Ez igazán megdöbbentő: az utóbbi néhány évben a kenyér ára itthon háromszorosára nőtt - Agro Napló.
A kenyér nem csupán táplálék, hanem mindennapjaink elengedhetetlen része, így érthető, hogy az áremelkedése sokakat érzékenyen érint. Jelenleg a boltokban és pékségekben akár 1000 forintot, vagy még ennél is többet kérnek el egy kilogramm kenyérért. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020-ban az éves átlagár 356 forint volt kilónként, míg tavaly már 881 forintra emelkedett. Az árak azóta tovább emelkednek, és ez nem csupán a kenyérre vonatkozik; a zsömle ára is megtriplázódott az évek során, emellett más péktermékekért is jelentősen többet kell fizetnünk. A 2024-es hazai búzatermésnek mindössze 10-15%-a volt alkalmas malmi őrlésre, a többi takarmányozásra, vagy sajnos még rosszabb minőségű. Az idei év terméséről még nem tudunk biztosat, de lapunk most alaposan utánajárt a helyzetnek az üzletekben, hogy pontos képet kapjunk a kenyérpiac jelenlegi állapotáról.
2024-ben Magyarországon az őszi búzát 864,5 ezer hektáron takarították be, az országos termésátlag pedig 5,8 tonna/hektár körül alakult. Ez kis mértékben meghaladja a 2023-as és az elmúlt öt év átlagait is. A búza betakarított termésmennyisége 5,3 millió tonna lett, ami mintegy 600 ezer tonnával lett kevesebb a tavalyelőtti eredménynél. 2023 nyarán lapunk arról számolt be, hogy a kenyérfogyasztás valamelyest csökkent az elmúlt években Magyarországon, először a koronavírus-járvány, majd a háború és az infláció emelkedése miatt vettek kevesebb kenyeret a magyarok. A fogyasztók a minőségibb termékek felé fordultak. Tapasztalatok szerint a hagyományos kovászos technológiát használó pékségeknél egyre inkább ragaszkodnak a vevők a kovásszal készült kenyerekhez.
A KSH statisztikái szerint az elmúlt öt év során a kenyér ára itthon szinte megtízszereződött, ami figyelemre méltó változást jelez a piacon.
A zsömlével sincs ez másképp:
Sokan imádják a kakaós csigát, de sajnos őt sem kímélte a drágulás szele.
A finomliszt kilogrammja
Tavaly az Agrárszektor is megírta, hogy négy év alatt majdnem a háromszorosára nőtt a kenyér ára Magyarországon, már az uniós átlagnál is drágább. Az agrárminiszter akkor azt mondta, azért ilyen mértékű a drágulás, mert nálunk volt a legolcsóbb az Európai Unióban. Az Árfigyelő rendszer alapján pedig jelenleg ilyenek az árak a boltokban:
Amennyiben valaki a teljes kiőrlésű, rozsból készült, gluténmentes vagy más, "kézműves" termékek iránt érdeklődik, számolnia kell azzal, hogy a pénztárcájába mélyebben kell nyúlnia. Nemrégiben az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) által közzétett információk alapján kiderült, hogy az ősgabonák, mint a kenyérbúza (Triticum aestivum) rokonai, szintén egyre nagyobb figyelmet kapnak. Különösen a tönköly (Triticum spelta) vált népszerűvé, de az alakor (Triticum monococcum) és a tönke (Triticum dicoccum) is újra felfedezésre vár.
