A cukortól az étolajig: egy különleges utazás az élelmiszerárak szédítő ingadozásában.
Számos országban az élelmiszerárak olyan mértékben emelkedtek, hogy azok már meghaladják a maginflációt. Hazánkban például az elmúlt egy évtized során a kenyér ára akár két és fél szorosára is nőtt.
Az elmúlt években világszerte növekedtek a nyersanyagárak, ezért elsősorban a különböző olajfajták drágulása volt felelős. Az élelmiszerek ára is emelkedett világszerte, Magyarországon az elmúlt hat évben 81,6 százalékkal nőtt - írta meg a Portfolio.
Az ENSZ élelmezési szervezete, a FAO legfrissebb statisztikái szerint 2025 szeptemberében az összesített árindex csaknem 30 százalékkal emelkedett a 2014-16-os időszak átlagához képest. Ez az index a világpiacon forgalmazott cukor, gabona, hús, növényi olajok és tej nyersanyagáraiból tevődik össze.
A cukor globális piaci ára csaknem megegyezik a tíz évvel ezelőttivel, míg a gabonafélék ára 5 százalékkal emelkedett. Érdekes módon a hús világpiaci ára 28 százalékkal nőtt, a tejtermékek ára pedig még drámaibb, 48 százalékos emelkedést mutatott. Az étkezési növényi olajok esetében a helyzet még szembetűnőbb, hiszen ezek ára 68 százalékkal emelkedett.
Az OECD által számított élelmiszer-infláció 2019 és 2025 között több mint 45 százalék volt, szemben az FAO árindexének 30 százalékos emelkedésével. A Financial Times azt írja, a legtöbb országban 2019 és 2025 között szinte kivétel nélkül jobban emelkedtek az élelmiszerárak, mint a maginfláció, a két kivétel Kína, illetve Csehország.
Magyarországot vizsgálva a kumulált infláció 49,9 százalékos volt, míg az elmúlt hat évben az élelmiszerárak 81,6 százalékkal emelkedtek. Az itthon 2025-ben tapasztalt 5 százalék körüli inflációhoz az élelmiszerárak emelkedése körülbelül egy százalékponttal járul hozzá. A kereskedők részben keresztárazásokkal kompenzálják az árrésstop hatásait, tehát más élelmiszerek árát emelik - írja a Portfolio.
Tíz év alatt a kenyér ára több mint két és félszeresére emelkedett Magyarországon, az EU-n belül csak a lengyeleknél és a bolgároknál volt ennél nagyobb áremelkedés. A hús esetében viszont a 71 százalékos növekedés "dobogón sincsen". A tej 56 százalékos drágulását tekintve tíz ország is leelőzte Magyarországot, tíz másik országban drágult jobban ez a termék.
A tojásárakat illetően csak Szlovákiában és Észtországban tapasztaltak jelentősebb növekedést. Hazánkban a gyümölcsök ára az elmúlt évtized során 170%-kal emelkedett, míg a második helyezett Lengyelországban ez az arány még a 100%-ot sem éri el. A zöldségek esetében is hasonló trend figyelhető meg, itt 130%-os áremelkedést regisztráltak.
A forint 2021 és 2022 között jelentősen veszített értékéből. Az élelmiszerárak globális növekedése így itthon még erősebben jelent meg - írja a Financial Times. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy az ellátási láncokon nem azonnal mennek végig az árváltozások, a kiskereskedelmi árak lemaradva követik a világpiaci árakat.
A Portfolio hangsúlyozza, hogy az utolsó öt esztendő során a forint jelentős gyengülésen ment keresztül a dollárral szemben. Rámutatnak, hogy számos tényező befolyásolja az élelmiszerárak alakulását egy adott országban, ezért érdemes a hazai árak változását a hasonlóan kicsi és nyitott cseh gazdasággal összevetni. Érdekes módon a cseh korona a dollárral szemben majdnem 10 százalékkal erősödött hosszú távon, miközben az élelmiszerárak inflációja alacsonyabb szinten maradt az országban.
Az FT cikkében kiemelik, hogy az élelmiszer-infláció korábban nem játszott komoly szerepet a közgazdasági elemzésekben, azonban manapság a jegybankok már nem ignorálhatják az élelmiszerek árának növekedését. Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank egyik vezető döntéshozója rámutatott, hogy az élelmiszerárak emelkedése jelentős hatással van a lakosság inflációs várakozásaira, ami új kihívások elé állítja a gazdasági döntéshozókat.
