A parlament elindította a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitáját, amely során a képviselők részletesen megvitatják a tervezetet és annak hatásait.

Varga Mihály: ez egy új gazdaságpolitika költségvetése

Varga Mihály pénzügyminiszter expozéjában azt hangsúlyozta: a 2025-ös költségvetés egy új gazdaságpolitika költségvetése, amely a tartós konjunktúra alapjainak lefektetéséről szól.

A büdzsében minden szükséges forrást kiemeltek ahhoz, hogy fokozzák a családok támogatását, erősítsék a vállalkozások helyzetét, megőrizzék a rezsicsökkentés előnyeit, fenntartsák a nyugdíjak vásárlóerejét, biztosítsák az ország fizikai védelmét, valamint továbbra is megóvják Magyarország határait az illegális migrációval szemben.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a 2025-ös költségvetés révén lehetőség nyílik a magyar gazdaság visszaterelésére egy fenntartható és dinamikus növekedési pályára. Emellett céljuk, hogy támogassák a bérnövekedést, valamint növeljék a jövedelmek vásárlóerejét. Kiemelte, hogy a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely megóvása mellett újabb munkalehetőségek teremtésére is fókuszálnak, miközben Magyarország biztonságát prioritásként kezelik, biztosítva, hogy a honvédelmi kiadások a GDP 2 százalékát érintsék. A jövő évre vonatkozóan megígérte, hogy minden szükséges forrást rendelkezésre bocsátanak a rezsiköltségek alacsonyan tartásához. Ezen kívül a nyugdíjasok számára tett ígéreteik betartása érdekében jövőre is megvédik a nyugdíjak értékét, és kifizetik a 13. havi nyugdíjat, amelyet februárban fognak folyósítani, és a jövőben állandósítani terveznek.

Ismertette: a 2025-ös költségvetésben a kormány 3,4 százalékos GDP-bővüléssel és 3,2 százalékos inflációval számol. A költségvetési hiányt tovább csökkentik, 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolnak jövő évre - fejtette ki.

A pénzügyminiszter kifejtette, hogy optimista várakozásaik szerint két hónapon belül, Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépésével új, békepárti szövetségesre tehet szert a magyar kormány. Ez a fejlemény lehetőséget nyújthat arra, hogy a világot a béke irányába terelő folyamatok dominálni kezdjenek. Jelenleg azonban nemcsak a biztonság megőrzése a cél, hanem a béke által kínált lehetőségekre is fel kell készülnünk - hangsúlyozta az illetékes.

Kiemelte: az új gazdaságpolitika akkor lesz sikeres, ha eredményeiből a magyar családok és a magyar vállalkozások is részesülnek. Ennek érdekében a kormány új gazdaságpolitikai akciótervet indított, amely három pilléren áll, a jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán, és a hazai vállalkozások helyzetbe hozásán. Az akcióterv 21 intézkedéssel járul hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság bővülése jövőre az Európai Unió élmezőnyébe tartozzon - közölte.

A pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy a következő évben több mint 300 új beruházást indítanak, többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén. Ezek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot, a 2025-ös évre eső rész összértéke pedig 480 milliárd forint - közölte.

Kiemelte: 2025-ben is szinte minden terület több forrással gazdálkodhat, mint egy évvel korábban.

Windisch László: A 2025-ös költségvetés tervezetének alapjai Windisch László, a költségvetési tervezés szakértője, bemutatta a 2025-ös költségvetési tervezet megalapozását. A jövőbeli pénzügyi tervek körvonalazása során a szakember hangsúlyozta a fenntarthatóság és a gazdasági stabilitás fontosságát. A tervezet célja, hogy figyelembe vegye a társadalmi szükségleteket és a gazdasági kihívásokat, miközben elősegíti a fejlődést és a jólétet. A következő évek pénzügyeinek irányvonalát már most érdemes megfontolni, hogy a jövő generációi is élvezhessék a kiegyensúlyozott és igazságos költségvetési politikát.

