Európa fegyverkezési versenybe kezdett, ám a kontinens lakói nem éppen tolonganak, hogy katonai pályára lépjenek.
Lengyelország vezetésével az Európai Unió tagállamai aktív fegyverkezési programokba kezdtek – utánajártunk, hogy hol és milyen módon valósulnak meg a védelmi fejlesztések. A hadseregek létszámának bővítése azonban nem lesz fenntartható, ha nem párhuzamosan emelik meg a katonai személyzet bérezését is.
Az ukrajnai háború következtében Európában elindult fegyverkezési láz szinte mindenütt toborzásokkal párosul. A katonai és egyéb védelmi erők hiánya szembetűnő, és a különböző államok kreatív toborzási stratégiákat alkalmaznak. Ezek között szerepel a fizetések jelentős emelése, valamint a fiatalokkal való új, hatékonyabb kommunikációs formák keresése is.
Egy dolog biztos: ha a második Trump-kormányzat teljesíti ígéreteit, akkor rövid időn belül jelentősen csökkenhet az Európában állomásozó amerikai katonák száma. Jelenleg körülbelül 100 ezer katona teljesít szolgálatot a kontinensen, és a washingtoni vezetés lépésről lépésre tervezi, hogy visszahúzza őket.
Extra juttatások, magasabb fizetés, szombati képzés. Az európai államok ilyen és hasonló eszközökkel keresik a módját annak, hogy felkeltsék a polgárok érdeklődését a katonai kiképzés és szolgálat iránt.
Egyesek az önkéntesek intenzívebb motiválására építenek, míg mások - mint például Lengyelország és Litvánia - az Oroszországból érkező növekvő fenyegetésre. Megint mások az amerikai politika változásaira válaszul a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését fontolgatják.
