Az ukrán parlament egyhangú döntéssel ratifikálta az Egyesült Államokkal kötött ásványkincs-kitermelési megállapodást.
Ukrajna azzal a céllal nyújt hozzáférést Washingtonnak az ásványkincsek kitermeléséhez, hogy megerősítse a hosszú távú amerikai támogatás iránti reményeit. Kijev arra törekszik, hogy ezzel a lépéssel biztosítsa magának a politikai és gazdasági stabilitást.
Az ukrán parlament egyhangúlag megszavazta az USA-val kötött ásványi anyag kitermelésére vonatkozó megállapodást. Az intézkedés egy közös befektetési alap létrehozását írja elő. A parlament 338 képviselő igen szavazatával hagyta jóvá a megállapodást, ami jóval meghaladja a szükséges 226 szavazatot - írta Jaroszlav Zseleznyak ukrán politikus a Telegramon. Egyetlen ukrán képviselő sem tartózkodott vagy szavazott az indítvány ellen.
A megállapodás május 1-jén, több hónapnyi feszült tárgyalások után született meg. Kijev annak reményében biztosít Washington számára szabad hozzáférést ritkaföldfémeihez és más természeti erőforrásaihoz, hogy az Egyesült Államok hosszútávú támogatója lesz az orosz-ukrán háborúban.
Az ukrán kormány hivatalos közleménye alapján az új megállapodás kiterjed az ásványi kincsek széles spektrumára, beleértve a ritkaföldfémeket, valamint más értékes erőforrásokat, mint például a kőolajat és a földgázt. Fontos megjegyezni, hogy a megállapodás nem vonatkozik azokra az erőforrásokra, amelyek már jelenleg is jelentős bevételi forrást jelentenek az ukrán állam számára. A megállapodásban szereplő nyereség mértéke szorosan összefonódik az új beruházások sikerességével.
A tisztviselők azt hangsúlyozták, hogy a megállapodás biztosítja, hogy az erőforrások teljes tulajdonjoga Ukrajnánál marad, és az állam fogja meghatározni, hogy mit és hol lehet kitermelni. A megállapodás szövege 55 ásványi nyersanyagot sorol fel, de továbbiakról is meg lehet állapodni.
A megállapodás egy újjáépítési befektetési alapot hoz létre. Szviridenko szerint az USA és Ukrajna egyenlő beleszólással rendelkezik majd annak irányításába.
Az amerikai kormány az alap létrehozását a Nemzetközi Fejlesztési Finanszírozási Társaság ügynökségén keresztül fogja támogatni. Ukrajna reményei szerint ez a kezdeményezés képes lesz amerikai és európai országokból vonzó befektetéseket és innovatív technológiákat bevonzani.
Ukrajna várhatóan az állami tulajdonban lévő természeti erőforrásokból származó összes jövőbeli nyereség 50%-át fogja befizetni az alapba. Az USA közvetlen pénzeszközök és felszerelések formájában járul hozzá ehhez, beleértve a sürgősen szükséges légvédelmi rendszereket és más katonai segélyeket.
Az alapba elhelyezett tőkét a bányászati és energiaipari infrastruktúrához kötődő fejlesztésekbe fogják újraallokálni. Fontos megjegyezni, hogy az alapból az első évtized során nem terveznek nyereséget kivenni.
A Trump-kormányzat tisztviselői eredetileg egy olyan megállapodást szorgalmaztak, amelyben Washington 500 milliárd dollárt (442 milliárd euró) kapna a kitermelt ásványkincsekből származó nyereségből cserébe a háborús támogatás kompenzációjaként. Volodimir Zelenszkij azonban elutasította az ajánlatot, mondván, hogy nem írna alá egy olyan megállapodást, "amelyet az ukránok 10 későbbi generációja fog kifizetni".
