Ez lehet az igazi indok, amiért Izrael most éppen Iránt célozta meg.
Izrael drámai és súlyos csapásokat mért az iráni nukleáris létesítményekre és rakétabázisokra, valamint célba vette az ország katonai vezetésének kulcsszereplőit, több atomtudóst is megölve. Donald Trump figyelmeztetett, hogy a folytatódó izraeli támadások akár Irán teljes pusztulásához is vezethetnek, amennyiben Teherán nem hajlandó lemondani atomprogramjáról. Elemzők úgy vélik, hogy Izrael mostani hadműveletei mögött az állhat, hogy Irán helyi szövetségesei súlyosan meggyengültek. Ráadásul Benjamin Netanjahu irányítása már Washington számára is nehezen kontrollálhatóvá vált.
Péntek reggel újabb háborús feszültség sújtotta a világot: Izrael nagyszabású és intenzív katonai offenzívát indított Irán ellen.
A New York Times által közölt térkép szerint minimum hat helyszínt ért légitámadás a perzsa állam különböző részein, többek között Teheránban, Tabrizban, Kermanshahban, Arakban, Isfahanban és Natanzban, illetve a környékükön.
Összesen számos célpontot támadtak meg az izraeli erők, akik körülbelül 200 vadászgépet vetettek be a hadműveletek során. Biztonsági források szerint Izrael titkosszolgálata, a Moszad, drónokat is illegálisan behozott az ország területére, amelyek iráni rakétaindító bázisokra irányuló csapásokat hajtottak végre.
Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy nukleáris létesítményeket és katonai vezetőket vettek célba, az iráni légvédelmi célpontok közül pedig több tucatnyit megsemmisítettek.
A helyszíni felvételek alapján a teheráni lakóépületeket is légitámadás érte, ami tragikus következményekkel járt: a halálos áldozatok között civilek és gyermekek is találhatók. Az iráni média értesülései szerint a fővárosban 78 ember vesztette életét a támadások következtében.
Izrael hivatalos tájékoztatása szerint az iráni Forradalmi Gárda vezetője, Hossein Salami, valamint a légvédelmi egységek számos vezetője életét vesztette. A tragikus esemény egy föld alatti főhadiszálláson zajló tanácskozás közben következett be, amikor légicsapás sújtotta az épületet. A becslések szerint körülbelül 20 magas rangú katonai vezető halt meg a támadás során.
Irán hivatalosan megerősítette, hogy az izraeli légicsapások következtében legalább hat atomtudós életét vesztette, köztük Fereydoon Abbasit, aki korábban az Iráni Atomenergia Ügynökség elnökeként tevékenykedett, valamint Mohammad Mehdi Tehranchit, a teheráni Iszlám Azad Egyetem vezetőjét.
Az ügynökség megerősítette, hogy a natanzi nukleáris létesítmény több területe sérült. Jelenleg azonban nem tapasztalják radioaktív sugárzás nyomait.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője hangsúlyozta, hogy a nukleáris létesítmények elleni támadások elfogadhatatlanok.
A zsidó állam jelezte, hogy ez csak a kezdet, és a következő napokban további jelentős támadások következhetnek. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő - aki ellen továbbra is nemzetközi elfogatóparancs van érvényben a gázai háborúval összefüggésben - azt mondta: a támadások addig tartanak, amíg szükséges.
Az izraeli hadsereg egyik szóvivője szerint a légicsapások pénteken is folytatódnak, és "hosszú hadműveletekre" kell felkészülni.
Közben Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, sürgette Irán vezetését, hogy mielőbb állapodjon meg atomprogramjáról, különben "még brutálisabb támadások" várhatók rájuk. Az üzenete a megszokott retorikájánál is erőteljesebb és drámaibb hangvételt öltött:
"Iránnak sürgősen meg kell kötnie a megállapodást, mielőtt minden elveszne, és meg kell őriznie mindazt, ami egykor az Iráni Birodalom dicsőségét jelentette. NEM LEHET TOVÁBB HALÁL, NEM LEHET TOVÁBB ROMBOLÁS, CSAK MEGÁLLAPODÁS, MIELŐTT TÚL KÉSŐ!" - fogalmazott közösségi oldalán.
