A magyar átlagbér hétszeresét keresik az NB I-es labdarúgók! Nézzük meg a részleteket!
A TISZA Párt bejelentette a népszavazás eredményeit – itt az exkluzív összegzés!
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) legfrissebb üzleti és pénzügyi jelentése, amelyet a 444.hu tárt fel, érdekes adatokat szolgáltat a magyar labdarúgás pénzügyi helyzetéről. 2023-ban a hazai élvonalbeli klubok összesen 62 millió eurós bérköltséget vállaltak, ami körülbelül 25,4 milliárd forintnak felel meg. Ezzel a számadatok alapján Magyarország a 54 tagállam közül a 20. helyen áll a játékosbérkifizetések listáján, ami jól tükrözi a hazai futball fejlődő gazdasági helyzetét.
A Transfermarkt.com által közzétett statisztikák alapján a vizsgált évben a tizenkét NB I-es csapat kerete átlagosan 38 játékost számlált. Ebből adódóan egy labdarúgó éves keresete körülbelül 55,7 millió forintra rúgott, ami havi szinten 4,6 millió forintot jelent. Ez az összeg még a legfrissebb bruttó magyar átlagbérnek (670 ezer forint) is közel hétszerese. Továbbá, mivel a futballisták az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) keretein belül adóznak, a minimálbér feletti jövedelmük csupán 15%-át kell befizetniük adóként.
Az átlagos bérszintet érdemes körültekintően értelmezni. Ez nem jelenti azt, hogy minden játékos ennyi pénzt keres, hiszen jelentős eltérések vannak a fizetések között. A legtöbb játékos az átlag alatti jövedelemmel bír, ugyanakkor létezik egy szűk réteg, főként a Ferencváros és a Puskás Akadémia játékosai között, akiknek a jövedelme jelentősen túlszárnyalja ezt az átlagot - magyarázta Szabados Gábor sportközgazdász a Blikknek.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a fiatal akadémisták kivételével az élvonalbeli játékosok között alig találunk olyat, aki egymillió alatti fizetéssel bírna.
Nem csupán a játékosok profitálnak ebből, hanem összesen 1686 ember találja meg a munkahelyét a 12 NB I-es csapatnál. Ezeknek a munkavállalóknak az átlagos havi bérköltsége is bőségesen túllépi a 800 ezer forintot.
A labdarúgás az utóbbi években kiemelkedő kormányzati támogatásban részesült, ami jól tükröződik a legutóbbi egy évtized stadionépítési és fejlesztési projektjeiben. Hazánk az UEFA ranglistáján a 6. helyet foglalja el ezen a téren, ami figyelemre méltó eredmény. Ugyanakkor érdekes ellentmondásokat mutat a sportág gazdasági mutatójaiban: míg a jegybevételek alapján a magyar bajnokság csupán a 30. helyet szerzi meg (1,3 milliárd Ft), a belföldi televíziós szerződések révén már a 18. helyen áll (8,9 milliárd Ft), és a külföldi mezszponzorációk tekintetében sajnos a 43. helyre szorul (csak 8 százalék). Mindezek ellenére a klubok összesített nettó saját tőkéje 59,5 milliárd Ft-ra rúg, amivel a 11. helyet bírtokolják Európában. Ez a paradox helyzet rávilágít a magyar labdarúgás fejlődésére, amely még sok kihívással néz szembe.
