Fedezd fel a legjobb helyeket az anyaság és a karrier egyensúlyának megteremtésére: 3 európai ország, ahol a részmunkaidős foglalkoztatás valódi alternatívát kínál!
A szupermarket alkalmazottai nem akartak hinni a szemüknek, amikor felfedezték, mi rejtőzik a banánok alatt: egy elképesztő látvány tárult eléjük.
A részmunkaidős foglalkoztatottság hazánkban igen alacsony, ám Európa számos országában teljesen mindennapos - elsősorban az anyák számára. A 6 vagy 4 órás munkanap remek lehetőség arra, hogy megkíséreljék összeegyeztetni a munkát a magánélettel, gyerekneveléssel, háztartással stb. Lássuk az európai statisztikát!
2020. január 1-jétől a Munka Törvénykönyve Magyarországon lehetőséget biztosít a szülők számára, hogy a gyermekük 4 éves koráig kérjék munkáltatójukat részmunkaidős foglalkoztatásra. Ha a családban három vagy több gyermek van, akkor ez a jogi lehetőség a legfiatalabb gyermek 6 éves koráig érvényes. A vonatkozó jogszabály pontos megfogalmazása a következőképpen hangzik:
A munkáltató köteles a munkaszerződést módosítani, ha a munkavállaló ilyen ajánlattal él. Ez a módosítás a gyermek négyéves koráig, illetve három vagy több gyermeket nevelő munkavállalók esetében a gyermek hatéves koráig érvényes, és a munkaszerződés a teljes napi munkaidő felének megfelelő részmunkaidős munkavégzésre vonatkozik.
Tehát a 6 órás részmunkaidőt nem, de 4 órásat kötelezően biztosítania kell a munkáltatónak. Ennek ellenére, mint az az alábbi statisztikából jól látszik, Magyarországon a 10%-ot sem éri a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya.
A kék négyzet az anyákat szimbolizálja, míg a sárga négyzet az apák képviselője. A kék kör a gyermektelen nőket, a lila kör pedig a gyermektelen férfiakat jelöli. Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás fogalmával a litván, szlovák, horvát, román és bolgár népek ismeretsége a legkorlátozottabb.
Ausztriában az anyák körében a részmunkaidős foglalkoztatottság már eléri a 70%-ot, míg a társadalom többi rétegében ez az arány 40% alá süllyed. Hollandiában a részmunkaidő népszerűsége kiemelkedő, az anyák esetében szintén közel 70%-os, míg a gyermektelen nők körében ez az arány meghaladja a 40%-ot. A férfiak, legyenek apák vagy gyermektelenek, körében körülbelül 15%-os a részmunkaidős foglalkoztatottság. Az állam Hollandiában már a 80-as évek közepén is aktívan támogatta a részmunkaidős állások elterjedését, ami hozzájárult ahhoz, hogy a másfél keresős családmodell vált dominálóvá, ahol az anyák főként részmunkaidőben dolgoznak. Németországban hasonló tendenciák figyelhetők meg: az anyák 65%-a részmunkaidőben dolgozik, míg a gyermektelen nők esetében ez az arány valamivel meghaladja a 40%-ot. A férfiak esetében a részmunkaidős foglalkoztatás körülbelül 10%-ra tehető.
Természetesen a nők ilyen arányú részmunkaidős foglalkoztatásának egyik alapfeltétele, hogy az ország bérei kellően magasak legyenek ahhoz, hogy a családok akár egyetlen jövedelemből is megélhessenek. Ilyen környezetben a részmunkaidős munkavégzés hozzájárulhat egy kiegyensúlyozottabb munka és magánélet közötti harmóniához, csökkentve ezzel a stressz szintet és a munkahelyi estéken eltöltött időt. A részmunkaidő lehetőséget biztosít arra, hogy a hétköznapokban több időt szentelhessünk a szülő-gyermek kapcsolatokra, de akár a rendszeres sportolásra is, és teret adhat a tanulásnak vagy új ismeretek megszerzésének, mindez pedig jelentősen hozzájárul a mentális egészség javulásához.
Bár hazánkban már jogszabály kötelezi a munkáltatókat arra, hogy a gyermek 4 éves koráig 20 órás munkahét lehetőségét kínálják a szülőknek, mindazok, akik láttak már óvodás vagy kisiskolás gyerekeket nevelő családokat – éjszakai lázcsillapításra küzdő, vagy éppen a gyerekek hányós vírusától kimerült anyukákat – tudják, hogy a részmunkaidős foglalkoztatásra ennél hosszabb távú támogatásra lenne szükség.
