A jogállamisági jelentés helyett talán célszerűbb lenne egy brüsszeli bizalmi index bevezetése. Ez az index átfogóbb képet adna az uniós tagállamok jogállami helyzetéről, és lehetőséget biztosítana arra, hogy a polgárok és a döntéshozók átláthatóbb és mér
Statue of the blindfolded goddess of justice Themis or Justitia, against an European flag, as a legal concept
Az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentése, ahogyan már korábban is tapasztalhattuk, ismételten a megszokott kettős politikai mércét alkalmazza a tagállamok értékelésekor. E különbözőség különösen éles kontrasztban áll Magyarország és Lengyelország helyzetével.
A XXI. Század Intézet elemzése szerint a jogállamiságra vonatkozó jelentés a gazdasági és politikai feltételekhez való kötést hangsúlyozza, miközben figyelmen kívül hagyja az uniós alapelvek jelentőségét.
Magyarország helyzete olyan, mint a viccbéli nyuszika, amelyik akár sapkát visel, akár nem, mindig nehéz helyzetbe kerül. A jelentés, amely Magyarországról szól, megemlíti a bírói fizetések emelését, amely 2027-re már uniós szinten is versenyképesnek ígérkezik. Kitér az Országos Bírói Tanács megnövekedett szerepére, a Kúria átlátható ügyelosztására és a jogegységi gyakorlatára is. Pozitívumként említi az Integritás Hatóság hatékony működését, az Európai Ügyészséggel való szoros együttműködést, valamint a társadalmi konzultációk megerősítését.
E reformokat azonban azonnal relativizálják, hivatkozva az "alacsony szintű jogállamiságra". További nyomozásokat sürgetnek a korrupciós ügyekben, és független médiaszabályozást javasolnak, holott a magyar média már most is sokszínű és - hogy finoman fogalmazzunk - kormánykritikus. Így világossá válik, hogy a fenti eredmények ellenére miért van szükség erre a jogállamisági eljárásra és a források visszatartására. Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója hangsúlyozza, hogy a dokumentum egyértelműen Brüsszel politikai szándékait tükrözi.
A lengyel fejezet ugyanakkor az egekig emeli a Tusk-kormány intézkedéseit, kit érdekel, hogy azok alkotmányellenesek. Elismeri 1600 bíró státuszának újravizsgálatát és a 2018 utáni bírák eltávolításának terveit, figyelmen kívül hagyva a Velencei Bizottság figyelmeztetését. Az Alkotmánybíróság ellehetetlenítése és ítéleteinek megtagadása sem vált ki kritikát. A közmédia átalakítását pozitívan értékeli, elhallgatva a TVP és a Polskie Radio vezetőségének jogellenes és erőszakos eltávolítását és az államosítási terveket.
Teljesen világos: Brüsszel a politikai szimpátia alapján ítél. Mindkét ország esetében, csak épp más-más előjellel...
