Ezen dőlhet el a választás: Magyarország végre levegőhöz jutott a fuldoklás után.
A magyar gazdaság 2025 első negyedévében továbbra is gyengélkedett, elsősorban az ipar és az építőipar visszaesésének következtében, miközben más uniós tagállamok már növekedést mutattak - ezzel Magyarország a lemaradók sorába került. Áprilisban azonban biztató jelek érkeztek: az ipari termelés és a kiskereskedelem váratlanul pozitív teljesítményt nyújtott, aminek hatására csökkent a recesszió kockázata. Ugyanakkor a gazdasági fellendülés jövője továbbra is rengeteg bizonytalanságtól függ, hiszen a belső kereslet nagyrészt állami ösztönzőkre támaszkodik. Az ipar gyenge teljesítménye és a külpiaci kockázatok folyamatosan nyomást gyakorolnak a magyar gazdaság növekedési kilátásaira. Jelenleg a magyar gazdaság nem képes önállóan talpra állni, és a kormányzati támogatás jelenti az egyetlen igazán biztos támaszt.
Az év kezdetén nem éppen kedvező hírek érkeztek a gazdasági szférából: a legfrissebb GDP-adatai alapján Magyarország az Európai Unió leggyengébben teljesítő tagállamai között találja magát. A 2025 első negyedévében mért 0,2 százalékos visszaesés rávilágít arra, hogy az ország gazdasága nehézségekkel küzd, míg más uniós országok, mint például Írország, robusztus növekedést produkáltak. Hazánk teljesítménye szomorú fényben tűnik fel, hiszen csupán néhány tagállamot előz meg a sorban. Az első negyedév során pedig egyértelművé vált, hogy mik a problémák gyökerei.
A gazdasági visszaesés fő okai között az ipar és az építőipar gyengesége állt. Eközben azonban a lakossági fogyasztás és néhány szolgáltatási szektor fejlődése figyelemre méltó volt. Nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági fellendüléshez nem elegendő csupán a kereskedelem és a szolgáltatások élénkülése; a beruházások és az ipari tevékenység újbóli felerősödése nélkül a tartós fejlődés és a felzárkózás még várat magára. Április végén Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, arra is rámutatott, hogy még mindig nem látni a mélypontot.
Az utóbbi időszakban számos friss információ látott napvilágot, amelyek új fényt vetnek a magyar gazdaság jövőjére. A gyenge évkezdet után úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság újra kezd magához térni: 2025 áprilisában egyszerre érkeztek kedvező hírek mind az ipar, mind a kiskereskedelem területéről. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez a fordulat még mindig törékeny, és jelenleg nehéz megítélni, hogy valódi, tartós növekedésről van-e szó, vagy csupán egy átmeneti fellángolás történt.
Hosszú idő óta először mutatott érdemi növekedést a magyar ipar: áprilisban havi szinten 1,5 százalékkal emelkedett az ipari kibocsátás volumene. Ez a szám nemcsak a stagnáló hónapok után jelent üdítő változást, hanem a piaci várakozásokat is felülmúlja. Ennek következtében az éves visszaesés is csökkent, most már csupán 2,3 százalék. A kedvező hónap jó alapot teremthet a második negyedévre, és mérsékli annak a kockázatát, hogy a magyar gazdaság újra technikai recesszióval nézzen szembe. Mindez különösen biztató, hiszen az ipar hosszú ideje a gazdasági visszaesés egyik fő hajtóereje volt.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője rámutatott, hogy az áprilisi viszonylag kedvező eredmények meglepőek voltak, figyelembe véve, hogy a vámháború már egy olyan szakaszba lépett, ahol a havi szintű visszaesés valószínűnek tűnt. Márciusban a vállalatok még mindent megpróbáltak exportálni az Egyesült Államokba, hogy elkerüljék a vámok hatását. Ebből kiindulva két kulcsfontosságú tényezőre kell figyelnünk, amelyek az ipari termelés alakulását a jövőben nagymértékben befolyásolják:
Mindkét tényező olyan jelenség, amely rengeteg bizonytalanságot hordoz magában, ezzel megnehezítve a jövőbeli ipari trendek előrejelzését. A jó hír mögött azonban ott lebeg egy figyelmeztető kérdőjel: nem ez lenne az első eset, hogy az ipar egy rövid időre fellendül, majd ismét stagnálásba süllyed. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy a feldolgozóipar szegmenseinek többsége - az elektronikai gyártástól eltekintve - továbbra is zsugorodik. Ez arra enged következtetni, hogy a jelenlegi javulás inkább átmeneti hatások következménye, semmint tartós fordulat jele.
Az ING az elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a bizalmi indexek továbbra is borúlátó képet festenek: a vállalatok kivárnak, a gyártók sok helyen még mindig tartalékolják a munkaerőt - bár ez a tartalékolás már elkezdett leépülni. A kilátások tehát továbbra is gyengék, a bizonytalanság pedig nem csökken. A háttérben, ahogy azt említettük is, ráadásul ott húzódik a világkereskedelmet fenyegető vámháborús konfliktus, amely napról napra képes újraírni a cégek terveit.
