Távozott Grunwalsy Ferenc, a sokoldalú tudós és polihisztor.
A Magyar Filmművészek Szövetsége bejelentette, hogy június 30-án, mindössze nyolcvankét éves korában, rövid és súlyos betegség következtében elhunyt Grunwalsy Ferenc.
Élete során a magyar filmművészet kiemelkedő személyiségeként vált ismertté, elnyerve a Magyar Mozgókép Mesterének, valamint Magyarország Érdemes Művészének titulusaikat, továbbá Balázs Béla- és Kossuth-díjjal is megtisztelték. Ferencváros Díszpolgáraként is sokat tett a kultúráért. Operatőrként Jancsó Miklóssal és Szomjas Györggyel szoros együttműködésben dolgozva maradandó hatást gyakorolt a magyar mozgóképkultúrára – emelték ki a közleményben. Hangsúlyozták, hogy egyetemi tanárként számos generáció filmes gondolkodására és karrierjére gyakorolt jelentős hatást.
Alkotói tevékenysége mellett elkötelezetten dolgozott a magyar filmszakma intézményi megerősítésén: meghatározó szerepet játszott a rendszerváltás utáni Magyar Filmtörvény megalkotásában, a rendszerváltás után a mozgóképművészet terén uralkodó káosz demokratizálásában.
Sajnálattal értesítjük, hogy elhunyt Grunwalsky Ferenc.
Képíró művész, érdekképviselő, kuratóriumi elnök, kulturális véleményformáló - ezek alapján emlékezünk Grunwalsky Ferencre, a polihisztorra. Sokoldalúságát azonban bizonyítják a nem triviális megvillanásai is: Ő volt az Örökbefogadás című film egyik forgatókönyvírója, amelyért Mészáros Márta a Berlini Filmfesztivál történetében első magyarként és első nőként nyerte el 1975-ben a fődíjat, az Arany Medvét. Színészként is felbukkant a Szevasz, Vera!, az Idő van és a Tiszta lap című filmekben. Ha pedig volt kedve és inspirációja, ő maga is rendezett: a Vörös rekviem (1975)volt az első nagy játékfilmje. Ezt olyan alkotások követték, mint az Eszmélés (1985), a Kicsi, de nagyon erős (1989), a Goldberg-variációk (1992) vagy a Visszatérés (1999). Ladányi Andrea táncművésszel két filmet is forgatott, az Éjféli maratont 2001-ben, a Táncalakot egy évvel később.
