Furcsa ellentmondás: míg a megújuló energiaforrások terén folyamatosan új csúcsokat állítanak fel, Kína továbbra is a hagyományos energiaforrásokhoz kötődik.
A 2025-ös féléves statisztikák tükrében Kína továbbra is nagy mértékben támaszkodik a szénalapú energiatermelésre. Noha a fosszilis energiahordozók aránya a teljes termelési profilban már rekord alacsony szintre csökkent, a folyamatok azt mutatják, hogy Kína továbbra is meghatározó szereplő marad a globális energiapiacon – állítja az S&P Global.
A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) és a Global Energy Monitor (GEM) augusztus 25-én közzétett jelentése rávilágít, hogy az új szénerőművi engedélyek száma csökkent a 2022-2023-as időszak csúcsához képest, amikor évente több mint 100 GW kapacitású projektet hagytak jóvá. Ennek ellenére a szénerőmű-projektek iránti érdeklődés továbbra is jelentős marad. Az új befektetések, valamint a korábban elhalasztott, de most felélesztett projektek összkapacitása 2025 első félévében 53 GW-ra emelkedett.
ami több mint tíz éve a legkiemelkedőbb első féléves teljesítmény.
Az üzembe helyezett szénerőművek száma drámaian megugrott. Január és június között körülbelül 21 GW széntüzelésű kapacitást aktiváltak, ami a 2016 óta eltelt időszak legmagasabb időarányos teljesítménye. A jelentés előrejelzése szerint az éves bővülés várhatóan meghaladja a 80 GW-ot, így 2025 kiemelkedő évnek ígérkezik a szénalapú projektek szempontjából.
Eközben a tiszta energia alapú energiatermelés növekedése is elképesztő ütemben halad Kínában. A szél- és napenergia-telepítések 2025-ben várhatóan meghaladják az 500 GW-ot, ami önmagában is bőven fedezi az első féléves 3,7%-os villamosenergia-igény növekedést a kelet-ázsiai országban.
A következő kontextusban fontos megemlíteni, hogy Kína naperőmű kapacitása 2025 első félévében lenyűgöző 212,21 GW-al bővült, ami magában foglal egy különleges havi rekordot is, hiszen júniusban 92,92 GW-ot telepítettek. Ez a teljesítmény több mint 100%-os növekedést tükröz a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ezzel szemben az Európai Unió naperőműveinek beépített kapacitása az előrejelzések szerint 64,2 GW-tal növekedhet idén, ami jól mutatja a két régió közötti különbségeket a megújuló energiaforrások fejlesztésében.
A napenergia-termelés éves szinten 20%-kal, a szélenergia 10,6%-kal nőtt, miközben a széntüzelésű erőművek termelése 2,9%-kal csökkent. Összességében a szén részesedése a teljes energiatermelésben júniusban rekord alacsony szintre, 51%-ra esett vissza.
Fontos megemlíteni, hogy bár Kína zöldülési tervei között szerepel a szénerőművek leállítása, a megvalósítás üteme jelentősen elmarad a kitűzött céloktól. 2025 első felében mindössze 1 GW kapacitást távolítottak el a rendszerből, így 2021 óta összesen 16 GW-ot zártak be. Az utolsó ötéves terv értelmében 2025 végéig 30 GW-nyi szénerőművet kívánnak leállítani; ez azonban azt jelenti, hogy a második félévben 13 GW-ot kellene bezárniuk, ami szakértők véleménye szerint meglehetősen valószínűtlen.
A szén szerepe az energiatermelés terén drámai mértékben csökkent, és jelenleg történelmi mélyponton áll, mégis az új projektek száma évtizedes csúcsokat döntöget. Ez a jelenség jól mutatja, hogy Kína energiarendszere még mindig erősen függ a szén használatától, mind strukturálisan, mind intézményesen.
- állapította meg a CREA és a GEM.
Kína belföldi szénkitermelése továbbra is növekedési pályán van, aminek következtében mérséklődött az importált szén iránti kereslet. A kínai statisztikai hivatal nyújtotta adatok alapján az ország 2025 első félévében összesen 2,40 milliárd tonna szenet termelt, ami 5,4%-os emelkedést jelent az előző év hasonló időszakához képest.