A kormány előszeretettel a német gazdaság visszaesésére mutogat. Ugyanakkor itt most kapaszkodót találunk a jövőre nézve. A német ipar két hónapja bővülő rendelésállománya arra utal, hogy talán elkezdődött egy ciklikus felívelés, amely előbb-utóbb Magyarországra is átszűrődhet. Ugyanakkor az áprilisi német ipari adat csalódást keltett, így ez a remény egyelőre inkább halvány, mint megalapozott.
Az Index eddig is azt írta jellemzően, hogy a gazdaság talán egyedüli tartópillére a belső kereslet volt az elmúlt időszakban. És ezt most megerősítik a legfrissebb adatok. Miközben az ipar még csak próbál kilábalni, a kiskereskedelem látványosabban javult. Áprilisban 2 százalékos havi növekedést mért a KSH, ami éves alapon 5 százalékos bővülést jelent - ezzel jócskán meghaladva az elemzői várakozásokat. A 2021-es havi átlaghoz viszonyítva immár 3,3 százalékos a növekedés.
Egyre inkább érzékelhető, hogy az állampapír-kifizetések, a vállalati bónuszok és a vámháború miatti aggodalom mind hozzájárulhatott a vásárlási kedv fellendüléséhez, különösen a prémium kategóriás iparcikkek esetében. Az online vásárlások és a csomagküldő szolgáltatások iránti kereslet is az utóbbi két hónapban jelentős növekedést mutatott. Ráadásul az üzemanyag-fogyasztás is emelkedni kezdett, ami különösen figyelemre méltó, hiszen a hosszú hétvégék korábban inkább a visszafogottabb használat irányába terelték ezt a területet.
Ahogy az iparnál, úgy a kiskereskedelemben is nehéz megmondani, mennyire tartós a javulás. A fixbázisú adatok szerint nagy a kilengés: két gyenge hónapot most egy kiugróan erős követett. Ez arra utal, hogy a fogyasztásban továbbra is nagy a volatilitás, és az egyedi hatások - mint a húsvéthatás vagy a félelem a jövőtől - gyorsan képesek megváltoztatni a trendeket. Mindazonáltal az ING elemzése szerint egyfajta "két lépés előre, egy hátra" típusú felívelés már kirajzolódik a szektorban, amit az év vége felé érkező kormányzati keresletélénkítő lépések tovább erősíthetnek.
A második negyedév eddigi adatai alapján úgy tűnik, hogy a gazdaság végre elindult a holtpontjáról, azonban ez még nem garantálja a stabilitást. A recesszió közvetlen fenyegetettsége csökkent, de a tartós növekedéshez számos tényező kedvező egybeesése szükséges - jelenleg azonban ez a helyzet még nem tűnik biztosnak.
Az ipari szektor gyenge lábakon áll. Bár áprilisban sikerült növekedni, a feldolgozóipar alágainak többsége még mindig visszaesést mutat, a kapacitáskihasználtság alacsony, a vállalati várakozások borúsak.
A fogyasztás terén, noha áprilisban figyelemre méltó adatokat regisztráltunk, a háztartások bizalmának állapota még mindig ingatag. Az infláció mérséklődése nyilvánvaló, de sokan még nem tapasztalják a javulást a mindennapi kiadásaikban. A lakosság óvatossága egyértelműen megmutatkozik a hitelfelvételi trendekben és a nagyobb vásárlások terén. Továbbá, a fogyasztás dinamikája jelentős mértékben függ az állami intézkedések hatásaitól – például bónuszoktól, támogatásoktól és kampányszerű transzferektől –, ami azt jelzi, hogy a piaci mechanizmusokon túl is van befolyásoló tényező.
A külpiaci helyzet nem éppen kedvező, és a jövőt illetően nem sok okot ad a bizakodásra. A globális vámháborús feszültségek, különösen az Egyesült Államok és Kína között, de már az Európai Unió és Kína kapcsolataiban is érezhetőek, komoly hatással lehetnek a magyar export teljesítményére. Különösen a hazai autóipar és elektronikai szektor esetében érzékelhető ez a kockázat. Az árnyomás, amely a túltermelés következtében jelentkezik, valamint a dömpingellenes uniós intézkedések bevezetésének lehetősége tovább fokozza a piaci bizonytalanságokat.
Az ING elemzése szerint a geopolitikai feszültségek, az energiaárak ingadozása és az EU-s forrásokkal kapcsolatos bizonytalanság mind hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés lassulásához. Bár a forint jelenleg stabilabbnak tűnik, egy váratlan külső esemény – mint például egy újabb kamatemelés az Egyesült Államokban – ismét veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást.
A második negyedév indulása valóban biztató, és ha a pozitív trendek fennmaradnak, akár az év második felében is gyorsulhat a növekedés. De ehhez arra lenne szükség, hogy az ipari termelés stabilizálódjon, a fogyasztás ne torpanjon meg, és a nemzetközi környezet se romoljon tovább.
Az ING elemzése alapján az ipari szektor továbbra is inkább fékező tényezőként működik az éves statisztikákban, míg a kiskereskedelem területén 3-4%-os növekedésre számíthatunk. Ráadásul, ha a kormány tényleg beveti a keresletélénkítő intézkedéseit az év végén, a növekedés mértéke akár még ennél is kedvezőbb lehet. Ezért óvatos optimizmusra van okunk, viszont érdemes figyelni, mert ez egy kulcsfontosságú pillanat, amikor kiderülhet, hogy a gazdaság valóban megkezdheti-e a kilábalást.
