Innovatív megoldások születnek a Lyme-kór elleni harcban | National Geographic

A természetjárók, kempingezők és az erdőben vagy a kertben tevékenykedők számára nem új információ, hogy a kullancsok komoly kockázatot jelenthetnek. Érdemes mindig résen lenni, hiszen ezek a kis vérszívók könnyen ránk találhatnak, ha nem vagyunk elég óvatosak.

A kullancsok apró, vérszívó élősködők, melyek képesek különböző fertőző betegségeket átadni embereknek és állatoknak. Csípésük általában fájdalommentes, így sokan észre sem veszik, hogy találkoztak velük. Az egyik legismertebb általuk terjesztett betegség a Lyme-kór, amit a Borrelia burgdorferi nevű baktérium okoz. Ez a kórokozó gyakran megtalálható olyan állatokban, mint az egerek, szarvasok és más vadon élő lények, amelyek egyfajta „tárolóként” funkcionálnak a baktérium számára.

A betegség jelei közé tartozik a láz, a fejfájás, a fáradtság, valamint egy jellegzetes kiütés, amely a céltábla közepére hasonlít. Általában az antibiotikumok sikeresen kezelik a fertőzést, de sajnos van olyan eset is, amikor a tünetek hónapokig vagy akár évekig is eltarthatnak. A szomorú tény, hogy a páciensek körülbelül 10 százaléka sosem tapasztal teljes felépülést.

Amíg a házi kedvenceink védelme érdekében kérhetünk Lyme-kór elleni oltást, illetve adhatunk nekik megelőző gyógyszert, amely "gyorsan" elpusztítja az élősködő kullancsokat (a gyorsaság fontos, hiszen egy fertőzött kullancs 48 órányi bőrön tartózkodás után már nagy valószínűséggel átadja a betegséget), addig az emberek esetében más a helyzet.

Régebben létezett Lyme-kór elleni vakcina emberek számára is, de 2002-ben a csekély kereslet miatt megszüntették a forgalmazását, és még, ha valaki korábban meg is kapta az oltást, a védelem azóta valószínűleg már megszűnt. A jó hír, hogy manapság ismét léteznek kísérleti védőoltások, melyek a klinikai teszteken ígéretesnek tűnnek, azonban egyelőre egyiket sem engedélyezték még.

Jelen időszakban az éghajlatváltozás nem kedvez nekünk, mivel elősegíti azoknak a területeknek a kibővülését, ahol a kullancsok elszaporodhatnak. Ennek következtében egyértelmű, hogy sürgető szükség van a korábban említett módszerek hatékonyabb alternatíváinak kidolgozására.

Ezért is fókuszálnak a kutatók mostanában erre az egyre súlyosbodó helyzetre, melynek következtében az utóbbi években valóban jelentős elmozdulás volt tapasztalható a Lyme-kór és az azt okozó kullancsok elleni védekezés kutatásainak területén. 2024 tavaszán mutatkozott be először a kísérleti TP-05 nevű, Lyme-kór megelőzésére szolgáló tabletta, és ha megkapja a forgalomba hozatali engedélyét, új módszer érkezhet a kór és más kellemetlen, kullancs által terjesztett betegségek elkerülésére.

A Tarsus Pharmaceuticals, a gyártó cég, optimistán tekint a jövőbe, hiszen a TP-05 néven ismert tabletta kifejlesztésével a Lyme-kór megelőzésének új lehetőségeit kívánja megnyitni. E gyógyszer célja, hogy hatékonyan elpusztítsa a kullancsokat, mielőtt azok képesek lennének a betegséget továbbítani. A vállalat nemrégiben közzétette a lotilaner nevű gyógyszer 2a fázisú klinikai vizsgálatának lényeges eredményeit, amelyek reményeik szerint új utakat nyithatnak a Lyme-kór elleni védekezésben.

A kutatás során 31 egészséges önkéntes vettek részt, akik nagy mennyiségű TP-05-öt kaptak. Ezen a napon egy steril kullancsot is alkalmaztak rajtuk, amely nem okozott fertőzést. A cél az volt, hogy megvizsgálják, mennyi ideig képes a gyógyszer megakadályozni a Lyme-kór kialakulását. Az önkéntesek 30 nappal az adagolás után újra ki voltak téve a kullancsoknak.

