A Szépművészeti Múzeum legújabb kiállítása a selmecbányai templom egykori főoltárképeit helyezi a középpontba, bemutatva a művészet és a vallás összefonódását e lenyűgöző alkotásokon keresztül.

Erősen kötődik a Felvidékhez is a budapesti Szépművészeti Múzeum július második feléig látható időszaki tárlata. Az MS mester és kora című kiállítás a késő középkori magyarországi művészet legjelentősebb alkotóját, az MS szingóval ismert mester műveit és a hozzákapcsolódó alkotásokat vonultatja fel. Az időszaki kiállításhoz számos rendezvény, szervezett tárlatvezetés kapcsolódik.

MS mester leghíresebb munkája a selmecbányai Alexandriai Szent Katalin-templom egykori főoltára, amely a művészet és a történelem találkozásának lenyűgöző példája.

E monumentális remekműből fennmaradt hét táblaképet most először láthatja együtt a nagyközönség.

Az április első felében megnyílt kiállítás lenyűgöző, közel száz műalkotással várja az érdeklődőket. A tárlat nemcsak festmények és szobrok sokaságát vonultatja fel, hanem térképek, makettek, ötvöstárgyak és korabeli dokumentumok révén is igyekszik a késő középkor művészetét még közelebb vinni a látogatókhoz. E páratlan élmény során a nemzetünk 15. és 16. századi történelme is megelevenedik, gazdagítva a látogatók tudását és élményeit.

Az ismert művek mellett a kiállításon felfedezhetjük az MS mesterhez kapcsolódó számos, nemrégiben azonosított alkotást is. Az "MS mester és kora" tárlat az esztergomi Keresztény Múzeummal, valamint körülbelül húsz más intézménnyel együttműködve valósult meg.

A Szépművészeti Múzeum honlapján olvasható információ szerint a kiállítás előkészítése során történészek, művészettörténészek és restaurátorok együttes erőfeszítéseivel igyekeztek feltérképezni az MS mester környezetét, valamint rekonstruálni a selmecbányai oltárképek társadalmi, történelmi és vallási kontextusát.

A következőképpen formálhatjuk át a szöveget, hogy egyedibb legyen: "A kutatások és elemzések nyomán a kiállítás egy új és tisztább perspektívát kínál MS mesteréről. Számos frissen felfedezett festmény és rajz révén felfedhető a művész kézjegye, miközben bemutatja azt az izgalmas és stíluskritikai attribúciós folyamatot is, amely sok esetben rejtve marad a múzeumlátogatók szeme elől, mint egy titkos műhelymunka."

A tárlat részben igyekszik egy történelmi összefoglalót nyújtani az említett időszakról, a Jagelló-korról.

A kiállítás fő attrakciója a selmecbányai templom impozáns főoltára, amely nem csupán művészi értékével ragadja meg a látogatók figyelmét, hanem a felvidéki bányavárosok életének sokszínűségébe is betekintést nyújt. Az oltár lenyűgöző részletei mellett a tárlat a bányászok és a városlakók mindennapi tevékenységeit is bemutatja, gazdagítva ezzel a történelmi és kulturális kontextust.

A selmecbányai oltáron kívül eddig csupán egyetlen alkotás ismert, amelyen az MS mester feltüntette a monogramját: egy zenélő szerelmespárt ábrázoló gyönyörű rajz. Ez a mű, valamint az MS mester inaséveit tükröző újonnan felfedezett gyakorlólapok képezik a tárlat következő szakaszának középpontját.

Ez a kiállításrész különös figyelmet szentel a művész és Dürer közötti kapcsolatra. A következő szegmens középpontjában Paul Vinck és Anna Heckl epitáfiuma áll, amely valószínűleg az egyik legjelentősebb új alkotás, amelyet az MS mesternek tulajdonítanak – olvasható az ismertetőben. A tárlat emellett a bécsi Szent István-székesegyházat is bemutatja, amely a feltételezések szerint szintén az MS mester keze által készült, két női szentet ábrázoló falképegyüttesének otthona.

A záró szekció a művészettörténeti kutatásokra fókuszál. Ezáltal a látogatók képet kaphatnak arról, hogy a restaurátorok műhelyeiben milyen komplex vizsgálatoknak vetik alá a több száz éves műtárgyakat és ezek hogyan segítik a művészettörténészek munkáját.

A 15. század végén emelt Alexandriai Szent Katalin-templom igazi művészeti kincseket rejt magában. E gyönyörű késő gótikus épületet 1500-ban szentelte fel György esztergomi érsek, aki ezzel egy új fejezetet nyitott a templom történetében. A barokk kor impozáns hatását tükröző főoltár és szószék azóta is lenyűgözi a látogatókat. A főoltárképen Alexandriai Szent Katalin eljegyzése elevenedik meg, míg az oltár két oldalán Szent Margit és Szent Borbála szobrai állnak, így gazdagítva a templom szakrális terét és szimbolikáját.

A templom 15. századi berendezéséből egy kereszt, Szűz Mária késő gótikus szobra és a keresztelőkút maradt fenn. Az eredeti főoltár a kiváló M.S. mester műhelyéből került Selmecbányára.

A helyi galéria büszkén mutatja be a régi oltárt, amely Szent Barbara és Szent Katalin szobrait őrzi. Az eredeti oltár képei sajnos eltűntek a templomból, így a művészetek világában való jártasságunkat továbbra is a megmaradt alkotások révén erősíthetjük. A Királyok imádása című festmény a lille-i Musée des Beaux-Arts kincse, míg a Mária látogatása Erzsébetnél című alkotás a budapesti Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található. Ezen kívül négy festmény is látható az esztergomi Keresztény Múzeumban, amelyeket Koháry-Coburg herceg egykori tulajdonából vásárolt Simor János 1891 előtt.

A Krisztus az Olajfák hegyén, a Keresztvitel, a Kálvária és a Feltámadás című festmények egyedülálló műalkotások. Az Úr születését megörökítő kép a szentantali templomban lelhető fel, míg egy másik alkotás sajnos elveszett az idő múlásával.

A selmecbányai Szent Katalin-templomról részletesebb információkat találhatsz ezen a linken: ITT.

A múzeumbeli kiállításhoz rendhagyó tárlatvezetések is kapcsolódnak. Ezeken a tárlatvezetéseken a kiállítás kurátorai, vagy meghívott szakértő vendégek mesélnek az MS mestert övező izgalmas rejtélyekről. A tárlatvezetésről bővebben ITT olvashatnak. A kiállításról további érdekességek ITT olvashatóak.