A 2025-ös központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozott, és ha a tervezet makrogazdasági előrejelzései valóra válnak, akkor a bevételi célok teljesítése reálisnak tűnik. Ezt az értékelést az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke fogalmazta meg a javaslat szerdai általános vitájában.

Windisch László hangsúlyozta, hogy a költségvetési törvényjavaslat november végére tervezett tárgyalása jelentősen mérsékli a teljesüléshez kapcsolódó kockázatokat.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzései alapján a költségvetés államadósságának finanszírozásához kapcsolódó kamatkiadások akkor tekinthetők megalapozottnak és elegendőnek, amennyiben az euró árfolyama évi átlagban körülbelül 397,50 forint körül mozog.

Az államadósság-szabály mindaddig teljesül, ameddig az államadósság - a nominális GDP prognosztizált növekedése mellett - legfeljebb 439,7 milliárd forinttal növekszik a tervezetthez képest, vagy pedig a nominális GDP növekedési üteme - a tervezett államadósság mellett - meghaladja a 6,8 százalékot - jelezte.

A törvényjavaslat mögött álló számadatok és a kockázatok csekély mértéke alapján az indítvány elfogadását ajánlotta.

Költségvetési Tanács: a 2025-ös büdzsé törvényjavaslata megfelel a szabályoknak, de vannak kockázatok

A 2025-ös költségvetési törvényjavaslat összhangban áll az alaptörvény által megszabott államadósság-szabállyal, valamint a stabilitási törvény előírásaival - jelentette be a Költségvetési Tanács elnöke szerdán az Országgyűlés plenáris ülésén, a javaslat vitája során.

Horváth Gábor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a testület figyelmezteti a kormányt számos kockázatra. Kiemelte, hogy különösen fontos kérdés, vajon sikerül-e elérni a tervezett gazdasági pályához szükséges trendfordulót, és ennek következtében megvalósulnak-e a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások.

A testület által képviselt vélemény szerint, figyelembe véve a tavaszi költségvetési tervezés előnyeit, üdvözlendő a 2025-ös költségvetés őszi megvalósítása. Ez a lépés hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjenek a költségvetési tervezés makrogazdasági környezetével kapcsolatos előrejelzési nehézségek, így a költségvetés képes lesz betölteni gazdasági iránytűként funkcióját.

Horváth Gábor úgy nyilatkozott, a Költségvetési Tanács álláspontja szerint a jövő évi hiánycél megvalósulását kockázatok övezik, elsősorban a bevételek teljesíthetősége oldaláról.

Ahogy említette, kockázatokkal járhat, ha a 2025-ös gazdasági növekedés nem éri el a várt szintet, mivel ez csökkentheti a költségvetés bevételeit. Hasonlóképpen aggasztó lehet, ha a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek idei alulteljesítése – mint ahogyan azt 2023-ban tapasztaltuk – rontja ezen előirányzatok bázisát.

Jelezte azt is: kockázatosnak látták, hogy lesz-e a tervezet szerinti mértékű az uniós forrásbeáramlás, ugyanis az e-pénzek elérhetőségét övező bizonytalanság továbbra is fennáll.

A Fidesz szerint a 2025-ös költségvetés jóváhagyása lehetőséget teremt arra, hogy ismét fellendítsük Magyarország gazdasági teljesítményét és jólétét.

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka, hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetés elfogadása újra lendületet adhat Magyarország számára. A kormánypárti képviselő az 2025-ös büdzsét az új gazdaságpolitika alapkövének tekinti, amely szerinte lehetőséget teremt arra, hogy a magyar gazdaság visszanyerje a járvány előtti dinamikus és fenntartható növekedési irányvonalát.

Jelezte: a költségvetés jövőre 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, és ezt a várakozást az Európai Bizottság, az IMF és a nagy nemzetközi elemző intézetek is alátámasztják.

Az új gazdaságpolitikai akcióterv középpontjában a jövedelmek vásárlóerejének fokozása, a megfizethető lakhatás elősegítése, valamint a hazai vállalkozások megerősítése áll. Kiemelt célként szerepel a magyar családok további támogatása, illetve a rendkívül széleskörű családtámogatási rendszer továbbfejlesztése.

