Döntés született: átalakul a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.

Az Országgyűlés jóváhagyta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat átalakításáról szóló jogszabályt, amely heves vitákat generált a tudományos közösség körében. E törvény révén a HUN-REN egységes jogi személlyé alakul, és megindul egy hosszú távú átalakulási folyamat.

A tervezet hosszú és rögös úton jutott el idáig: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezése egy olyan javaslat keretében indult, amelyről nem folytattak előzetes konzultációt a kutatóintézetek képviselőivel, és Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke szerint a hálózat vezetésével sem egyeztettek bizonyos kulcsfontosságú pontokról. Az első verzió heves ellenállást váltott ki a tudományos közösségből, ami érthető, hiszen egy olyan csoport számára, amely már átélt egy kényszerű átalakítást 2019-ben, amikor a kutatóhálózatot leválasztották a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTA), a reformtörekvések fogadtatása nem volt éppen kedvező. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy az első javaslat ugyanabba a jogi keretbe sorolta volna a kutatóhálózatot, amely alá a már alapítványi tulajdonba került egyetemek is tartoznak, ezzel csak fokozva a bizalmatlanságot.

A legújabb tervezetekbe már integrálták az intézetvezetők, a HUN-REN vezetősége és az MTA ajánlásait is, továbbá a korábbi alapítványokra vonatkozó szakasz is eltűnt a szövegből. Az eredeti változatban szereplő megnövelt finanszírozás, az innovációs képesség erősítése, a társadalmi hasznosulás garantálása és a kiemelt területek kijelölése nem váltott ki sérelmet az érintett felek körében, azonban az irányítási és jogi szerepkörökkel kapcsolatosan számos észrevételt fogalmaztak meg. Az, hogy ezek közül végül mi került be a törvénytervezet legfrissebb változataiba, a szaktárca hatáskörébe tartozott. Miután a tervezetet kiegészítették az intézmények és az MTA véleményeivel, az intézetvezetők már nagyobb mértékben bíztak az átalakítás sikerében.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) azonban továbbra sem elégedett a tervezettel, véleményük szerint az MTA-hoz hasonló jogi forma lenne megfelelő a kutatóhálózatnak is. Sérelmezik, hogy a törvény szövege még mindig nagyjából 50 százalékban megegyezik a kekvásított egyetemekre vonatkozó törvénnyel. Lőrincz Viktor, az ADF alelnöke szerint problémás, hogy a törvénytervezet a polgári törvénykönyv jogi személyekre vonatkozó általános szabályait hivatkozza, amik ugyanúgy vonatkoznak a nonprofit társaságokra, tehát egyesületekre, alapítványokra és gazdasági társaságokra közösen. Az ADF szerint ilyen szempontból még általánosabb lett a hivatkozás, és ez alapján még kevésbé lehet megmondani azt, hogy milyen szabályok fognak vonatkozni a kutatóhálózatra. A törvény egyébként is csak egy keretrendszert szab a működésnek, a részleteket és a gyakorlati szabályokat csak ezután lehet majd lefektetni.

Érzékeny pont, hogy az Európai Unió mit fog szólni a törvényjavaslathoz. Ha úgy értelmezik, hogy a modellváltó egyetemekhez hasonlóan itt is reális a veszély a politikai befolyásra, a kutatóhálózatot akár kizárhatják az európai kutatási projektekből. Az fontos különbség már az eredeti törvénytervezetben is, hogy a HUN-REN-nél az igazgatótanácsba nem ülnek be aktív politikusok és tárcavezetők, mint ahogyan ez a modellváltó egyetemek kuratóriumainál eleinte történt.

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáltuk az átalakításra vonatkozó törvénytervezetet, annak fogadtatását, valamint a tervezetben eszközölt módosításokat.

A kutatóhálózat átalakításával kapcsolatban fontos történés volt még az, hogy az MTA megszavazta: eladja az ingatlanvagyonát a kormánynak. A kormány ezeket az ingatlanokat a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnak fogja átadni.

Az MTA által birtokolt ingatlanvagyon 2007-ben ingyenesen került átadásra az Akadémia részére az akkori kormány döntése nyomán. A kutatóhálózat 2019-es leválasztásával a kutatóintézetek, amelyek az ELKH, MKH, majd később HUN-REN MKH néven működnek, már nem az Akadémia irányítása alatt állnak, azonban költségvetésüket az MTA-hoz hasonlóan, külön költségvetési fejezet keretében biztosítja az állam. Fontos megjegyezni, hogy az ingatlanok és ingóságok nem követték a kutatóhálózat változásait, így azok továbbra is az MTA köztestületének tulajdonában maradtak. A kormány az MTA-törvény módosításával garantálta, hogy az intézetek ingyenesen és határozatlan időre használhassák ezeket az ingatlanokat.

A kormány nemrégiben 80 milliárd forintért vásárolta vissza ezt az ingatlanvagyont, annak ellenére, hogy a legutóbbi értékbecslés 130,9 milliárd forintra becsülte az ingatlanok értékét. Az MTA szakértői szerint az értékcsökkenés indokolt, mivel az értékesítésre szánt ingatlanok köre nem felel meg a törvényi előírásoknak, amelyek a kutatóhálózat teljes akadémiai ingatlanvagyonát érintik (erről korábban született egy értékbecslés). Emellett a vételárból le kell vonni azokat az állami beruházásokat, amelyek az ingatlanok megszerzése óta valósultak meg. Az Akadémia összesen 74,5 milliárd forintot kap vételárként, valamint 5,5 milliárd forint költségvetési támogatást is.

A tárgyalások során kiemelt fontosságú volt, hogy a polgárjogi szerződés biztosítja az adásvétel végbemenetelét. Továbbá, a vagyonátadás csak abban az esetben történik meg, ha az Akadémia köztestületi számlájára az összeg megérkezett. Az elfogadott határozatban az is szerepel, hogy a jelenleg a hálózat irányítása alatt álló kutatóhelyek által használt MTA-tulajdonú ingó vagyonelemek - kivéve az Akadémia által eladhatatlan kulturális javakat és a haszonkölcsön-szerződés keretein belül kölcsönzött reprezentációs műtárgyakat - ingyenesen átadásra kerülnek. Ezzel a lépéssel az MTA célja, hogy ezek a vagyonelemek a kutatóhálózat birtokába kerüljenek, és továbbra is a hazai tudományos kutatás szolgálatában álljanak.

Ezenfelül a határozat kiköti még, hogy a közgyűlés a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a HUN-REN azon tájékoztatásának ismeretében támogatja az előterjesztés szerinti vagyon átadását, hogy a HUN-REN-törvény rendelkezései és a HUN-REN alapító okirata és belső szabályozása biztosítani fogja, hogy a HUN-REN-kutatóintézetek jogi személyként megőrzik munkáltatói, kötelezettségvállalási és pályázási autonómiájukat.