A venezuelai ellenzék vezetője kapta meg a Nobel-békedíjat, míg Trumpnak még türelemmel kell lennie.

2025-ben María Corina Machado, a venezuelai ellenzék kiemelkedő politikai alakja, elnyerte a Nobel-békedíjat. Az indoklás szerint a díjat kitartásáért és a venezuelai nép demokratikus jogainak védelméért végzett fáradhatatlan munkájáért kapta. Érdekesség, hogy a Nobel-békedíjas kiválasztása egy rendkívül titkos folyamat, amely során a jelöltekről még ötven évig nem tudhat a nagyközönség. Ezen a különleges éven Donald Trump is nagy vágyat érzett a díj iránt, amiről többször is kifejezte véleményét.

2025-ben a Nobel-békedíjat María Corina Machado, a venezuelai ellenzék kiemelkedő alakja nyerte el. A 2010-es évek elején ő képviselte a dél-amerikai ország nemzetgyűlését. Tanulmányait az Andrés Bello Katolikus Egyetemen végezte mérnöki szakon, később pedig pénzügyi mesterképzésen tanult Caracasban. Politikai pályafutása 2002-ben indult, és egy évtizeddel később megalapította a Vente Venezuela pártot, amelynek célja a demokrácia és az emberi jogok védelme volt.

2023-ban a demokratikus ellenzék élére állt. Nicolas Maduro 15 évre megfosztotta a közéleti aktivitástól, és ezt a legfelsőbb bíróság is jóváhagyta. A 2024-es elnökválasztás során támogatta az ellenzék jelöltjét, ám ezt követően menekülni kényszerült az országból, és jelenleg is a venezuelai rezsim elől rejtőzködik.

Több rangos elismerésben részesült az elmúlt időszakban, és 2025-ben a Time magazin a világ legbefolyásosabb személyiségei közé emelte. Már 2024 augusztusában több szervezet is jelölte őt a Nobel-békedíjra, amit a norvég Nobel Bizottság pénteken hivatalosan is odaítélt neki.

A szervezet álláspontja szerint María Corina Machado évtizedek óta rendíthetetlenül harcol a venezuelai nép demokratikus jogaiért. "A 2025-ös Nobel-békedíjat egy bátor és elkötelezett védelmező kapja, aki a növekvő sötétség ellenére is képes életben tartani a demokrácia lángját" - jelentette be a szervezet.

Az ellenzéki képviselő kulcsfigurává vált Venezuelában, ahol a szabad választások és a reprezentatív kormányzás alapvető követeléssé vált. A bizottság szerint ennek az alapnak védelme fontos egy olyan időszakban, amikor a demokrácia veszélyben van.

A dél-amerikai ország az elmúlt évtizedek során drámai metamorfózison ment keresztül, amelynek következtében egykor virágzó demokratikus berendezkedése helyett tekintélyelvű uralom alakult ki. Ez a változás súlyos humanitárius és gazdasági válságot idézett elő, melynek következményeként a lakosság jelentős része mélyszegénységbe süllyedt. Az állam erőszakszervezetei terrorizálják a polgárokat, ami miatt közel 8 millió ember kényszerült elhagyni szülőföldjét. Az ellenzék elnyomása is elérte csúcspontját, hiszen választási csalások, politikai üldözések és önkényes bebörtönzések jellemzik a helyzetet - állapította meg a bizottság.

María Corina Machado több mint húsz éve áll ki a szabad és tisztességes választásokért Venezuelában, a Súmate szervezet alapítójaként. Politikai pályafutása alatt következetesen kiállt a bírói függetlenség, az emberi jogok és a népképviselet mellett. Éveket töltött azzal, hogy a venezuelai nép szabadságáért dolgozzon.

A 2024-es választások küszöbén az ellenzék elnökjelöltje lett volna, ám a rezsim nem engedte, hogy részt vegyen a voksoláson. Helyette Edmundo González Urrutia mögé álltak. Önkéntesek csoportja vállalta a feladatot, hogy biztosítsa a tisztességes választásokat, és dokumentálja a végeredményt, mielőtt a hatalom megsemmisíthette volna a szavazólapokat.

Az ellenzék nemzetközi támogatást szerzett, lehetőséget kapva arra, hogy nyilvánosságra hozza a választások eredményét, amely világosan az ellenzék győzelmét tükrözte. Ennek ellenére a rezsim nem ismerte el az eredményeket, így Nicolás Maduro továbbra is hatalmon maradt. Az elmúlt év során María Corina Machado kénytelen volt bujkálni, ugyanakkor nem hagyta el az országot. A Nobel Bizottság indoklásában hangsúlyozta, mennyire lényeges, hogy elismerjük azokat a bátor szabadságharcosokat, akik szembeszállnak a tekintélyelvű rendszerekkel.

A Nobel-békedíj a díjak világában talán a legrejtélyesebb, hiszen nem Svédországban, hanem Norvégiában hirdetik ki a nyertest. A bizottság tagjainak találkozóinak gyakoriságáról nem sokat tudunk, de az biztos, hogy az oslói Nobel Intézet falai között döntik el évente, hogy ki érdemli meg ezt a rangos elismerést, már 1901 óta. A bizottság öt tagból és egy titkárból áll, és a díjat olyan személynek adják, aki kiemelkedő munkát végez a nemzetek közötti barátság előmozdításában, a fegyveres erők csökkentésében vagy megszüntetésében, valamint a békekongresszusok szervezésében vagy támogatásában.

A jelöléseket 2025-ben január 31-ig várták, a listához pedig a bizottság tagjai további jelölteket adhattak hozzá február 28-ig. Ezt a névsort azonban még nagyobb titok leplezi, amit ráadásul ötven évre még titkosítanak is. Ezért a sajtó minden évben csak spekulálni tud, hogy kiket jelölhettek Nobel-békedíjra, bár vannak, akik maguk számolnak be arról, kit javasoltak a díjra. Ebben az évben összesen 338 jelölés érkezett a bizottsághoz, amely nem döntött rekordot, azt a 2016-os év tartja 376 jelölttel.

Donald Trumpról köztudott, hogy nagyon szerette volna megkapni a díjat, emellett többen jelezték is, hogy az amerikai elnököt jelölték az elismerésre, köztük Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, de az azeri államfő és a pakisztáni kormány is támogatta. Donald Trump többször hangsúlyozta, hogy megérdemelné a díjat, mert saját állítása szerint 2025-ben már hét háborút állított meg. A bizottságnak ezért nem volt könnyű dolga, meg is említették, hogy mekkora nyomás nehezedett rájuk, de ez nem befolyásolta döntésüket.

Ugyanakkor Norvégia mégis aggódik, mert az amerikai elnök vámok emeléséhez is nyúlhat emiatt vagy nagyobb részvételt követelhet a NATO-ban, ezért a norvégok felkészültek erre az eshetőségre is, hiszen a döntés már hétfőn megszületett, a gázai béketerv jóváhagyása előtt.