Kiemelte azt is, hogy a kormány az új gazdaságpolitika kereteit a gazdasági semlegesség elveire alapozza.

Beszélt arról, hogy a következő évben, valamint az azt követő két esztendőben a minimálbér és a garantált bérminimum számottevő emelkedésen megy keresztül. Ennek következményeként 2028-ra az átlagbér akár az 1 millió forintos határt is elérheti.

A lakhatási helyzet javítása érdekében a kormány bejelentette, hogy megállapodást kötött a bankokkal, amely lehetővé teszi egy maximum 5 százalékos kamatozású hitelkonstrukció bevezetését. Emellett jövőre a munkáltatók számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy 150 ezer forint összegű, a SZÉP-kártyákkal azonos adózású lakhatási támogatást nyújthassanak 35 év alatti munkavállalóiknak. A gazdasági akcióterv keretében kiemelt figyelmet kapott a Demján Sándor program, amely jelentős tőkejuttatást céloz meg a kis- és közepes vállalkozások számára.

Elmondta: a jövő évi költségvetésben a családok támogatására több mint 3750 milliárd forintot fordítanak, 447 milliárd forinttal többet, mint idén, és 2800 milliárd forinttal többet, mint amit a baloldali kormányok legutolsó költségvetésükben erre a célra költöttek.

Szűcs Lajos, a Fidesz másik vezérszónoka, a következő év költségvetését a kiszámíthatóság, a biztonságra való törekvés és a betarthatóság szellemében jellemezte. Kiemelte, hogy a kormány célja az volt, hogy egy békeköltségvetést dolgozzanak ki.

Kitért arra: a kormány most azért ősszel és nem tavasszal nyújtotta be a költségvetést az Országgyűlésnek, mert az elhúzódó háború komoly bizonytalanági tényezőt jelent a magyar gazdaságra, ezért megvárták az amerikai elnökválasztás eredményét. Hozzátette: bíznak abban, hogy a mihamarabbi béketárgyalás és tűzszünet várható jövő év elején.

A DK véleménye szerint a költségvetés egy igencsak silány konstrukció, így nem állnak mögötte.

A DK vezérszónoka a költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitájában olyan törvényességi kérdéseket vetett fel, amelyek megkérdőjelezték a költségvetés megalapozottságát.

Varju László kijelentette, hogy a következő évi költségvetés előrejelzései komoly kockázatokkal terheltnek tűnnek. Kiemelte, hogy a tervezett bevételek jelentős része nem rendelkezik megfelelő alapokkal. Szerinte a kormány nem tesz elegendő lépést az uniós források megszerzéséért, emellett a forint és az euró közötti árfolyamot alulértékeltnek tartja. Ráadásul a gazdasági növekedést számos külső tényező is befolyásolhatja.

Kiemelte, hogy a javaslat nem tükrözi a magyar emberek és a magyar gazdaság valódi érdekeit, továbbá nem nyújt megfelelő megoldásokat sem az egészségügy, sem az oktatás terén. Ezzel párhuzamosan viszont elősegíti a pénzkiadások növelését a 2026-os választások előtt.

Mekk Elek költségvetése mesterművé vált, azonban sokan csak egy összecsapott munkának tartják – hangsúlyozta, utalva arra, hogy a Demokratikus Koalíció nem áll a tervezet mögé.

Kifejtette, hogy a törvényjavaslat nem összhangban áll a stabilitási törvénnyel, amely előírja, hogy a hiány nem haladhatja meg a háromszázalékos határt. Véleménye szerint az államadósság csökkentésére vonatkozó rendelkezések csupán látszólag teljesülnek, ráadásul a tartalékok szintje sem megfelelő a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

Varju László kijelentette, hogy az elemzők előrejelzései alapján a kormány jövő évi bevételei összesen 1500 milliárd forinttal emelkedhetnek, ha az összes adónemet együttesen vesszük figyelembe.

