Az Index hozzájutott egy levélrészlethez, amelyben a japán nő férje halálos fenyegetést fogalmazott meg.
A múlt héten tragikus módon elhunyt édesanya nem találta a helyét a magyar főváros forgatagában, ezért úgy döntött, hogy elhagyja az országot. Ez a döntés azonban felélesztette a gyermekei apjában rejlő gyilkos indulatokat, mintha egy szikra gyújtotta volna lángra a feszültséget.
Szerkesztőségünkhöz elérkezett egy levél részlete, amelyet tavaly novemberben írtak. A dokumentum a január 29-én történt gyilkosság gyanúsítottjától származik, és a V. kerületi lakásban tragikus körülmények között elhunyt japán származású feleségének szól.
Mint ismert, január 29-én napközben tűz ütött ki a társasház harmadik emeleti lakásában. Az oltás közben a tűzoltók rátaláltak egy középkorú külföldi nő holttestére. A tűzesetet eredetileg a rendőrség balesetként kezelte, kedd délelőtt azonban bejelentették, hogy az adatgyűjtés során olyan újabb információ került elő, amely megalapozhatja az emberölés gyanúját, ezért a nyomozás folytatása mellett döntöttek. Egy kamerafelvétel ugyanis azt mutatta, hogy a történtek napján az illető férfi elhagyja az épületet reggel, majd teljesen más ruhába átöltözve, táskával, símaszkot felvéve visszatér 10 órakor a társasházba, ahonnan 11 óra 2 perckor távozik. Összesen tehát valamivel több mint 1 órát töltött az ingatlanban. Ezt követően a férfi délután érkezik vissza a társasházba, már abban a ruhában, amelyben reggel kilépett az ingatlanból.
A Patent Egyesület már napokkal korábban családon belüli erőszakról írt, mivel kapcsolatban álltak az M. A. monogramú japán asszonnyal. Meghatalmazottként ők segítették a gyámhatósági eljárás lebonyolításában, mivel magyarul nem beszélt. Az egyezséggel záruló válóperüket követően az volt a célja, hogy két kiskorú gyermekével Japánba költözzenek (noha a bíróság a férfinek is megadta a jogot a gyerekek nevelésre), mert a férfi kifejezetten nehezítette a mindennapi boldogulását. Nem járult például hozzá, hogy a gyerekek ugyanabba az iskolába járhassanak. A volt férj egyébként jövedelmét informatikusként kereste, de úgy tudjuk, nem minden esetben legális forrásból. Ezzel függhet össze, hogy amerikai állampolgárságáról lemondott, és ír papírokkal utazott.
Az asszony nehéz helyzetbe került Budapesten, ahol nem tudott munkát találni, és a bizonytalanság érzése egyre inkább eluralkodott rajta. Volt férje, aki többnyire Hollandiában élt, váltakozó módon fizette a tartásdíjat, ami tovább fokozta az aggodalmait. Novemberben végül úgy döntött, hogy rendőrségi feljelentést tesz, hogy hivatalosan is dokumentálja a veszélyeztetett helyzetét. Ezt a lépést egy levéllel támasztotta alá, amelyből az alábbi idézet is származik.
A volt férj, D. A. ebben az indulatoktól túlfűtött levelében egyebek mellett azt írta:
"Akárki, aki megpróbál eltávolítani engem a gyermekeimtől, számomra ellenség. R. és apja anyagi segítséget ad M.-nek, ami nyilvánvalóan az ő ellenségemmé is teszi őket. Ahogyan a szervezett bűnözés elleni RICO-törvény is kimondja, ha egy személy bűnös, akkor mindenki más is az. Így van ez itt is: az ellenem irányuló, három kontinenst átfogó hatalmas összeesküvésben mindenki részesül a felelősségből, felfelé és lefelé egyaránt. Azoknak, akik bűnösök, üzenem: lassú és fájdalmas vég vár rátok. De előtte meg foglak látogatni a rémálmaidban. Közeleg a felelősségre vonás napja."
M. A. novemberi bejelentését a rendőrség elutasította, védelmét és viszonylagos szociális biztonságát pedig egy széleskörű, ám nem magyar nyelvű közösség biztosította számára.
Ma este 19 órakor egy meghitt megemlékezésre gyűlünk össze a Stollár Béla utca 22. szám előtt, hogy tiszteletünket tegyük az áldozat emlékének. Mindenkit szeretettel várunk, hogy közösen emlékezzünk és osztozzunk a fájdalmunkban.
