A pandémia óta figyelemre méltóan csökken a gyerekek nyelvi készségeinek szintje.

A koronavírus-járvány időszakában a kisgyerekek körében tapasztalt korlátlan "kütyühasználat" következményeként egy egész generáció nőhet fel, amely számára a nyelvi készségek csökkenése és a beszédértés nehézségei mindennapi kihívássá válhatnak. Az ELTE kutatói legújabb tanulmányukban erre figyelmeztetnek, hangsúlyozva a digitális eszközök túlzott használatának lehetséges hosszú távú hatásait.

A magyar kutatók aggasztó jelenségekkel találkoztak, amikor a kisgyermekek digitális eszközhasználatát tanulmányozták a koronavírus-pandémia idején, valamint a járványügyi intézkedések alatt és azt követően.

A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy egyre inkább olyan generációk nőhetnek fel, akiknek a nyelvi készségei gyengülnek, és akiket a beszédértés problémái sújtanak. Ez a jelenség nemcsak egyéni szinten, hanem a jövő társadalmának egészére is komoly hatással lehet.

A háttérben a gyermeki világot elárasztó, szinte végtelen számú "kütyü" használat, valamint a kisgyerekeket körülvevő, minden mást háttérbe szorító vizuális ingerek dominálnak - áll a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) keddi nyilatkozatában.

Emlékeztettek arra, hogy az MTA 2021 júniusában indította el pályázati programját, amely a poszt-COVID jelenségek tudományos kutatására összpontosított. Ennek a kezdeményezésnek az volt a célja, hogy támogassa azokat az alapkutatásokat, amelyek a koronavírus következtében jelentkező egészségügyi, társadalmi, kulturális és egyéb kihívások feltérképezésére és megoldására keresnek innovatív válaszokat.

Az ELTE kutatói egy izgalmas pályázat keretein belül mélyrehatóan tanulmányozzák az óvodáskorú gyermekek digitális eszközök használatának alakulását, valamint azt is, hogy a koronavírus-világjárvány milyen hatással volt a gyerekek társas készségeinek fejlődésére. A kutatás célja, hogy feltérképezze a modern technológia és a társas interakciók közötti összefüggéseket, és rávilágítson a pandémia által kiváltott változásokra a fiatalok életében.

A kutatás eredményeit a Magyar Tudomány Ünnepén mutatták be, ahol a tudományos közösség tagjai megismerkedhettek az új felfedezésekkel.

A kutatók megállapították, hogy míg a járvány felnőttekre és iskoláskorú gyermekekre gyakorolt hatásairól viszonylag sok információ áll rendelkezésre, a legsebezhetőbb fejlődési szakaszban lévő óvodáskorúakra gyakorolt hatások még viszonylag kevéssé feltárt terület maradt. Különböző aspektusokat vizsgáltak, például a gyerekek okostelefon- és tablethasználatának alakulását a veszélyhelyzet kihirdetése után, amikor számos korlátozás lépett életbe, valamint egy olyan időszakban, amikor a korlátozások már enyhültek. Céljuk az volt, hogy átfogó képet kapjanak arról, milyen változások mentek végbe a köznevelést érintő karanténintézkedések következtében.

Az ELTE kutatói világosan rámutattak arra, hogy a korlátozások idején az óvodás gyerekek jelentősen megnövelték a képernyő előtt töltött idejüket. A tévézés, a tablet- és okostelefon-használat terén tapasztalt növekedés különösen a mesefilmek és videók iránti érdeklődésükben mutatkozott meg.

"A célunk az, hogy bátran nézzünk szembe a valósággal, és felfedezzük, mi zajlik körülöttünk. Kutatóként ez az egyik legfontosabb feladatunk: a társadalmi szerepünk megértéséhez szükséges következtetések levonásának elősegítése, legyen szó szülőkről, oktatási szakemberekről, pedagógusokról vagy gyermekpszichológusokról. Ehhez elengedhetetlenek a megbízható adatok, ezért folyamatosan keményen dolgozunk ezen a téren" - osztotta meg Pogány Ákos, az ELTE Etológia Tanszék adjunktusa az Alfa Generáció Laborban folyó, MTA által támogatott kutatás részleteit ismertetve.

A kutató szerint az a legnyugtalanítóbb, hogy "hihetetlen sebességgel zajlik a digitális térhódítás", sokszor már bölcsődéskorban "kütyüznek" a gyerekek.

Pogány Ákos, a logopédusok véleményét megosztva, arra hívta fel a figyelmet, hogy az óvodai szűrések eredményei alapján az utóbbi 2-3 évben jelentős romlás tapasztalható a gyerekek nyelvi fejlődésében. "A jelenlegi óvodások nyelvi készségei nem érnek fel azokkal a szinttel, amelyek az 5 vagy akár a 3 évvel ezelőtti csoportok esetében megfigyelhetők" – fogalmazott. Az okokat keresve úgy véli, hogy az okoseszközök által nyújtott vizuális ingerek játszanak kulcsszerepet a jelenség kialakulásában.

Sok kisgyermek már a nyelvtanulás előtt felfedezi a digitális világot, és elkezd "kütyüzni".

Ez pedig azért nagy baj, mert a kisgyermekkor első pár éve olyan speciális időszak, amikor a gyerek az anyanyelvét passzívan tanulja, hallás után, akusztikai információkra kihegyezve. A "kütyüzés" ezt a passzív akusztikus csatornát zárja be, mert jóval érdekesebb vizuális ingereket kínál.

"Nyelv nélkül a kommunikáció nem létezik. Nincs olyan aspektusa a gyerekek fejlődésének, amely ne igényelné a nyelvi készségek elsajátítását és a kommunikációs képességek fejlődését. A szakértők gyakran emlegetik a virtuális autizmus fogalmát, amikor a túl korai vagy túlzott technológiai eszközhasználat hatásaira utalnak."

A gyerekeknél olyan viselkedési minták és tünetek figyelhetők meg, amelyek gyakran az autizmussal diagnosztizált gyermekekre jellemzők.

- fejtette ki a kutató.

Ez komoly gondot jelent, mivel a legtöbb szülő nincs tisztában azzal, hogy amikor az okostelefont a babakocsiban ülő gyermek kezébe adják, milyen negatív hatásokkal járhat ez.

"Egy hatalmas kísérlet zajlik, aminek az eredményét majd akkor fogjuk látni, amikor ezek a gyerek felnőnek, és megpróbálnak majd normális kapcsolatokat kialakítani, családot alapítani vagy csak egyáltalán érvényesülni az életben" - figyelmeztetett Pogány Ákos, aki szerint elég ijesztő képet fest elénk a digitális fejlődésnek ez az oldala.

"El tudunk képzelni egy olyan társadalmat, amelyben ilyen, valódi kommunikációra képtelen gyerekek éldegélnek egymás mellett elszigetelten?

"Úgy vélem, hogy az óvatosság mindig hasznos, és mi, kutatók elkötelezettek vagyunk abban, hogy mindent elkövessünk a jelenség következményeinek alaposabb megértéséért" - mondta.

Az idei Magyar Tudomány Ünnepe keretein belül valósult meg a Poszt-COVID-jelenségek kutatásával foglalkozó szimpózium, amely különleges betekintést nyújtott a járvány utóhatásaira. Különösen figyelemre méltó volt Pogány Ákos előadása, amely a járvány hatásait elemezte az óvodáskorú gyermekek digitális eszközhasználatára és szociokognitív fejlődésére. Az esemény teljes anyaga, így Pogány Ákos előadása is, elérhető az MTA YouTube-csatornáján, ahol bárki visszanézheti a tartalmakat.