A magas, 3,7 százalékos hiánycél, az államadósság mértékének szerényebb csökkenése mind az mutatja, mintha a kormány maga sem hinne az előirányzatokban - mutatott rá.

Arról beszéltek, hogy jövőre 300 új projektet terveznek, de közben 272-t leállítottak a 2022-es választások után. Most ismét új ígéretekkel próbálnak előállni, hátha valaki elhiszi a mondandójukat.

A 2022-es választási év óta eltelt kilenc negyedév során hat alkalommal tapasztaltuk a gazdaság teljesítményének csökkenését az előző negyedévhez viszonyítva. A jelenlegi költségvetés már januárra is irreálisnak tűnik – fogalmazott véleményében. Úgy véli, hogy a jövőre várt 3-6 százalékos gazdasági növekedés nem tűnik reális célnak.

Varju László kifejtette, hogy a kormány próbálja jelentéktelennek tüntetni az uniós források csökkenését, holott ez valójában drasztikusan korlátozza a kormányzati döntéshozatal lehetőségeit.

A DK, mint szociáldemokrata párt, határozottan elítéli a szociális érzéketlenséget és a szegénység növekedését. Teljes mértékben elfogadhatatlannak tartják, hogy a ner-gazdaság keretein belül repülőtereket és a Vodafone-t vásárolnak meg, miközben a nyugdíjak emelése, az egészségügyi ellátás megfelelő színvonalának biztosítása, valamint a kórházi adósságok rendezése sajnos háttérbe szorulnak.

MSZP: a költségvetési javaslat körüli cirkusz és szenvedés.

Az MSZP vezérszónokai, Tóth Bertalan és Vajda Zoltán, a 2025-ös költségvetés tervezetét színjátéknak, sőt, kínlódásnak minősítették az Országgyűlés törvényjavaslatának vitájában.

Tóth Bertalan hangsúlyozta, hogy függetlenül attól, milyen jogszabályt fogad el az Országgyűlés, Orbán Viktor kormányának cselekvési szabadsága nem csorbul, hiszen rendeletek és kormányhatározatok révén bármikor eltérhetnek a szabályoktól, ahogy csak szeretnék.

Hozzátette, színjáték ez a javaslat azért is, mert a tervezési kereteknek a valósághoz nem sok közük van.

Vajda Zoltán szavai szerint a tervezet kínlódás, mert a kormány egyetlen fontosabb tervezési számot sem tud eltalálni évek óta és mert a harmadik éve beígért GDP növekedés sem akar megérkezni.

A jövő évi költségvetés sorsa szorosan összefonódik a magyar gazdaság növekedésének mértékével. Ugyanakkor a kormány "hurráoptimista" előrejelzéseit sem a Költségvetési Tanács, sem a független elemzők nem ítélik reálisnak - tájékoztatott egy forrás.

Jobbik: Ezt a költségvetést nem támogathatjuk.

Nagyon sok ponton kellene módosítani a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot ahhoz, hogy megszavazhassa azt egy felelős ellenzéki képviselő - hangsúlyozta a javaslat szerdai általános vitájában Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka.

"A magyar jövő jövőjét kockáztatja a kormány a jelenlegi költségvetéssel" - hangsúlyozta a politikus, aki rámutatott, hogy manapság elterjedt gyakorlat, hogy a kormány a pozitív fejleményeket saját intézkedéseik sikerének tulajdonítja, míg a kedvezőtlen eseményeket külföldi trendek következményeiként igyekszik beállítani.

Z. Kárpát Dániel hangsúlyozta, hogy Magyarország számára elengedhetetlen egy színvonalas, állami finanszírozású egészségügyi rendszer kiépítése. Véleménye szerint, ha sikerülne hazahozni a Nyugat-Európába távozott fiatalok felét, akkor nem lenne szükség vendégmunkások alkalmazására. A képviselő emellett egy "lakhatási forradalom" szükségességét is felvetette, és azt javasolta, hogy a multinacionális vállalatokat teljes mértékben vonják be a közteherviselés folyamatába.

