Az adóhivatal baloldalról érkezik.
Nem ez az első alkalom, hogy a szocik ideiglenes pártelnöke a sértődött drámahős szerepében tetszeleg, hiszen a napokban egy tévéstúdióban színpadra lépve arról panaszkodott, hogy a koalíciós partnerek nem figyelnek eléggé a pártjukra. Ezzel ismét felvetette a kormányból való távozás lehetőségét. Nehéz időkben, amikor egy több pártból álló koalíció próbálja irányítani az országot, természetes, hogy felmerülnek vitás kérdések. Azonban ezúttal inkább egy olcsó politikai előadásról van szó, amely talán néhány emberben képes azt a látszatot kelteni, hogy a nagy párt valóban törődik a sorsukkal, de a valóságban ennek semmi alapja nincs.
A nyilatkozatban felhozott példával azonnal leleplezte magát a gerendás pártvezér. Sérelemként azt emlegette fel, hogy a partnerek nem hallgatták meg a javaslatukat a progresszív adózás bevezetéséről, és hogy még több nyomatékot adjon, azt is hozzátette, a héát sem kellett volna megemelni.
A progresszív adózás kérdése valóban megérdemli a vitát, azonban nálunk ez csupán elméleti síkon marad. A gyakorlatba való átültetését lehetetlenné teszi, hogy a szakhatóságok sem technikai, sem szakmai szempontból nincsenek felkészülve rá. Ezt a tényt már számos elismert szakértő hangsúlyozta, és a legutóbbi kormányzati ciklus során az akkori liberális kormányfő is nyíltan elismerte. Érdekes módon, éppen a szocialista pártnak kellene tisztában lennie ezzel, hiszen az utóbbi években, a legutóbbi kormányalakításig, az ő minisztereik irányították a pénzügyi tárcát, és a pártkatonáik vezették az adóhatóságot is. Így tehát a progresszív adózás mellett érvelő nyilatkozatokat érdemes annyira komolyan venni, mint a Grimm testvérek meséit.
Ugyanannyi figyelmet érdemelnek a pártvezér szavai a héaemelés kapcsán, mint amennyire a szavahihetőségük hívja fel a figyelmet. Miközben az egykori pártelnök miniszterelnökként majdnem esküt tett arra, hogy szó sem lehet ilyen lépésről a tavalyi választások évében, éppen ők folytatták a tárgyalásokat Brüsszelben az adóemelés ügyében. Olyannyira komolyan, hogy egy nemzetközi bankcsoport regionális igazgatója nyilvánosan is említést tett erről több szakmai rendezvényen, sőt a belső dokumentumaiban is foglalkozott a témával. A gerendás kartárs még az államelnököt is belekeverte a beszélgetésekbe, aki a jelölt időszakában naiv határozottsággal állította, hogy nem lesz héaemelés. Azonban ezt a kijelentést némiképp árnyalja, hogy az elnöknek nincsenek hatáskörei az adóügyi kérdésekben. Továbbá, ha valóban figyelemmel kísérte volna a már hónapok óta nyilvánosan terjedő híreket a háttérbeszélgetésekről, akkor talán tisztában lett volna azzal, hogy a helyzet korántsem olyan egyszerű.
Bízunk benne, hogy az ideiglenes szociális vezető megszólalása nem csupán egy újabb műbalhé, amikor azt mondja, reméli, hogy a kormány intézkedései pozitívan hatnak majd a gazdaságra és az adófizetők mindennapi életére. Ezt akár úgy is megfogalmazhatta volna: reméli, hogy a jelenlegi kabinet sikeresen orvosolja azt a válságot, amelyet az előző kormány, az ő irányításuk alatt, felelőtlen költekezéssel idézett elő. Még akkor is komoly kihívás előtt állnának, ha nem próbálnának a szocialisták folyamatosan keresztbe tenni saját kormányuknak.
