A tisztított szennyvíz "kiöntözése" jelentős mértékben mérsékelhetné az aszálykárokat, sőt, akár százmilliárdos gazdasági hasznot is eredményezhetne.
Bóly hazánk egyik "bezzeg-városa": a 4 ezer lelkes baranyai település minden rendszerváltás utáni fejlesztése sikertörténet, legyen szó ipari parkról, termálvíz-hasznosításról, intézményfelújításokról. Mindebben nagy szerepe volt Bóly októberben visszavonult, független polgármesterének, Hárs Józsefnek, aki 34 éven át irányította a német gyökerű várost. Hárs sok időt fordított annak a tervének a megvalósítására, hogy öntözési célra eladja a városi szennyvíztisztító napi 4 ezer köbméternyi vízét. A speciális öntözővizet az elképzelések szerint egy hat hektáros területen megépített tározóban "spájzolnák", csakhogy a kiszemelt ingatlannak 237 tulajdonosa volt, akik közül tizenvalahányat évek óta nem találnak, emiatt csúszik a beruházás. Ha másképp nem megy, akkor Bóly kisajátítással, de megszerzi a fellelhetetlen gazdák részét, és megvalósítja a projektet. Vevő már van a szokatlan árura, mint ugyanis Hárs Józseftől - még távozása előtt - megtudtuk, Bólyban egy agrárcég 15 hektáron vetőmagot termel, s nekik van szükségük öntözővízre. Jelenleg Bóly környezetterhelési díjat fizet a közeli patakba engedett szennyvíz után, ám ha öntözővízként túlad rajta, pénzt kap érte.
A bólyi tervek teljes mértékben összhangban állnak az Európai Unió törekvéseivel.
A globális felmelegedés következtében egyre gyakoribbá váló aszályok kezelésére az Európai Unió arra ösztönzi tagállamait, hogy a visszanyert vizek alkalmazására fókuszáljanak az agrárszektorban. 2020-ban jogi kereteket is biztosítottak ennek érdekében, amelyet Magyarország kormánya 2023-ban implementált. Bodnár Ildikó, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Környezetmérnöki Tanszékén tanító főiskolai tanár, aki már évek óta kutatja a szennyvíz újrahasznosításának lehetőségeit, megosztotta velünk, hogy a magyar szennyvíztisztítók vízminősége megfelel az uniós normáknak. Azonban a kormányrendelet értelmében a tisztított víz itthon csupán energia- és vetőmagültetvények, valamint ipari növények öntözésére használható. Mivel a szennyvizekben gyógyszermaradványok és mikroműanyagok is előfordulhatnak, a visszanyert vizek minőségének folyamatos ellenőrzése kiemelt jelentőségű.
Ligetvári Ferenc vízgazdálkodási szakmérnök több évtizede a szennyvíz öntözési célú alkalmazásának elkötelezett támogatója. Sokak számára ismerős lehet a neve, hiszen 2000-ben hat hónapon át ő töltötte be az első Orbán-kormány környezetvédelmi miniszteri posztját. A most 83 esztendős szakember a kérdéseinkre válaszolva hangsúlyozta, hogy a hazai szennyvízkezelő telepek évente körülbelül 600 millió köbméter vizet tisztítanak meg, és ennek mintegy felét potenciálisan öntözésre lehetne használni. A másik felét viszont nem lehetne alkalmazni, mivel a tisztítóállomások körüli domborzati viszonyok, talajminőség és az ivóvízbázisok közelsége miatt nem alkalmasak e víz tárolására vagy befogadására.
Ám az említett 300 millió köbméter komoly érték, azzal akár 100 ezer hektár öntözhető, s a termésnövekedéssel elérhető haszon országos szinten százmilliárdokban lenne mérhető.
A mérnök agrárbevételt növelő előrejelzését jelenleg nem tudjuk alátámasztani gyakorlati tapasztalatokkal, mivel világszerte csupán néhány helyen alkalmazzák a szennyvíztisztítókból származó vizet mezőgazdasági célokra. Emiatt szinte nincsenek megbízható adataink arról sem, hogy a visszanyert víz öntözésének következményeként felléphetnek-e környezeti problémák. Ligetvári említette egy svéd gazda példáját, aki már 20 éve öntöz egy 10 hektáros energiaültetvényt tisztított szennyvízzel, és tapasztalatai szerint ez a kísérleti jellegű gyakorlat nem veszélyezteti a közeli vízbázist. (Az energiaültetvény olyan növénykultúra, amelyet energia előállítása céljából hoznak létre.)
