Első próbálkozásra nem jártunk sikerrel, de a második alkalommal végre megvalósult a cél - Friedrich Merzetet kancellárrá választották.
Kedden a német parlament alsóháza, a Bundestag, történelmi döntést hozott, amikor megszavazta Friedrich Merz kinevezését az ország új kancellárjának. A szavazás során 325 képviselő támogatta Merz jelölését, míg 289-en ellene voksoltak. Emellett egy képviselő tartózkodott, és három szavazat érvénytelennek bizonyult.
Merz megválasztása hatalmas ovációval kísérve zajlott, amely során ő lelkesen igent mondott a Bundestag elnöke, Julia Klöckner kérdésére, hogy hajlandó-e elfogadni a kancellári tisztséget.
Merz 15-tel több támogató szavazatot kapott, mint az elbukott első szavazási körben, de ez azt jelzi, a koalíciót kötött kereszténydemokraták és szociáldemokraták soraiból hárman így sem szavazták őt meg. Érdekesség, hogy Olaf Scholz, az előző kancellár az elsők közt gratulált utódjának. Merz most a Bellevue-palotába autózik, ahol Frank-Walter Steinmeier szövetségi államfőtől hivatalosan is megkapja a megbízást, majd visszatér a parlamentbe, ahol leteszi a hivatali esküt - nagyjából késő délután 6 óra felé.
A helyzet előzménye, hogy példátlan fiaskóval indult a kedd a kereszténydemokratáknak, ugyanis dacára a szociáldemokrata SPD-vel kötött koalíciós egyezménynek, a Bundestagban nem szavazta meg a többség Merz kancellárságát. Mint írtuk, Merznek 316 szavazatra volt szüksége a megválasztáshoz, de a kedd reggeli titkos szavazáson csak 310-et kapott, miközben az általa vezetett CDU-CSU-SPD koalíciónak elvileg 328 szavazata van a 630 fős Bundestagban. 621-en szavaztak, 310-en igennel és 307-en nemmel. Hárman tartózkodtak, egy szavazat pedig érvénytelen volt.
A második, szintén abszolút többséget igénylő forduló sikertelensége esetén a Bundestagnak 14 napja lett volna új kancellárjelöltet találni. Ha ez se sikerült volna, akkor rögtön tartottak volna még egy szavazást, itt már a relatív többség is elég lehetett. Amennyiben a Bundestag abszolút többséggel választja meg az új kancellárt, a szövetségi elnöknek a választást követő hét napon belül ki kell neveznie. Ha a megválasztott kancellár csak relatív többséget szerez, a szövetségi elnöknek hét napon belül vagy ki kell neveznie a kancellárt, vagy fel kell oszlatnia a Bundestagot.
A második szavazást meglehetősen gyorsan, már kedd délután negyed 4-re tűzték ki, egyetérthetően négy párt közötti megállapodás alapján. "Különösen lényeges, hogy Németország számára egy stabil és megbízható kormány alakuljon" - emelte ki Lars Klingbeil, az SPD vezetője a következő forduló előtt. Hozzátette, optimistán várja, hogy a második körben sikerül megszerezni a szükséges többséget. Jens Spahn, a CDU frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy ez egy rendezett demokratikus folyamat, amelyre "egész Európa, sőt talán a világ is figyel". A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) szintén szoros figyelemmel kíséri az eseményeket, és már követelik egy új országos választás kiírását.