Mi Hazánk: A költségvetés nem szolgálja a magyar emberek érdekeit.

A következő év költségvetése nem kedvez a magyar embereknek, ezért a Mi Hazánk párt nem áll mellé - mondta Toroczkai László, az ellenzéki párt vezető szónoka a büdzsé általános vitájában.

Toroczkai László hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság szerkezete rendkívül rigid és alkalmazkodóképtelen, ami miatt "a magyar jövő ilyen módon nem építhető fel".

Az elmúlt 30-35 év gazdaságpolitikája arról szólt, hogy a kis- és középvállalkozásokat (kkv) büntették és a globális nagyvállalatokra építették a büdzsét. A mostani költségvetés koncepciója szintén erről szól - mutatott rá, megjegyezve: eközben a foglalkoztatottság 72 százaléka a kkv-szektorhoz köthető, ezért fontosabb lenne őket segíteni.

A Demján Sándor program és a munkáshitel vonzó kezdeményezéseknek tűnnek, ám ha alaposabban megvizsgáljuk őket, akkor felsejlenek a mögöttes problémák. Ezen intézkedések önmagukban nem elegendőek – emelte ki.

Jó ötletnek tűnik az extraprofit adók eltörlése, azonban a kormány már hosszú ideje képtelen és nem is hajlandó megakadályozni, hogy ezek költségei a lakosságra háruljanak - fogalmazott.

A politikus kifejezetten aggasztónak tartja az inflációhoz igazodó adóemelést, mint a gazdasági helyzet egyik súlyos kihívását.

Természetesen! Íme egy egyedi változat: **Beszélgetés a jövő évi rejtett katonai költségvetésről** - Tudtad, hogy a jövő évi költségvetésben milyen titkos tételek szerepelnek? - Igen, hallottam róla. Úgy tűnik, hogy a militarizáció egyre inkább háttérbe szorítja a civil célokat. - Pontosan! Az állami kiadások egyre nagyobb hányadát fordítják fegyverekre és katonai fejlesztésekre. - És mindez a nyilvánosság előtt zajlik, mintha semmi különös nem történne. - Igen, a lopakodó militarizáció nagyon aggasztó. Sokan nem is tudják, hogy mi folyik a színfalak mögött. - Talán ideje lenne, hogy jobban odafigyeljünk, és kérdéseket tegyünk fel a döntéshozóknak. - Abszolút! A közvéleménynek joga van tudni, hová megy a pénz, és miért van szükség erre a növekvő militarizációra.

Nem fenntartható a 2025-ös költségvetés - jelentette ki Mellár Tamás, a Párbeszéd vezérszónoka a törvényjavaslat szerdai általános vitájában a parlamentben. Az ellenzéki párt másik vezérszónoka, Szabó Rebeka a "lopakodó militarizáció" költségvetésének nevezte az előterjesztést.

Mellár Tamás azt mondta, még ha teljesül is a kormány makrogazdasági prognózisa jövőre, a kamatkiadásokat csakis hitelből lehet finanszírozni.

Rámutatott arra, hogy 2020 után minden évben 5 százalék feletti volt a hiány. "Fiskális alkoholizmus" bűnébe esett a kormány, ahogy korábban Gyurcsányék is - hangoztatta.

Szabó Rebeka, a Párbeszéd egyik vezérszónoka, éles kritikát fogalmazott meg a 2025-ös költségvetés kapcsán, hangsúlyozva, hogy annak tartalmának semmi köze a béke megteremtéséhez. Szerinte a büdzsé legfőbb nyertese a honvédelem és a fegyverkezés, amelyet ő "lopakodó militarizációnak" nevezett. Rebeka különösen aggasztónak tartja, hogy a költségvetés olyan honvédelmi civil szervezeteket támogat, amelyek "gyakorlatilag a fiatalok ölni tanítására" összpontosítanak, akik már elvégezték a középfokú oktatásukat.