Szomorú látni a helyzetet, hiszen olyan régóta nem tapasztaltunk hasonlót a hazai ingatlanpiacon.
Nyolc- illetve kilencéves mélypontra esett 2024-ben a magyar lakáspiac két legfontosabb mutatója, az épített lakások és a kiadott építési engedélyek száma. Vagyis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból még nem látszik az élénkülés, viszont a piaci szereplők érzik azt. A lakásépítések hosszú átfutási ideje miatt ez a hatás a statisztikában csak késve jelenik meg, de a kereslet növekedése előbb-utóbb hat a kínálatra is. Rá is fér a magyar lakásépítési piacra a pörgés, kérdés, mennyire lesz majd tartós.
2024-ben 13 295 lakás épült Magyarországon, ez 29 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ha pedig még messzebbről nézzük, akkor a felét sem érte el a 2020-as rekordév 28 ezer feletti adatának. Ennél kevesebb új lakást legutóbb 2016-ban építettek az országban a KSH statisztikája szerint, akkor a tízezret sem érte el ez a szám.
Ha az éven belüli teljesítményt vizsgáljuk, megállapítható, hogy az első negyedév kifejezetten alacsony eredményeket hozott, mindössze 2800 alatt alakult az új építésű lakások száma. Ezzel szemben a negyedik negyedévben jelentős javulás következett be, közel 4600 új lakás épült.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője rámutatott, hogy a negyedik negyedév adatai hagyományosan a legmagasabbak a magyar piacon, azonban a tavalyi év teljesítménye kilencéves negatív rekordot hozott. A fejlesztők, felkészülve a lakossági állampapírok vonzó kamatfizetéseire és a kormányzati ösztönzők újbóli bevezetésére, már egy éve folyamatosan bejelentik új projektjeiket. Ennek ellenére a növekvő keresletre a kínálati oldal csak hosszú távon tud reagálni.
Ha nem csupán a már átadott lakásokat vesszük számba, a kiadott építési engedélyek terén sem tapasztalható érdemi változás. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb összesítése szerint a körülbelül 20 500 engedéllyel 4,7 százalékkal elmaradtunk a 2023-as számoktól. Még aggasztóbb, hogy ilyen alacsony számadatokat legutóbb 2015-ben jegyeztek. Negyedéves bontásban vizsgálva a helyzetet, csupán a harmadik negyedévben volt tapasztalható növekedés a kiadott engedélyek számában az előző évhez képest; a többi három negyedévben viszont mindegyik alulmúlta a tavalyi szintet.
A hivatalos statisztikák és a piaci szereplők beszámolói között egyértelmű ellentmondások figyelhetők meg. Már hónapok óta arról folyik a diskurzus, hogy a 2025-ös év a lakáspiacon várakozások felett erőteljesen indult. A kereslet fellendülésében kulcsszerepet játszik a lakossági állampapírok kamatfizetése, ami vonzóvá teszi a befektetéseket. Ezen túl a kormány is számos intézkedést hozott, hogy támogassa a lakáspiacot. Mégis, a kérdés adott: hogyan lehetséges, hogy a statisztikák szerint szinte évtizedes mélypontra süllyedtek a számok?
