Az asztrológus elméje egy titokzatos univerzum, ahol a csillagok és bolygók tánca mesél az emberi sorsokról. Minden egyes horoszkóp egy külön világ, tele potenciálokkal és lehetőségekkel. Ahogy a csillagok állása változik, úgy az életünk is új irányokat v

Idén január 19-től február 18-ig tartózkodik a Nap a Vízöntő jegyében. Mifelénk ez a tél közepe, elvileg a leghűvösebb periódus. Azért elvileg, mert a XXI. században azt tapasztaljuk, hogy a klímaváltozás következtében gyakran érnek meglepetések. Az időjárásjelentés prognózisai, bár manapság a legmodernebb műholdak által közvetített adatok állnak rendelkezésre, aligha nevezhetők megbízhatónak. Annyit azért leszögezhetünk, hogy az időjárás és a Hold hatással vannak az emberi szervezetre, akár fizikai, akár lelki-hangulati szinten. Ezt a tényt helyén kezelve, érdemes mentálisan felülkerekedni ezeken a külső befolyásokon, és tenni a dolgunkat képességeink szerint, a céljaink és feladataink megvalósításának irányába. A célok a Szaturnusz planéta analógiás rendszeréhez tartoznak, és akár egyéni, akár közösségi szinten segítenek, végső soron értelmet adnak az életünknek. A leginkább sorsunkat támogató cél annak a megvalósítása, amiért valójában megszülettünk. Egy szóban úgy fogalmazható meg, hogy sorsfeladat. Ez akkor is megvalósul, ha valaki ennek nincs tudatában, mert az ember önvalója megszerzi azt a tapasztalatot, amiért idejött a Föld nevű bolygóra. Szerintem ez egy ideológiáktól és vallásoktól független igazság. Aki veszi a fáradságot, és kutatni kezd ebben az irányban, erre a végkövetkeztetésre jut. A keleti tanok szerint senki sem vonhatja ki magát a karma törvényei alól. A kereszténység Isten akaratának megvalósulásában hisz. "Ember tervez, isten végez." A népi bölcsesség így fogalmaz: "Amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten." A jóért jó jár, a rosszért pedig rossz. Mint a népmesében: "Jótett helyébe jót várj!". A legkisebb királyfi vagy a legkisebb testvér, aki segít másokon, segítséget kap, ezért ér célba. Önerőből komoly dolgok nem érhetőek el. Erre vannak a segítők, a barátok, a közösség. És ezek egytől egyig a Vízöntő analógiáihoz tartoznak.

Az ego szemszögéből semmi sem semleges. Nincs általános jó vagy általános rossz. Az emberi társadalmak olyan változásokon mentek át a történelem folyamán, amelyek során megváltozott az értékrendünk, az erkölcsünk. A fontossági sorrendünk. Míg valamikor egy keresztény európai család házában a központi helyen a házi oltár állt, addig mára már egy modern okostévé látható. A szexualitás tabutémának számított még a múlt század végén is, mostanság már nyilvános tömegrendezvényeken mutogatják magukat és hökkentik meg a konzervatív embereket azok, akik a szabadságot a szabadossággal tévesztik össze. Összekeverik a nemi hovatartozást a szexuális irányultsággal, és még sorolhatnám, de nem teszem. Fölösleges. Régen az emberek egymásra figyeltek, manapság - tisztelet a kivételeknek - az okostelefonok jelzéseire, üzeneteire, információira összpontosítanak. A virtuális világ sajnos győzelemre áll a való világgal szemben.

A Vízöntő a modern ember archetípusa, aki könnyen eligazodik, és használja mindazt, amit a XXI. század kozmikus sebességgel fejlődő technokráciája megjelenít. Azért felvetődik a kérdés, hogy ki használ kit? Netán a virtuális világ "okos" eszközei átvették a hatalmat a "lebutított" emberek fölött? Érdemes ezen elgondolkozni. Nem mindegy ugyanis, hogy tudatosan használok valamit, vagy pedig elcsábulok, vágyaim hajótöröttjeként sodródom egy végtelen és átláthatatlan kreált valóság óceánján.

Ahogyan a Baknak, úgy a Vízöntőnek is a Szaturnusz a domináló bolygója. Míg a Bak a kereteket elfogadja és hasznosítja, akár mások korlátozására is, a Vízöntő ezzel ellentétben mindent igyekszik lebontani, ami korlátozóként hat rá. Nem mindegy, hogy falakat emelünk vagy éppen rombolunk. A modern élet kihívásai mellett a hagyományos értékek feladása nem feltétlenül ígér kedvező jövőt. Az asztrológia a Vízöntőhöz az Uránuszt társítja, amelynek különlegessége csillagászati szempontból is megfigyelhető: a tengelye körüli forgása ellentétes a Naprendszer többi bolygójáéval. A szélsőséges szabadságra törekvő egyén számára minden és mindenki akadályt jelenthet. Az alkalmazkodás elmarad, és így elmagányosodik, a félreértett szabadság pedig kiszolgáltatottsággá alakul. A valódi szabadság abban rejlik, hogy tudatosan választjuk meg azokat a kereteket, amelyek között szabadon élhetünk. Fizikai szinten ez elkerülhetetlen. Aki ennek ellenkezőjét hirdeti, az vagy nem ismeri a valóságot, vagy szándékosan félrevezeti a környezetét. A tudatlanság magáért beszél, míg az erkölcstelenség tudatos választás, ami hosszú távon sokkal nagyobb árat követel. Nem nehéz belátni, miért érdemes az igazságot előnyben részesíteni. Azt hiszem, ebben most egyetérthetünk.

Figyeljenek oda önmagukra és egymásra!

Véleményüket, gondolataikat megírhatják az [email protected] címre.