A globális pénzügyi piac készen áll egy idei valutaháborúra – vajon bekövetkezik, vagy elkerülhetjük?
A globális pénzügyi piac felkészült egy lehetséges 2025-ös valutaháborúra, amelyet az a félelem vezérel, hogy Kína leértékeli a renminbit az Egyesült Államokkal szembeni kereskedelmi feszültségek fokozódására válaszul. Egy ilyen lépés különösen Ázsiában a tizenöt évvel ezelőtti devizahiteles zavarokra emlékeztető leértékelési hullámot indíthat el. Az iBanFirst elemzői azonban megkérdőjelezik ezt a konszenzust, és azt állítják, hogy a renminbi erőteljes leértékelődése valószínűtlen. Ehelyett Magyarország számára 2025-ben a legégetőbb kockázatot a költségvetési helyzet további romlása jelenti a globális kötvényhozamok emelkedése közepette, ami jelentősen befolyásolhatja az ország gazdasági stabilitását és a befektetői bizalmat.
A 2025-ös év küszöbén állva a globális hozamok várható emelkedése komoly kihívásokat rejthet magában. Az ilyen mértékű növekedés nem csupán a pénzügyi piacokat, hanem a gazdasági stabilitást is befolyásolhatja. A befektetőknek érdemes alaposan megfontolniuk lépéseiket, hiszen a magasabb hozamok mögött rejlő kockázatok nem elhanyagolhatóak. Az igazi veszélyt éppen e váratlan változások és a piaci reakciók kiszámíthatatlansága jelentheti.
A szeptemberi óriási Fed-csökkentés óta a 30 éves amerikai kötvényhozamok +40 bázisponttal emelkedtek, míg korábban 10-50 bázisponttal csökkentek. A kötvényhozamok 2024 szeptembere óta tartó emelkedése nem elsősorban Trump "reflációs" politikájának (amely a gazdasági növekedés fiskális intézkedésekkel történő ösztönzését jelenti) köszönhető, ahogy azt egyes elemzők feltételezik.
A piaci emelkedés mögött az a tényező áll, hogy a befektetők már nem számítanak azonnali kamatcsökkentésekre a Fed részéről, mivel a munkaerőpiac meglepően stabilnak mutatkozik. Ez a magasabb hozamok globális pénzügyi környezetre gyakorolt hatása, amely világszerte emeli a hitelfelvétel költségeit.
Ezáltal a törékeny költségvetési helyzetű országok, mint például Magyarország, nagyobb befektetői ellenőrzés alá kerülnek.
A külső adósság szintje a feltörekvő országok körében rendkívül aggasztó, hiszen a GDP 151%-át teszi ki. Ez a mutató kétszerese annak, ami Chilénél és a Cseh Köztársaságnál tapasztalható, jelezve a gazdasági kihívásokat, amelyekkel ezek az országok szembesülnek.
Ráadásul komoly aggályok merülnek fel a fenntarthatóság terén. Az ilyen nagymértékű külső adósság mellett talán nem is szükséges hangsúlyozni, hogy Magyarország rendkívül érzékeny a globális tőkeköltségek bármilyen emelkedésére. Bár pániküzemmód jelenleg még nem tapasztalható, a magyar piac tartós pénzügyi instabilitása mindenképpen figyelmeztető jel a döntéshozók számára: itt az ideje, hogy lépéseket tegyenek az adósság csökkentése érdekében.
Úgy véljük, hogy 2025-ben a magyar gazdaságot leginkább nem Trump vámpolitikája vagy az európai gazdasági növekedés ütemének csökkenése fenyegeti, hanem a globális hozamemelkedés. Ez a jelenség komoly hatással lehet az ország pénzügyi környezetére és a befektetői bizalom szintjére is.
"Alin Latu, az iBanFirst romániai és magyarországi országigazgatója így fogalmazott."
A devizapiacra gyakorolt hatás rendkívül sokrétű és dinamikus jelenség. Az árfolyamok változása számos tényezőtől függ, mint például a gazdasági mutatók, politikai események, illetve a globális piaci hangulat. A devizapiac reagálhat a központi bankok döntéseire, mint például a kamatlábak változtatására, vagy akár egy-egy váratlan hírre is, amely befolyásolja a befektetők bizalmát. Ezen kívül, a devizapiac folyamatosan alakul a globális kereskedelem és a tőkeáramlás hatására. Az országok közötti gazdasági kapcsolatok, a külkereskedelmi mérleg alakulása, valamint a politikai stabilitás mind-mind kulcsszerepet játszanak az árfolyamok alakulásában. A devizaerősödés vagy gyengülés nem csupán a spekulánsok számára jelent lehetőséget, hanem a hétköznapi emberek életére is hatással van, hiszen befolyásolja az importált áruk árát, a külföldi utazások költségeit, és a nemzetközi befektetések megtérülését. Összességében a devizapiac hatásai széles spektrumot ölelnek fel, és folyamatos figyelmet igényelnek a befektetők és a gazdasági elemzők részéről egyaránt.
A kedvező hír, hogy a devizapiac jelenleg úgy tűnik, ellenáll a növekvő politikai kockázatoknak és a költségvetési aggályoknak. A legfontosabb devizapárok implikált volatilitása 2024-re átlagosan 1% alatt marad.
Az USD/HUF és EUR/USD devizapárok esetében a tőkebeáramlás jelenleg kulcsszerepet játszik az árfolyamok alakulásában. 2024 novembere óta az amerikai pénzügyi piacokra, különösen a részvénypiacokra, figyelemre méltó módon 140 milliárd dollárnyi tőke áramlott be. Ezzel szemben az európai piacokról körülbelül 14 milliárd dollár értékben tőke áramlott ki.
A befektetők az amerikai részvénypiacot választják, mivel itt a magasabb hozamok és az alacsonyabb kockázatok vonzó kombinációját találják. Ez a tendencia pedig hozzájárul az USD árfolyamának emelkedéséhez.
A dollár jelenlegi állapota 9%-kal túlértékelt a főbb valutákhoz viszonyítva, és valószínű, hogy 2025 nagy részében ezen a szinten fog stagnálni.
Az USD/HUF árfolyama 2024 januárjától kezdve 12%-os növekedést mutatott. Az elemzői várakozások szerint a jövőben is további emelkedés várható, és 2025 közepére 420-as szintet céloztak meg. Hasonló tendencia figyelhető meg az EUR/HUF esetében is, ahol a szakértők 2025 közepére 425-ös célárfolyamot prognosztizálnak.
Az EUR/USD árfolyama kapcsán a szakértők 2025 elejére 1,0350 körüli mélypontot várnak, ezt követően pedig az év során 1,05 és 1,10 között stabilizálódásra lehet számítani. Az erős dollárkörnyezet valószínűleg továbbra is megmarad, ami befolyásolhatja a valuták közötti dinamikát.
