Az Alföld csodálatos tájain aranyos vadlúdfiókák bukkantak fel, amelyek a természet csodáját hirdetik. A National Geographic hírei szerint ezek a kis madarak nemcsak a környezet szépségét gazdagítják, hanem a biodiverzitás megőrzésének fontosságára is fel

Az Alföld csodás táján már megkezdődött az újszülött nyári ludak világra jövetele, amikor is tojásaikból előbújnak a kis jószágok. A Körös-Maros Nemzeti Park legfrissebb jelentése alapján a területükön már láthatóak az első fiókáikat büszkén vezetgető lúdpárok, akik élénk mozgásukkal színesítik a tavaszi tájat.

A nyári lúd képviseli hazánkban a költő vadludak egyetlen fajtáját. Míg a többi lúdfaj, mint például a nagy lilik, vetési lúd, apáca lúd, rövidcsőrű lúd, örvös lúd, kanadai lúd, sarki lúd, vörösnyakú lúd és kis lilik, távoli északi tundrákon, Izlandon vagy Grönlandon nevelik fiókáikat.

Az 1950-60-as években a költőpárok száma drámaian csökkent, mindössze három-négy helyen lehetett őket felfedezni az ország területén. Azonban a 2000-es évek beköszöntével ez a tendencia megváltozott, és a költőpárok állománya látványosan megerősödött, mára pedig becslések szerint 3300-4800 költőpár él és fészkel hazánkban.

A nyári lúd (Anser anser) a vízparti nádasok és mocsaras területek elbűvölő lakója, ahol impozáns, nagyméretű fészkét általában a nádból formálja meg. Fészekalja jellemzően 5-6 tojásból áll, amelyekkel a szülők rendkívüli gondossággal törődnek. A fiókák kéthónapos korukra már felnőtté válnak, és a nyár közepére a családok összegyűlnek, hogy közös csapatokban fedezzék fel a környéket.

A nyári lúd kiemelkedő szereplője madárvilágunknak, hiszen a legkorábban költő fajok közé tartozik. Már januárban elkezdik a párkeresést, és gondosan kutatják a megfelelő fészkelőhelyeket. Az első fiókák március végén vagy április elején bújnak elő, és a szülők együttesen gondoskodnak a nevelésükről, megosztva a feladatokat.