Kiemelte, hogy eddig is számos áldozat és jelentős pusztítás történt, de még mindig van lehetőség arra, hogy véget vessenek ennek a "mészárlásnak". Hozzátette, hogy a jövőbeli támadások "még kegyetlenebbek" lesznek. Megjegyezte, hogy Teherán előtt ott állt a lehetőség, hogy megállapodást kössön, ám ezt nem tette meg.
Az amerikai elnök korábban azt közölte, hogy az Egyesült Államok - amely Izrael legjelentősebb fegyverszállítója - tudott az izraeli támadás tervéről, ugyanakkor állítása szerint az amerikai hadsereg nem vett részt abban.
Irán válaszként 100 drónt indított Izrael irányába, ám a legfrissebb információk szerint sikerült ezeket hatástalanítani. Az izraeli lakosságot figyelmeztették a fokozott óvatosságra, azonban az óvóhelyek elhagyására lehetőségük nyílt. Irán egy nagyszabású válaszcsapást is kilátásba helyezett a jövőben.
Seyyed Abbas Araqchi, Irán külügyminisztere egy figyelmeztető hangvételű levélben fordult az ENSZ-hez, amelyben az iráni támadásokat hadüzenetként értékelte. Araqchi sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását, hogy megvitassák a kialakult helyzetet.
Hozzátette: ez "Irán szuverenitásának komoly megsértése".
De mi van a támadás hátterében, miért pont most csapott le Izrael, és hogyan reagált a nemzetközi közösség?
Az izraeli kormányzat úgy véli, hogy Irán célja egy atomfegyver kifejlesztése, amit semmiképpen sem szabadna engedni, mivel ez a régió biztonságát veszélyeztetné. Aggodalmaik szerint, ha Irán valóban eljut ennek a fegyvernek a birtoklásáig, akkor azt potenciálisan használhatja is ellenük. Hangsúlyozzák, hogy a legutóbbi fejlesztések üteme felgyorsult, és szerintük a katonai beavatkozás az egyetlen hatékony módszer a fenyegetés megfékezésére.
Az iráni hatóságok eddig folyamatosan hangsúlyozták, hogy atomprogramjuk kizárólag békés és polgári jellegű célokat szolgál, elutasítva az atomfegyver előállításának és alkalmazásának szándékát.
Az iráni-amerikai nukleáris programról folytatott tárgyalások még zajlottak, és most vasárnapra tervezték a hatodik kör megkezdését. Izrael azonban nem akarta megvárni, hogy a diplomáciai erőfeszítések eredményre vezessenek, így a katonai megoldás mellett döntött.
Elemzők véleménye szerint Izrael legújabb hadművelete jelentős eltéréseket mutat a korábbi, Irán ellen irányuló két támadással szemben. Az aktuális akció sokkal átfogóbb és intenzívebb, ráadásul nem csupán a nukleáris létesítmények és rakétaállások ellen irányul, amellyel az iráni válaszadási képességeket csökkenti, hanem célzottan támadja az iráni katonai vezetés kulcsfontosságú alakjait is.
Lényegében tehát a Hezbollah ellen korábban alkalmazott taktikát veszi alapul: tavaly a libanoni iszlamista csoport vezetőinek likvidálása drámai hatással volt a szervezet működésére és a visszacsapási képességeire.
A BBC figyelmeztetése szerint az, hogy a hadművelet kezdeti óráiban megölték Irán katonai vezérkari főnökét, a Forradalmi Gárda parancsnokát, valamint több vezető atomtudóst, példa nélküli mértékben megrendítette Irán elitjét. Benjamin Netanjahu nyilatkozata alapján ráadásul a művelet még napokig folytatódhat, ami tovább fokozza a feszültséget a térségben.
Ez a helyzet látszólag arra késztetheti Iránt, hogy keményebb válaszlépéseket tegyen, azonban az eddig elszenvedett veszteségek következtében már sokkal nehezebb dolga lesz ebben. Valószínűleg ezért választotta Netanjahu az eszkalációs stratégiát, ahogy azt hozzáfűzi.
