Egy ladánybenei méhész 90 kilométeres vándorútra indult, hogy új otthont találjon méheinek. Ám a céljául szolgáló helyen csak a szárazság keserű valóságával szembesült.
"Újra útra keltünk, hogy felfedezzük a méhek számára ideális vándortanyákat. Olyan helyet keresünk, ahol a virágpor mennyisége bővelkedik, jóval gazdagabb, mint ami otthon, Ladánybenén vár ránk" - osztotta meg legújabb videóját kedden Kisjuhász Krisztián, a Kisjuhász Méhészet vezetője.
A méhész a Homokhátság zord körülményei elől menekülve egy Csongrád megyei árterületre indult, ahol éveken keresztül horgászott, amikor még egy festői tó díszítette a tájat. Most azonban csupán a kiszáradt tómeder fogadta, és helyi barátjától értesült arról, hogy "óriási gondok vannak Csongrádban, hiszen a holtágak is kezdenek elapadni. Lehet, hogy ez nem a legjobb hely a méhek számára." Megjegyezte, "hihetetlen, hogy itt, csupán néhány száz méterre a Tiszától, a tavak kiszáradnak."
Júniusban beszámoltunk arról, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, Bross Péter, aggasztó hírekről számolt be: az idei év a legrosszabb akácméztermését hozta a legutóbbi 20-30 évben. Ennek hátterében több tényező is áll, például a téli időszakban bekövetkezett jelentős méhcsaládveszteség, a virágzás előtt tapasztalt súlyos fagyok, valamint a virágzás idején uralkodó kedvezőtlen időjárási körülmények.
A magyar méhészek az idei szezont mindössze 600-700 ezer méhcsaláddal kezdték el, ami jelentősen elmarad az előző évek 1,2 milliós átlagától. Ennek hátterében a méheket sújtó varroa atka ellenállásának fokozódása áll. Továbbá, április hónapban az akácosok több mint felét károsította a fagy, és a virágzási időszak alatt a hideg időjárás miatt a növények nem tudtak elegendő nektárt termelni. A megtermelt méz túlnyomó része Nyugat-Magyarországon készült, míg az ország keleti felén szinte teljesen meghiúsult a mézgyűjtés.
Kisjuhász Krisztián áprilisban a BAON-nak nyilatkozva elmondta, hogy a nyolcvanas évek óta nem tapasztaltak ekkora mértékű veszteséget a méhészetben. Az országos átlag közel 60 százalékos elhalálozást mutat, sőt, egyes méhészeknél a méhcsaládok akár 80 százaléka is elpusztult. Ez a helyzet különösen súlyosan érintheti a kisebb vállalkozásokat, hiszen egyetlen méhcsalád értéke akár 50 ezer forint fölé is emelkedhet. Emiatt a veszteségek mértéke gyakran milliós nagyságrendűre rúghat.
A Magyar Állattenyésztők Lapja szerint miután "június elején a tavaszi, már-már őszi időjárást átmenet nélkül nyári kánikula váltotta fel, a napraforgó szépen fejlődik", ezért abban bíznak, hogy "kielégítő terméssel ajándékozza meg a méhészeket".
Kisjuhász Krisztián folytatja a kutatást a tökéletes vándortanya után: "Tovább indulunk, és igyekszünk találni egy még kedvezőbb helyet a méhek számára. Jelenleg 90 kilométerre hozom őket, és hetente három-négy alkalommal látogatom őket, ahol éjszakázom is. Ezzel másfél hónappal megnyújtom a nyarat, de valójában ennek nem sok értelme van, hiszen itt is hasonló aszályos viszonyok uralkodnak, mint otthon."
