Magyar Péter, aki a Tisza elnöki tisztét is betölti, valamint a Fidesz-KDNP tagjai nem adtak le szavazatot.

A jegyzőkönyv tanúsága szerint úgy tűnik, hogy Magyar, Dobrev Klára és Molnár Csaba aznap nem szavaztak, ami arra utal, hogy valószínűleg nem is voltak jelen. Két fideszes képviselő viszont már a Venezuelával kapcsolatos határozatnál aktiválta a szavazógombot, míg Borvendég a tartózkodás mellett döntött. Az EUrologus korábbi megfigyelései alapján a kormánypárti képviselők gyakran tartózkodnak az emberi jogi kérdések szavazásánál, ami lényegében ugyanolyan hatást gyakorol, mint a tartózkodás.

A Venezueláról szóló határozatnál már jóval többen, 163-an tartózkodtak, mint Oroszországnál. 53-an mondtak nemet és 374-en - köztük a tiszások - igent a végső szövegre. Elítélték Nicolás Maduro elnököt, aki szerintük bitorolja a hatalmat a tavalyi, erőszakba torkolló választás után. Az EP korábban az ellenzék vezetőjét nevezte legitim államfőnek, akinek tavaly a testület emberi jogi díját is odaítélte.

A képviselők örömmel fogadták, hogy a tagállamok egyhangú döntéssel célzott szankciókat vezettek be 15 egyén ellen, és további büntetőintézkedések bevezetését szorgalmazzák.

Az Európai Parlament szerdán újabb szankciók bevezetését sürgette Belarusz ellen, kifejezve elítélését a január 26-i elnökválasztás körüli helyzet miatt, amelyet színjátéknak minősítettek. A képviselők hangsúlyozták, hogy a tagállamok ne ismerjék el Alekszandr Lukasenko várható győzelmét, és egyértelműen kijelentették, hogy az egész belorusz politikai rendszer illegitim. Emellett követelték a politikai foglyok szabadon bocsátását, és elítélték a rezsim felelősségét az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háborúban.

Az állásfoglalást 567 szavazattal, 25 ellenében, 66 tartózkodás mellett fogadták el. A voksoló képviselők közül Borvendég és a Fidesz-KDNP-sek tartózkodást, Molnár a tiszások igent nyomtak.