A kereskedelmi láncok bojkottja: Milyen árakra számíthatunk Szerbiában | Vajdaság MA A kereskedelmi láncok bojkottja nem csupán politikai esemény, hanem komoly gazdasági hatásokat is generálhat. Szerbiában, ahol a piaci dinamika folyamatosan változik, ér

Ma zárul a kereskedelmi láncok elleni bojkottnak Szerbiában, amelyet a fogyasztóvédelmi szervezetek és a lakosság hirdettek meg. A kezdeményezés öt napig tartott, miután egy egynapos tiltakozás az öt legnagyobb kereskedelmi lánc ellen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A bojkottnak célja, hogy felhívja a figyelmet a kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos problémákra és a fogyasztói jogok védelmére.

Dejan Gavrilović, az Efektiva egyesület képviselője az RTS műsorában elmondta: az egynapos bojkottnak 4,5 millió eurós hatása volt, ennyivel csökkent a szupermarketek bevétele, de a kereskedelmi láncok nem a várt módon reagáltak, hanem azonnal megemelték az árakat.

Dragovan Milićević közgazdász szerint a bojkottnak korlátozott hatása van, mivel az árakat nemcsak a szupermarketek határozzák meg, hanem a gyártók és a forgalmazók is. Anica Telesković, az RTS újságírója pedig arra mutatott rá, hogy a fogyasztóknak - mint sok más esetben - most sincs sok választási lehetőségük.

A bojkottot a magas árak miatt hirdették meg, hasonló kezdeményezések történtek a régióban is, például Horvátországban, Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában és Észak-Macedóniában is.

Gavrilović megállapításai alapján az egynapos bojkottnak jelentős hatásai voltak: a vásárlások volumene 21,5%-kal mérséklődött, míg a forgalom drámai módon, 37%-kal csökkent.

"A bojkott előtti péntekhez viszonyítva körülbelül 4,5 millió eurónyi bevételkiesés történt. Noha ez egy jelentős összeg, a boltok azonnal áremelésre léptek, így úgy határoztunk, hogy ötnapos bojkottot hirdetünk" - nyilatkozta Gavrilović.

Kiemelte, hogy rendkívül nehéz konkrét követeléseket megfogalmazni, mivel a szupermarketek haszonkulcsairól és üzleti stratégiáiról szinte semmiféle átlátható információ nem áll rendelkezésre. A szakértő azt javasolta a vásárlóknak, hogy ne vásároljanak be előre a bojkott időszaka előtt, és később se térjenek vissza ugyanazokba az üzletekbe. Ehelyett érdemes alternatív beszerzési forrásokat keresniük.

Milićević szerint a bojkott nem teljesen elhibázott lépés, de nem is jelenthet teljes megoldás, mert az árakat nem kizárólag a kereskedelmi láncok határozzák meg.

"A termékek árazása a gyártók, a forgalmazók és a nagykereskedelmi láncok közötti együttműködés eredményeként alakul ki. Néhány bolt esetében a haszonkulcs 20%-ra tehető, míg másoknál ez akár 42% is lehet. Ennek ellenére az árak között nem tapasztalható számottevő különbség" - magyarázta a közgazdász.

Úgy véli, a probléma inkább a nagy rendszerek tárgyalási erejéből fakad, amelyek a beszállítókkal szemben kedvezőbb feltételeket tudnak kialkudni.

"Ez egy komplex, rendszerszintű probléma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Azonban fontos, hogy valahol elindítsuk a változást. Ha a kereslet csökken, az árak és a profitmarzsok is csökkenteni kényszerülnek" - mondta.

Szerbiában a legismertebb csokoládémárka 270 grammos változata a legdrágább, ára 790 dinár körül mozog, ami körülbelül 6,7 eurónak felel meg. Ezzel szemben Montenegróban 3,89 euróért, Horvátországban 6 euróért, Franciaországban pedig 3,49 euróért lehet beszerezni ugyanazt a terméket. Németországban a hasonló csokoládé ára 4,22 euróra rúg.

Milićević véleménye szerint számos tényező hozzájárul ehhez a helyzethez.

"Ne feledjük, hogy az euró árfolyama mesterségesen alacsonyan, 117 dináron van tartva, míg a rejtett infláció 2018 óta már 40%-ra rúg" - tette hozzá.

A nagy rendszerek uralkodása szintén jelentős hatással bír. A nagykereskedők erőteljes alkupozícióval rendelkeznek, míg a márkák óriási összegeket fektetnek a marketingbe, ami formálja a fogyasztói magatartást.

Gavrilović hangsúlyozta, hogy bizonyos termékek ára a nagy áruházakban meglehetősen magas, míg a kisebb üzletekben akár a feléért is hozzáférhetünk ezekhez.

"A nagy láncok fenntartják a magas árakat, majd időnként 50%-os kedvezményt hirdetnek, de még így is 450 dinárért adják a csokoládét. Az emberek pedig azt hiszik, hogy ez egy hatalmas akció, és többet vásárolnak" - mondta Gavrilović.

Gavrilović szerint a bojkott végső célja az, hogy a nagy kereskedelmi láncokat árcsökkentésre kényszerítse, amelyet a kisebb boltok is követnének, írja az RTS.

Milićević végül hangsúlyozta, hogy a kérdés gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak, és az alacsonyabb árak eléréséhez elengedhetetlenek a strukturális reformok. Ezen reformok közé tartozik a hazai mezőgazdasági termelés erősítése, valamint a piaci verseny körülményeinek igazságosabbá tétele.