Az ütközés globális téli időszakot idézhet elő.
Képzeljük el, mi történne, ha a 22. században egy körülbelül 500 méter átmérőjű égitest, mint például a Bennu aszteroida, a Földdel ütközne. Legújabb számítógépes szimulációk alapján a becsapódás nem csupán pusztító erejével fenyegetne; a következmények messze túlmutatnának a közvetlen károkon. A globális éghajlat megváltozása, az ózonréteg károsodása és az élelmiszer-ellátás hosszú távú destabilizálása komoly kihívások elé állítaná az emberiséget. Az ilyen események nemcsak a természetes környezetet, hanem társadalmi és gazdasági struktúráinkat is alapjaiban rengethetnék meg.
A Bennu aszteroida mozgása régóta a tudósok figyelmének középpontjában áll, hiszen bár az ütközés valószínűsége mindössze 0,04 százalék, a 2182-es évben elméletileg mégis megvalósulhat. Egy dél-koreai kutatócsoport számítógépes modellezési technikákat alkalmazott annak érdekében, hogy feltérképezze, milyen következményekkel járna egy esetleges ütközés a Föld légkörére, időjárási viszonyaira és az élővilágra nézve. E kutatások célja, hogy jobban megértsük a potenciális kockázatokat, és felkészülhessünk a jövőbeli fenyegetésekre.
A szimulációk alapján az aszteroida becsapódása drámai következményekkel járna: a felső légköri ózonréteg 32 százalékkal vékonyodna, ami rendkívüli mértékben veszélyeztetné a növények életfeltételeit.
Ennek következtében a fotoszintézis mértéke akár 20-30%-kal is csökkenhet, ami súlyos következményekkel járna a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákra egyaránt. Érdekes, hogy a tengeri algák viszonylag gyorsan képesek lennének alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, mivel a becsapódás során szabaduló vas tápanyagként hatna rájuk. Ennek következtében néhány algafaj elterjedése akár még növekedhet is. Ez hosszú távon hozzájárulhat az élelmiszerhiány mérsékléséhez, különösen a tengeri tápláléklánc alsóbb szintjein.
Bár az ilyen becsapódások rendkívül ritkák – statisztikák szerint csupán 100-200 ezer évente történnek –, a történelem folyamán már többször is tanúi lehettünk hasonló eseményeknek. A tudósok véleménye szerint egy ilyen incidens nem feltétlenül jelentene végzetes következményeket az emberiség számára, ám alapvetően megváltoztatná a civilizáció arculatát.
Az éghajlati változások, a mezőgazdasági termelés visszaesése és az ivóvízellátás problémái miatt a társadalmaknak új stratégiákat kellene kidolgozniuk a túlélés érdekében. Valószínű, hogy az emberek nagy része elhagyná a hidegebb éghajlatú területeket, és az élelmiszer-ellátási láncok radikális átszervezésére lenne szükség.
Bár az emberiség joggal remélheti, hogy alkalmazkodni tudna, a kutatók hangsúlyozzák a felkészülés fontosságát egy lehetséges, hasonló kozmikus katasztrófára.
