Elismerésben részesült a Strba házaspár és dr. Kiss László kiemelkedő tevékenysége | ma7.sk
Először a Strba házaspárról láthattunk egy portréfilmet, majd az őket a díjra javasló Novák Mónika méltatta Strba Sándor és Strbáné szül. Bajcsi Katalin érdemeit, akik a díjuk átvétele után köszönetet mondtak a díjat adományozóknak. Majd a díjra a Benyák Mária által javasolt dr. Kiss László sokrétű munkásságát, a róla levetített kisfilm megtekintése után Lacza Tihamér, médiacsaládunk újságírója, a volt A Hét hetilap főszerkesztője méltatta. A sokoldalú orvostörténész is megköszönte az elismerést, mely során kiemelte a mellette 48 éve jóban-rosszban kitartó, szerető felesége türelmét, mindenkori segítségét.
A helyiek és a városba látogatók számára felejthetetlen kalandot jelentenek az általa magyar, szlovák és német nyelven vezetett várostörténeti séták, melyek során a történelmi tényeket legendákkal, visszaemlékezésekkel is fűszerezi. Nevéhez fűződik az Érsekújvár történetéről szóló trilógia, ahol az első kötetben, A letelepedés első nyomaitól a vár lebontásáig címmel írta meg a város történetét, a második kötetnek A vár lebontásától a második világháború befejezéséig (1724-1945) címet adta. A befejező kötetben A második világháború végétől a független Szlovák Köztársaság megalakulásáig részletezi a város társadalmi, politikai és történelmi eseményeit. 2019-ben kiadta, és 2020-ban megérte a második magánkiadást is az Érsekújvári Turistakalauz, ugyancsak a szerző tollából. Eddig a más nyelvről fordított kiadványaival együtt 25 kötete jelent meg.
A Strba házaspár kiemelkedő szerepet játszott az érsekújvári Bibliotheka Kaláka Magánkönyvtár létrejöttében. Az ötlet Sándor elméjében fogant meg, míg a vágfarkasdi származású Katalin szorgalmas munkájával életre keltette azt.
Katalin életének középpontjában mindig is a könyvek megőrzése és az olvasás népszerűsítése állt. Könyvtárosi pályafutása 1963-ban kezdődött az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtárban, ahol nemcsak a könyvek iránti szeretete, hanem elkötelezettsége is megmutatkozott: nevéhez fűződik három fiókkönyvtár megnyitása és sikeres működtetése a város területén. Nyugdíjba vonulása után sem hagyta el a könyvek világát; 1999. szeptember 25-én férjével közösen létrehozták a Bibliotheka Kaláka Magánkönyvtárat. E lépésük mögött az a meggyőződés állt, hogy elfogadhatatlan, hogy a magyar nyelvet már nem beszélő vagy a könyvek értékét nem ismerő örökösök tűzre vessék a könyveket, csupán a haszontalannak ítélt tárgyakkal együtt. Szlovákia első magánkönyvtára ma is a Szent József Karitász Egyesület épületében működik, és Katalin öröksége tovább él az olvasás iránti szenvedélynek köszönhetően.
A felajánlott könyvekért Katalin és férje rendszeresen személyesen utaztak különböző településekre. Nemcsak saját könyvtáruk gyarapítására törekedtek, hanem más könyvtárakat is gazdagítottak ajándék kötetekkel, sőt, idősotthonokba és gyógyfürdőkbe is eljuttattak könyveket. A könyvtárosi feladatokat önkéntesen és ingyenesen látja el, heti három alkalommal nyitva tartva a könyvtárat. Az évek során több mint 700 adományozó segítette őket, így a könyvállományuk mára közel 45 000 kötetre bővült, több nyelven, köztük magyar, szlovák, angol, orosz és német művekkel. Katalin magánkönyvtárában számos jótékonysági koncertet és kiállítást is szerveztek az évek során. Munkásságát eddig a Pátria- és Pro Urbe-díjjal ismerték el.
„Ezek voltak Novák Mónika szavai.”
Lacza Tihamér laudációjában többek között megemlítette, hogy a 75 éves dr. Kiss László "szeretett szülőföldjét, Hont megyét és gyermekkora otthonát, Palástot kórházi orvosként szolgálta Ipolyságon." Emellett sokat tett orvostörténeti kutatásai révén is. Számos olyan beteg kereste fel őt Csilizradványban, ahová az 1990-es évek elején költözött feleségével, Ágnessel, aki nővérként támogatta körorvosi tevékenységét. Valószínűleg sokan nem is sejtették, hogy a doktor úr, miután befejezte a napi feladatait, milyen szenvedéllyel tölti el a pihenésre szánt időt.
A méltató részletesen kifejtette, hogy a díjazott már több mint négy évtizede foglalkozik a neves felvidéki orvosok örökségének kutatásával. E munkásságának számos tudományos értekezés és több kötet is tanúbizonyságául szolgál.
Emellett a tudomány népszerűsítését is szívügyének tartja, a felvidéki lapokban orvosi tanácsokat közöl, s éveken át a Pátria Rádió műsoraiban érdekes, irodalmi vonatkozásokkal is megtűzdelt felolvasásai is elhangzottak. Az általa patográfiának nevezett műfajban eddig két kötetet jelentetett meg, s egyes írásaiban olyan személyiségeknek is emléket állított, akik orvosi tevékenységükkel a magyarságot szolgálták vagy messzi földre vitték a nemzet jó hírét. Róluk rendszeresen előadásokat is tart(ott) a Felvidéken, Erdélyben és Csehországban, s a Prágai Tükör folyóiratnak is állandó szerzője.
A magyar Orvosi Hetilap keretein belül önkéntes lektori és szerkesztői tevékenységet folytat, melynek során nem vár el ellenszolgáltatást. Emellett felkért oktatóként rendszeresen tart előadásokat egészségügyi szakemberek számára, és egy tankönyvet is írt az ő számukra. Sokoldalú munkásságát számos szakmai díjjal és kitüntetéssel jutalmazták, amelyek túlnyomórészt Magyarországon kaptak helyet.
Az esemény során Klemen Terézia, a Szlovákiai Civil Becsületrend alapító elnöke ismertette társulásuk célkitűzéseit és a díj történetét, valamint bemutatta a kuratórium tagjait, végül megígérte a jövő évi folytatást. A rendezvényt színesítette a Stubendek István karnagy, a Magyar Kultúra Lovagja által vezényelt Concordia Vegyes Kar fellépése és Kékkovács Marának, a Budapesti Operettszínház művésznőjének az előadása.