A New York Times figyelmeztetése szerint Irán közel-keleti befolyása, melyet az Ellenállás Tengelyének neveznek – ide tartozik a Hezbollah, a palesztin Hamász, a jemeni húszik és az iraki milíciák – jelentős gyengülésen ment keresztül. Ennek következményeként valószínűtlen, hogy képesek lennének hatékony válaszlépéseket kidolgozni az izraeli agresszióval szemben.
A zsidó állam a 2023. október 7-i terrortámadás óta eltelt másfél évben nemcsak a Hamászt gyengítette meg jelentősen - miközben emberi jogvédő szervezetek szerint népirtást hajt végre a Gázai övezetben (Izrael ezt vitatja) - , hanem Libanonban, Szíriában, Jemenben is súlyos csapásokat mért a tengely tagjaira.
"A szövetséget ugyan nem semmisítették meg teljesen, de annyira meggyengítették, hogy onnan már nincs visszaút", mondta Mohanad Hage Ali, a bejrúti Carnegie Middle East Center elemzőintézet vezető munkatársa az amerikai lapnak.
A Hezbollah, amely egykor a szövetség kulcsfontosságú támogatója volt, határozottan elítélte az izraeli agressziót, ám egyelőre nem jelezte, hogy bármiféle válaszlépést tervezne.
Irán nem csupán azért fektette dollármilliárdokat ebbe a szövetségbe, hogy egy esetleges izraeli támadásra válaszoljon, hanem hogy ezzel egyfajta elrettentő erőt képviseljen az izraeli vezetés számára, megakadályozva ezzel bármiféle agresszív lépést Irán ellen.
A szövetség azonban annyira meggyengült, hogy már nem rendelkezett azzal a félelmet keltő erővel, amely korábban megakadályozta volna a konfliktusokat – éppen ezért döntött Izrael a támadás mellett.
Ezzel összefüggésben az iráni biztonságpolitikai vezetők már eddig is hangoztatták, hogy az országnak nemcsak joga, hanem alapvető érdeke is atomfegyver birtoklása - ez ugyanis a leghatásosabb elrettentés Izraellel szemben.
Könnyen elképzelhető, hogy a mostani nagyszabású izraeli támadás nyomán az iráni vezetés még nagyobb erővel dolgozik majd egy atomfegyver kifejlesztésén. Kérdés persze - figyelembe véve az Izrael által okozott károk súlyosságát és Trump figyelmeztetését - , hogy képes lesz-e erre.
Az izraeli támadást még azok az arab országok is erősen elítélték és veszélyes eszkalációnak nevezték, amelyeknek amúgy gyakran feszült a viszonyuk Iránnal.
Oroszország is kifejezte elítélését az "erős eszkalációval" kapcsolatban. Moszkva politikai szövetségese az Iszlám Államnak, és jelentős mennyiségű drónt vásárol tőlük, amelyeket Ukrajnában használnak. Fontos megjegyezni, hogy a két fél között nincs olyan megállapodás, amely kötelező segítségnyújtást írna elő egy esetleges konfliktus során.
Az európai vezetők sürgetően kérték mindkét felet, hogy haladéktalanul csökkentsék a feszültségeket, és hangsúlyozták a diplomáciai megoldás fontosságát. Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök telefonon folytattak egyeztetést a helyzet alakulásáról.
Sajtóinformációk alapján az ENSZ Biztonsági Tanácsa várhatóan már pénteken összeül, miközben az amerikai elnök telefonos egyeztetést folytat izraeli hivatali partnerével. Izrael, a helyzetre való tekintettel, minden nagykövetségét világszerte határozatlan időre bezárja.
A The Guardian elemzése alapján a legfrissebb fejlemények arra utalnak, hogy "Trump nem tudja kordában tartani Netanjahut", ami a régió instabilitásához vezethet, és komoly aggodalomra ad okot egy "teljes körű közel-keleti háború" kirobbanásának lehetősége miatt.
