Meglepő kísérlet: a műholdak képesek felfedni a világ összes titkát!
A műholdak valójában adatbányák, amelyek képesek felfedni emberek, cégek és katonai titkokat. Mindössze egy 800 dolláros berendezés elegendő ahhoz, hogy hozzáférjünk ezekhez az információkhoz, lehetővé téve ezzel a lehallgatást és a megfigyelést.
Az elmúlt évtizedek kiberbiztonsági eseményei után joggal merülhet fel bennünk a kérdés: ha már közel hetven éve sikeresen alkalmazzuk a műholdakat, vajon nem álltak-e rendelkezésünkre megfelelő védelmi intézkedések, hogy megakadályozzuk a lehallgatásukat?
Ez sajnos nem így van, amint ezt a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem (UCSD) és a Marylandi Egyetem kutatói néhány átlagos eszközzel illusztrálták.
A kísérletet a Wired alapján a Telex ismertette.
A kutatók fogtak egy olyan műholdas rendszert, amit 800 dollárnyi, azaz 267 ezer forintnyi eszközökből raktak össze, felvitték az egyik egyetemi épület tetejére San Diegóban, az ég felé fordították az antennát, és három évig figyelték, milyen adatokat tudnak elcsípni azoktól a műholdaktól, amire rálátott az eszközük.
Több adatsort is elkaptak, amiket a műholdak sugároztak, mindenféle titkosítás nélkül, és miután hónapokon át elemezték az óriási adathalmazt, rájöttek, hogy véletlenül több nagyvállalat és bank kommunikációjába láttak bele, sőt még katonai titkokat is kinyertek, mert a műhold üzemeltetője nem titkosította a bolygónk felé sugárzott információ tartalmát.
Ez az egész teljesen lenyűgözött minket. Olyan rendkívül fontos infrastruktúrák fejlődnek, amelyek erre a műholdas ökoszisztémára épülnek, és úgy sejtettük, hogy mindez titkosítva fog zajlani.
„Ahogy egyre több adatot fedeztünk fel, mindegyiknél világossá vált, hogy a helyzet nem az, amit először gondoltunk” - fogalmazott Aaron Schulman, a UCSD kutatója és a vizsgálat egyik vezetője.
Az egyik gyakran előforduló név a bejövő adathalmazok között a T-Mobile, amely az Egyesült Államok egyik legnagyobb telekommunikációs szolgáltatója. Az Egyesült Államok területe hatalmas, tele van olyan távoli helyekkel, ahol viszonylag kevesen élnek. Ilyen területeken nem mindig éri meg bázisállomásokat telepíteni a nagyobb hálózatra. Ugyanakkor ezek a helyek gyakran jártak át emberekkel, akik telefonálni szeretnének. A szolgáltatók ezt a kihívást úgy oldják meg, hogy műholdas kapcsolat segítségével telepítenek egy-egy tornyot, amely lehetővé teszi a kommunikációt ezeken a nehezen elérhető területeken is.
A kutatók hihetetlen gyorsasággal, mindössze néhány óra alatt, 2700 T-Mobile-felhasználó telefonszámát szerezték meg, ráadásul a hívásaik és SMS-eik felének tartalmához is hozzáfértek. Ez a felét érintette annak a kommunikációnak, amely a műholdak segítségével jutott el a távoli tornyokra. Ahhoz, hogy a kommunikáció másik részét is megfigyelhessék, szükségük lett volna egy lehallgatóállomásra a tornyok közelében, ahonnan a műholdakra átsugárzott információk továbbítását figyelhették volna. A kutatók eddig nem merészkedtek tovább, de ez talán nem jelenthet akadályt azok számára, akik kémkedési szándékkal rendelkeznek.
Ez a biztonsági hiányosság leginkább az átlagfelhasználókra nézve kellemetlen, de állami szervek adatai is akadtak fenn a vizsgálaton.
A kutatók több amerikai hadihajó titkosítatlan internetforgalmába is beleláttak, sőt még a hajók nevét is megtalálták az adathalmazban.
A mexikói hadsereg és rendőrség hasonló sorsra jutott: a kutatók lehallgatóeszközeik révén betekintést nyertek távoli parancsnoki központokkal, megfigyelőállomásokkal, valamint katonai és rendőri egységekkel folytatott titkosított kommunikációkba. A begyűjtött adathalmazban megjelentek katonai helikopterek, hajók és páncélozott járművek karbantartási információi, helymeghatározási adatai, sőt, még a küldetéseik részletei is.
A kutatók minden érintett céggel, ügynökséggel és hatósággal felvették a kapcsolatot, hogy titkosítatlan adatokat szerezzenek be. A legtöbb helyről azt a választ kapták, hogy dolgoznak a biztonsági rések befoltozásán, és hogy csupán egy ritka problémáról van szó. Amikor a T-Mobile-nak jelezték a felmerült gondokat, a cég viszonylag gyorsan reagált, de hangsúlyozták, hogy a hiba csupán néhány kisebb toronyra korlátozódott, és nem érintette a teljes távoli hálózatukat.
A kutatók megállapították, hogy a Föld körüli pályán keringő műholdak körülbelül 15 százaléka látható egy Közép- és Észak-Amerikát érintő területen. Ez felveti a kérdést, hogyan reagálnak a világ többi telekommunikációs vállalata ezekre a műholdas megoldásokra, és milyen stratégiákat alkalmaznak a hasonló technológiák integrálására.
Ahhoz, hogy ehhez a rengeteg adathoz hozzáférjenek, a kutatóknak nem volt szükségük másra, mint egy 185 dolláros vevőantennára, egy 140 dolláros rögzítőelemre, egy 195 dolláros motorra és egy 230 dolláros vevőkártyára. Ez kevesebb mint 800 dollár (267 ezer forint), viszont ha nemcsak kutatni akartak volna, hanem, mondjuk, direkt lehallgatni vagy megfigyelni valakit, valakiket, akkor belépőszintnek bőven elég, gyakorlatilag bárki kipróbálhatja, hogy működik ez az egész.
A világ hírszerző ügynökségeinek költségvetése ennél jóval nagyobb, így valószínűleg sokkal könnyebben hozzáférhetnek hasonló titkosítás nélküli adatokhoz.
Senki ne tévessze meg magát azzal a gondolattal, hogy a hírszerzők számára a kutatás terén bármi is ismeretlen lenne.
Az amerikai NSA már 2022-ben kiadott egy jelentést, figyelmeztetést, pont ugyanebben a témában - és az ehhez hasonló ügynökségek az egyetemi kutatókénál sokkal szofisztikáltabb eszközöket használnak.
Az amerikai, kínai vagy orosz hírszerzők világszerte használnak hasonló rendszereket lehallgatásra, és pontosan ugyanazokat a biztonsági réseket használják ki, mint amikre a kutatás épült.
