Ez az ország dominálja az EU tengeri halpiacát: a győztes kiléte meglepő - Agro Napló

Az elmúlt években jelentős visszaesés volt tapasztalható az Európai Unió halászati ágazatában. A legfrissebb adatok szerint 2023-ban az EU teljes halfogása élősúlyban 3,3 millió tonnát tett ki, ami számottevő csökkenést jelent a 2018-as 4,6 millió tonnás mennyiséghez képest. Az uniós statisztikák hét tengeri területet fednek le, amelyek közül az Atlanti-óceán északkeleti része továbbra is a legjelentősebb halászati zóna - jelentette az Eurostat.

A halak megújuló és mobil természeti erőforrásként jelennek meg, és a jogi keretek szerint, az akvakultúrából származó tenyésztett példányok kivételével, csak akkor válnak valaki tulajdonává, amikor már kifogták őket. Ezért a halállományokat közös erőforrásként kezelik, amelynek fenntartható gazdálkodása közös felelősség. E megközelítés számos politikai intézkedéshez vezetett, amelyek az uniós szinten és a tengeri medencék szintjén szabályozzák a halászat mértékét, valamint a halfogáshoz alkalmazott technikák és eszközök típusait. Az Európai Unió jelenlegi közös halászati politikájának (KHP) középpontjában a közös erőforrások környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható kihasználása áll, beleértve az akvakultúrás termelést is. A KHP célja a halászflották irányítása és a halállományok megőrzése érdekében kidolgozott szabályok összessége. A közös erőforrások kezelésére vonatkozó szabályozás minden uniós halászflotta számára biztosítja az egyenlő hozzáférést az uniós vizekhez és halászterületekhez, elősegítve ezzel a tisztességes versenyt a halászok között.

Az Európai Unión belül Spanyolország tölti be a tengeri halfogás vezető szerepét, élősúlyban 698 ezer tonnával, ami a teljes uniós fogás több mint egyötödét, pontosan 21%-át jelenti. Ezt követi Dánia 496 ezer tonnás teljesítményével, amely a fogások 15%-ának felel meg, míg Franciaország a harmadik helyen áll 470 ezer tonnával, amely a fogások 14%-át adja. E három ország együttesen a kontinens halászati termelésének közel felét képviseli.

Az Atlanti-óceán északkeleti része rendkívüli fontossággal bír az uniós halászat terén, hiszen itt realizálódik a teljes fogás körülbelül 72%-a. Ezen a gazdag vizeken a legkeresettebb halfajok közé tartozik a hering, a kék puha tőkehal, a spratt (vagy más néven sprotni) és a makréla. Különösen Dánia flottája aktív ebben a régióban, hiszen az itt kifogott halmennyiség 21%-át ők biztosítják. A Földközi-tenger és a Fekete-tenger is jelentős szerepet játszik, mivel az EU teljes halászati fogásának közel 10%-át ezek a vizek adják. E területeken a szardínia és a szardella a legfőbb célpontok. Olaszország ebben a versenyben élen jár, hiszen a halászatának részesedése eléri a 37%-ot, ezt követi Görögország, Horvátország és Spanyolország.

Az Indiai-óceán nyugati szegletében az uniós halászflotta tonhalra összpontosít, amely a fogások lenyűgöző 94%-át teszi ki, túlnyomórészt bonitó és sárgaúszójú tonhal formájában. Ezen a vízi világban Spanyolország kiemelkedő szerepet játszik, hiszen a teljes fogás kétharmadát ők biztosítják. Az Atlanti-óceán középső keleti része, ahol az EU halászati tevékenységeinek 6%-a zajlik, főként fattyúmakrélát és bonitó tonhalat rejt, és itt is Spanyolország bábeli dominanciával bír, ám Franciaország és Hollandia is jelentős halászati jelenléttel bír. A fennmaradó három tengeri terület – délnyugat-atlanti, délkelet-atlanti és északnyugat-atlanti – összesen az EU fogásainak 6%-át képviseli. Itt olyan fajokat foghatunk, mint a szürke tőkehal, tintahal, kékcápa és vörös álsügér. Érdekes megjegyezni, hogy Spanyolország és Portugália mind a hét halászati területen aktívan részt vesznek, amelyek a uniós fogási statisztikák keretein belül szerepelnek.

A flottakapacitás csökkentése kulcsfontosságú lépés a halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának biztosításához a közös halászati politika keretein belül. Az Európai Unió halászflottája az 1990-es évek eleje óta folyamatos visszaesést mutat: 2023 végére a tagállamokban üzemelő hajók száma 70 408-ra csökkent. A 2013 és 2023 közötti időszakban a flottában körülbelül 13%-os csökkenés tapasztalható. A hajók számát tekintve az EU legnagyobb flottája Olaszországban található, ahol az összes hajó 17,4%-a üzemel, ezt követi Görögország 17,2%-kal, valamint Spanyolország 12,1%-kal.

A 2023-as év során az Európai Unió halászati ágazata körülbelül 3,3 millió tonna élősúlyú halfogást regisztrált, ami továbbra is tükrözi a 2018 óta fennálló csökkenő tendenciát. A halászati tevékenységek során nemcsak halakat, hanem puhatestűeket, rákféléket és egyéb vízi élőlényeket is fogtak, beleértve a maradékokat és vízi növényeket is. Ezen fogások végrehajtása során különféle hajók, halászeszközök és halászok tevékenykedtek, és az EU statisztikai előírásainak megfelelően hét tengeri területen valósultak meg. A halfogás kiterjedt a nyílt tengerekre, part menti zónákra és brakkvízi területekre, viszont az akvakultúra-termelés és az édesvízi halászat nem tartozik az ilyen jellegű statisztikák körébe.

Az EU teljes fogása 2023-ban a becslések szerint 3,3 millió tonna élőtömegű volt. Ez új mélypontot jelent, amely jóval a 2017-ben és 2018-ban becsült 4,6 millió tonna alatt van, és sokkal-sokkal alacsonyabb, mint a 2001-ben kifogott 5,9 millió tonna.

Spanyolország, Franciaország és Dánia halászflottái 2023-ban az uniós államok által kifogott vízi élőlények körülbelül felét adták. A halászati mennyiségek 2022 és 2023 között Spanyolországban 7,2%-kal, Franciaországban 9,0%-kal, míg Hollandiában 10,8%-kal csökkentek. Ezen kívül több más országban is visszaesés tapasztalható: Németországban 14,6 ezer tonnával, Olaszországban 12 ezer tonnával, Horvátországban 7,2 ezer tonnával, valamint Görögországban 3,5 ezer tonnával alacsonyabb fogásokat regisztráltak a tavalyi évhez képest. Ezzel szemben Dániában 7,9%-os növekedés következett be, aminek eredményeként 36,2 ezer tonnával több halat fogtak ki, mint 2022-ben. Dánián kívül Litvániában is emelkedett a fogás, amely 11,8 ezer tonnát tett ki, míg Svédországban 3,5 ezer tonnás növekedést jegyeztek fel.