Donald Tusk sikeresen teljesítette a kormányának bizalmi szavazását, így megerősítette pozícióját a politikai színtéren.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök sikerrel zárta le a kormánya ellen benyújtott bizalmi szavazást, amely során 243 szavazatot kapott az igen szavazatokból, míg 210 voks a nem mellett érkezett – számolt be róla a Guardian. Tusk korábban azzal indokolta a szavazás szükségességét, hogy az elnökválasztás után sürgősen előre kell lépni a kormányzati tevékenységekben, "függetlenül a fennálló körülményektől".
Ahogyan már említettük, az exit pollok és a későbbi közvélemény-kutatások ellentmondásos eredményei után hivatalosan is az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje, Karol Nawrocki került ki győztesként a június elseji államfőválasztáson, akinek beiktatására augusztusban kerülhet sor. Nawrocki határozott beszédében kifejezte, hogy nem kívánja engedni, hogy a Polgári Koalíció (PO) vezette centrista-balközép kormányzat túlsúlyra tegyen szert.
Ez komoly kihívást jelenthet a kormány számára, mivel Donald Tusk vezette csapat azzal a vállalással nyerte el a 2023 végén tartott parlamenti választásokat, hogy visszafordítják a PiS által bevezetett, sok vitát kiváltó intézkedéseket. Különösen fontosnak számítanak az igazságügyi reformok, valamint a PiS-kinevezett bírák helyzetének újragondolása. Emellett a rendkívül szigorú abortuszszabályozás enyhítése és az azonos nemű párok jogainak rendezése is központi eleme volt a kormányprogramnak.
Andrzej Duda leköszönő államfő azonban vétójogával élve rendre megtorpedózta a kormányprogram fontos pontjainak végrehajtását. A Tusk mögött álló pártok ezt a vétót háromötödös többséggel ugyan megkerülhették volna a szejmben, de nincs ekkora többségük. Így az elnökválasztás tétjének is azt tették meg, hogy a PO által jelölt varsói polgármester, Rafał Trzaskowski nyerjen, és utat engedjen a reformoknak. Ellenkező esetben a Dudánál keményvonalasabb Nawrocki folytonos vétóira számítanak.
Tusk ezért hétfőn bejelentette, bizalmi szavazást kezdeményez a szejmben kormánya ellen, remélve pozíciója megerősítését. Azzal érvelt akkor, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kormány munkáját, "tekintet nélkül a körülményekre". Tusk tévébeszédében így fogalmazott:
"Az első kihívás, amellyel szembenézünk, a bizalmi szavazás lesz, amit hamarosan a parlament elé terjesztek. Célom, hogy mindenki, beleértve ellenfeleinket is, itthon és külföldön egyaránt, világosan lássa: készen állunk e helyzet kezelésére. Teljes mértékben tudatában vagyunk a helyzet komolyságának, és határozottan kijelentjük, hogy egyetlen lépést sem fogunk hátrálni."
A lengyel kormányfő azt is közölte: elkészült a kormány és az új elnök "nehéz együttlétét" figyelembe vevő "vészhelyzeti terv". Amennyiben Nawrocki "nem mutat együttműködési hajlandóságot", a kormány "nekiáll a munkának, tekintet nélkül a körülményekre", új törvénytervezeteket terjeszt elő, de szükség esetén "a jó változásokat akadályozó elnök ellenében is kormányoz és döntéseket hoz".
Szymon Hołownia, a Lengyelország 2050 koalíciós párt vezetője és az alsóház elnöke, javaslatot tett a kormánykoalíciós megállapodás újratárgyalására, miközben a bizalmi szavazás szükségességét kétségbe vonta, azt rossz ötletnek minősítve. Ezzel szemben Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke és korábbi miniszterelnök, hétfő délutáni sajtótájékoztatóján egy "apolitikus és szakértőkből álló" kormány létrehozását szorgalmazta, amely a következő parlamenti választásokig, 2027-ig irányítaná Lengyelországot.