Az 1. és 30. napon végzett kullancsölési arányok elemzése azt jelzi, hogy a TP-05 hatékony és hosszan tartó védelmet biztosíthat a kullancsok által közvetített különböző betegségekkel szemben.

- fogalmazta meg Linden Hu, a kutatás vezetője.

Ha a Tarsus gyógyszere a reményeknek megfelelően működik, végre eszközt adhat az embereknek a Lyme-kór és más, kullancsok által terjesztett betegség elleni védekezésre, amely nem jár azzal, hogy rovarriasztóval kenik be magukat, és abban reménykednek, hogy időben észreveszik a megtapadt kullancsokat.

Egy másik érdekes lehetőség is felmerült: 2024-ben az MIT és a Helsinki Egyetem tudósai felfedezték, hogy az emberi verejtékben egy olyan fehérje található, amely potenciális védelmet nyújthat a Lyme-kór ellen. Továbbá kiderült, hogy a népesség körülbelül egyharmada rendelkezik ennek a fehérjének egy olyan genetikai variánsával, amelyet genomszintű asszociációs vizsgálatok összekapcsoltak a Lyme-kór kockázatával.

Michal Caspi Tal, az MIT Biológiai Mérnöki Tanszékének vezető kutatója, együttműködésben Hanna Ollilával, a Helsinki Egyetem Molekuláris Orvostudományi Intézetének élén álló kutatóval, néhány évvel ezelőtt indította el kutatását a Lyme-kórra való genetikai hajlam markereinek felderítése céljából. Ennek érdekében elhatározták, hogy genomszintű asszociációs vizsgálatot (GWAS) folytatnak egy finn adathalmazon, amely 410 ezer ember genomszekvenciáit és részletes kórtörténeti információit tartalmazza. A kutatás célja a Lyme-kór genetikai alapjainak mélyebb megértése volt, bízva abban, hogy ez hozzájárulhat a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez.

Ez az elemzés három érdekes eredményt hozott napvilágra, köztük egy igencsak meglepő felfedezést: egy SCGB1D2 nevű szekretoglobint. A szekretoglobinok a tüdőt és más szervi szöveteket borító fehérjék csoportját alkotják, amelyek fontos szerepet játszanak az immunválaszban a fertőzésekre reagálva. A kutatók megfigyelték, hogy ez a különleges szekretoglobin elsősorban a verejtékmirigyek sejtjeiben termelődik.

A Lyme-kórra gyakorolt hatásának feltérképezése érdekében a kutatók az SCGB1D2 fehérje normál és mutáns formáit készítették el, majd ezeket a Borrelia burgdorferi laboratóriumban tenyésztett baktériumoknak tették ki. Eredményeik alapján megállapították, hogy a normál fehérje jelentős mértékben korlátozta a Borrelia burgdorferi szaporodását. Ezzel szemben, amikor a mutáns változatot használták, a baktériumok növekedésének elnyomásához kétszer annyi fehérjére volt szükség.

Ez a felfedezés egy teljesen innovatív perspektívát kínál a Lyme-kór megelőzésére, és izgalmas lesz figyelemmel kísérni, hogy vajon más bőrfertőzések elleni védekezésben is alkalmazható-e.

- mondta Kara Spiller, a Drexel Egyetem Biomedikai Mérnöki Karának professzora, aki a biomedicinális innováció területén végez kutatásokat.

A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy azoknál az egyéneknél, akik az SCGB1D2 gén védővariánsával rendelkeznek, szintén fennállhat a Lyme-kór megjelenésének lehetősége. Az egyik lehetséges ok, amely hozzájárulhat ehhez, az izzadás mértéke, amikor egy Borrelia burgdorferi-t hordozó kullancs rátapad a bőrre.

Az SCGB1D2 csupán az emberi szervezet által előállított 11 szekretoglobin fehérje egyike. Tal célja, hogy mélyreható kutatásokba kezdjen, amelyek során a többi szekretoglobin szerepét vizsgálja a szervezet működésében, különös figyelmet fordítva a tüdőre, ahol ezek a fehérjék jelentős mennyiségben találhatók.