Szerettük volna kideríteni, hogy Magyarországon zajlik-e hasonló kísérlet, valamint milyen tanulmányok és hosszú- vagy rövidtávú tervek születtek a szennyvíz mezőgazdasági hasznosításával kapcsolatban, különösen a kormány kezdeményezésére. Ennek érdekében telefonon, majd írásban kerestük meg az illetékes Energiaügyi Minisztériumot. Válaszként csupán a releváns jogszabályok linkjét kaptuk, de annyit elárultak, hogy egy szakmai vizsgálat során beazonosították azokat a szennyvíztisztító telepeket, amelyek potenciálisan alkalmasak tisztított szennyvízzel történő öntözésre. Azonban a konkrét területekkel és telepekkel kapcsolatban nem adtak tájékoztatást arról, hogy ott milyen terveket tartanak megvalósíthatónak. Továbbá, a tárcától nem érkezett információ arról sem, hogy léteznek-e állami vagy uniós támogatási források az agrárcélú szennyvízhasznosításhoz szükséges tervek és beruházások elősegítésére.
Több százezer magyar tűnt el a közüzemi ivóvízellátásból Magyarországon
Levélben kerestük meg hazánk vízgazdálkodásáért felelős Országos Vízügyi Főigazgatóságot, amely a következő információkat osztotta meg velünk: "A visszanyert víz alkalmazása különösen a vízhiánnyal küzdő mediterrán országokban elterjedt gyakorlat. Magyarországon azonban eddig nem használtuk ki érdemben ezeket a vízkészleteket közvetlen felhasználásra" – áll a Főigazgatóság válaszában. A levél végén említést nyertek olyan szennyvíztisztítók is, amelyek vízével energiaültetvényeket öntöznek, ezzel új lehetőségeket teremtve a víz újrahasznosításában.
Az egyik a Dunavarsányi Tiszta Víz Kft., ami hat település napi 3500 köbméter tisztított szennyvízét juttatja el mezőgazdasági területekre. A kft. tulajdonosa, Ács Sándor elmondta, hogy a cég egy 40 és egy 18 hektáros nyárfást, valamint 8 hektárnyi energiafüzet locsol az említett vízmennyiséggel, ám hogy mekkora bevételt és nyereséget hoz ez az ipari hasznosításra szánt erdő, azt csak annak vágása után, 10-12 év múlva tudjuk kiszámolni. A hat önkormányzat tulajdonában lévő ültetvényeket alapvetően uniós és állami forrásból telepítették. A rendhagyónak számító öntözés közeli vízbázisokra gyakorolt hatását két tucat monitoring kúttal ellenőrzik, s eddig nem tapasztaltak vízminőségromlást, tudtuk meg Ács Sándortól.
Az OVF által megnevezett másik tisztító Nyársapáton működik, ott a falutól két kilométerre lévő, alig egyhektáros nyárfásra vezetik rá a visszanyert vizet. A 2010 óta növekvő mintegy félezer fa 2040 után lesz vágásérett, s mint azt Kis Miklóstól, a kétezer lelkes falu független polgármesterétől megtudtuk, várhatóan a falu lakói kapják majd meg a kitermelt fát tüzelőnek, szociális alapon. A polgármester szerint Nyársapát környékén se szenvedte meg a vízbázis a visszanyert víz kiöntözését.
Ligetvári Ferenc véleménye szerint a szennyvíz öntözésének még számos előnye rejlik, különösen, ha a kommunális szennyvizet csak részben tisztítanánk meg. Érvelésében hangsúlyozza, hogy a szennyvízben található káliumot, foszfort és nitrogént vegyi eljárással távolítjuk el, miközben ezek az elemek a műtrágyákban is jelen vannak, amelyeket a mezőgazdaságban alkalmazunk. Ha a szennyvizet részben tisztítatlan formában használnánk öntözésre, az jelentős, akár százmilliárdos megtakarítást eredményezhetne, hiszen ezzel a vegyi tisztítás és a műtrágyák beszerzési költségeit egyaránt csökkenthetnénk. Ugyanakkor Ligetvári figyelmeztetett arra, hogy az elmélet gyakorlati igazolásához további kísérletek szükségesek. Fontos lenne azt is megvizsgálni, hogyan hatnak a kiöntözött, visszanyert vízben található maradványvegyületek a talajra. Egyes elméletek szerint bizonyos talajtípusokban ezek az anyagok nem halmozódnak fel, mivel a talajban olyan mikroorganizmusok élnek, amelyek képesek lebontani a káros szerves anyagokat. Ha ez a megállapítás tudományosan igazolható lenne, akkor újabb erős érv szólna a visszanyert vizek mezőgazdasági hasznosítása mellett.
