Az internetes zaklatás is jogi értelemben bűncselekménynek számít.
A fiatalok gyakran, szinte szabadon barangolnak az online világban, anélkül, hogy bármiféle felügyelet vagy korlátozás irányítaná őket. Ez a szabad felfedezés azonban számos virtuális veszélyt rejt magában. Egy friss kutatás alapján a középiskolás diákok körülbelül 30%-a – körülbelül 60 ezer tinédzser – már tapasztalt internetes zaklatást, ami figyelemfelkeltő jelenség a digitális térben.
Sokan döbbenten olvasták a Közéleti Kérdések Intézete (IVO) által készített felmérés közelmúltban ismertett eredményeit: a középiskolások csaknem kétharmada számára a különböző digitális eszközök és az internet használata során az egyik legnagyobb probléma a cyberbullying, sőt az is kiderült, a tinédzserek mintegy harmada esett már áldozatul online zaklatásnak.
A cyberbullying a hagyományos iskolai zaklatás digitális, korszerű formája, amely az online térben zajlik. A fiatalok gyakran úgy vélik, hogy az internet nyújtotta anonimitás lehetőséget ad arra, hogy mások kárára szórakozzanak, és a közösségi média platformjait arra használják, hogy megalázzák vagy bántalmazzák embertársaikat. Ennek következményeként az áldozatok lelkében mély sebek keletkezhetnek, amelyek hosszú távon kihatnak az önértékelésükre és mentális egészségükre.
Pongó Tamás jogász véleménye szerint a cyberbullying egy olyan jelenség, amely az internet rohamos terjedésével vált egyre gyakoribbá, és magában foglal mindenféle bántalmazó, megalázó vagy piszkáló magatartást a virtuális környezetben. Mivel a kibertér rendkívül sokszínű, és az elkövetők módszerei is változatosak, nehéz egy egyértelmű definíciót adni erre a problémára, ami megnehezíti a jelenség jogi keretek közé szorítását is. A "kamuprofilok" létrehozásától kezdve a névtelen e-maileken vagy telefonos üzenetekben való zaklatásig számtalan módja van a cyberbullyingnak, így a jelenség széles spektrumot ölel fel.
Az iskolai zaklatás és csicskáztatás már régóta része az iskolás életnek, ám akkoriban ez általában az iskola kapujánál vagy a lakás küszöbénél véget ért. A magánéletet többnyire megkímélte a zaklatás, így az érintett legalább a következő iskolanapig védettnek érezhette magát. Ezzel szemben a cyberbullying határai gyakorlatilag megszűntek: a támadások nem korlátozódnak az iskolai órák közötti szünetekre, hanem online, például a sértett közösségi média profilján megjelenő bántó üzenetek, képek vagy videók formájában folytatódnak. Az e-mailek vagy SMS-ek folyamatos küldése pedig csak tovább fokozza a nyomást. A közösségi média sajátos jellege miatt egy poszt szinte azonnal elérheti a nagyközönséget, akik azt szabadon megoszthatják, letölthetik vagy átkonvertálhatják. Ennek következtében a zaklatás hatása sokszorosára nő, súlyos és tartós lelki sebeket okozva az áldozatok számára.
Lýdia Olajošová pszichológus hangsúlyozza, hogy az online térben való biztonság megteremtéséhez elengedhetetlen a megelőzés. Érdemes alaposan átgondolni, hogyan alakítjuk ki digitális identitásunkat: milyen információkat osztunk meg magunkról, milyen képeket publikálunk, és kit ismerünk meg barátaink között. Ha ér minket egy támadás vagy sértés, a legjobb, ha nem reagálunk az agresszorra, mivel a konstruktív párbeszéd ilyenkor gyakran eredménytelen. Minél inkább próbálunk egyezkedni vagy meggyőzni, annál inkább szórakoztatja az agresszort a helyzet, és a támadása fokozódhat. Fontos, hogy megőrizzük a kompromittáló üzeneteket és bizonyítékokat, mivel ezek segíthetnek az elkövető azonosításában, még akkor is, ha az törli azokat a saját eszközeiről. Amennyiben támadás ér, javasolt azonnal megváltoztatni a jelszavainkat, új e-mail címet létrehozni, vagy akár új SIM-kártyát vásárolni a telefonba. Az online jelenlétünk védelme érdekében érdemes álnéven szerepelni, és elkerülni valós személyes adataink, mint például név, cím vagy telefonszám megosztását. Ha a csevegés szexuális jellegűvé válik, azonnal érdemes megszakítani a kapcsolatot, és kideríteni, ki lehet a zaklató. Lehetőség van kapcsolatba lépni a zaklatás helyszínéül szolgáló szerver üzemeltetőjével is, hogy korlátozzuk a hozzáférést. A zaklatás áldozataként fontos, hogy legyőzzük a félelmünket, és valakinek beszéljünk a történtekről – legyen az egy szülő, tanár vagy akár a rendőrség. Ne feledjük, hogy az online bántalmazás bűncselekménynek számít, és fontos, hogy lépéseket tegyünk a védelmünk érdekében.
