Kaderják Péter: Az akkumulátortechnológiák világában egyhegyű verseny bontakozik ki, amelyben Magyarország kiemelkedő szereplővé vált.
Az akkumulátoripar nagyon nagy átalakuláson és fejlődésen megy keresztül. Globálisan a benyújtott szabadalmi eljárások alapján az akkumulátoripar ma a harmadik leginnovatívabb ágazat, és ezt a folyamatot alapvetően a közlekedési célú energiatárolásban lévő óriási üzleti lehetőség húzza - jelentette ki Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. Mint fogalmazott, folyamatosan nő az igény a kisebb, nagyobb teljesítményű, gyorsabban tölthető akkumulátorok iránt, és ezek az eszközök megjelennek a háztartásokban is. Azt már megszoktuk, hogy a mobiltelefonban ott az akkumulátor, de már megjelent más területeken is, a szakértő példaként a fűnyírót említette, ahol már "a zsinórral sem kell bajlódni", de már van akkumulátoros fúrógép, fogkefe, kerékpárlámpa, borotva vagy porszívó is.
Kaderják Péter úgy látja, az iparág legnagyobb kihívását a nagy felhasználók igényeinek a kiszolgálása jelenti, és ezeknek a korszerű technológiáknak a két legnagyobb felvevőpiaca ma az elektromos járműgyártás és a hálózati villamosenergia-tárolás. A megoszlás azonban aránytalan, mert a legyártott lítiumion akkumulátorcellák 80-85 százaléka elektromos járművekbe kerül, alig tíz százalékát jelenti a piacnak a hálózati energiatárolás, és a maradék a háztartási eszközöké. A szakértő szerint a gépjárműgyártásnál öldöklő verseny van, és nemcsak a hagyományos belső égésű technológiával, hanem az egyes akkumulátortechnológiák is brutális versenyt vívnak egymással. Mint felidézte, öt évvel ezelőtt még a koreai fejlesztők és gyártók által preferált, úgynevezett NMC technológiás akkumulátorok 80 százalék feletti piaci részesedéssel bírtak az elektromosautó-piacon, mára viszont a kínaiak által fejlesztett és tömeggyártott lítium-vasfoszfát akkumulátorok, amely 30-40 százalékkal olcsóbb megoldás, szinte megfordították ezt a piaci részesedést. "Nagyon izgalmas időszak ez, nyilván nem fog örökké tartani, de most pont ilyen szakaszban van ez az iparág" - mondta az ügyvezető.
A szakértők által megfigyelt robbanásszerű fejlődés azt mutatja, hogy míg jelenleg Európában évente csupán néhány száz gigawattóra akkumulátorcellára van kereslet, addig a becslések szerint 2030-ra ez a szám akár ezer gigawattóra körüli szintre is emelkedhet. Ez a növekedés azonban szorosan összefonódik az elektromos közlekedés terjedésének ütemével. Magyarországon jelenleg két koreai vállalat birtokol gyártókapacitást, melyek együttes teljesítménye 80-90 gigawattóra között mozog. Kaderják Péter véleménye szerint ez a mennyiség globális szinten is kiemelkedő, és különösen kedvező, hogy nálunk formálódik az egyik legnagyobb akkumulátorcella-gyártási ipari klaszter.
"Az akkumulátoripar mind a villamosenergia-szektor zöldítésében, mind a közlekedési szektor zöld átállásban abszolút kulcstechnológia, a megoldás része"
„Európai szinten is megjelenik a szabályozás, amelyet Kaderják Péter emelt ki, utalva a taxonómiarendeletre. Ez a rendelet részletezi, hogy mely gazdasági tevékenységeket lehet kiemelt állami támogatásban részesíteni, és itt az akkumulátoripar is fontos szerepet játszik. Péter véleménye szerint ez az irányvonal azt a célt szolgálja, hogy elkerüljük a napelemek körüli korábbi problémákat, és az akkumulátorok esetében mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a zöld átállás során ezeket a technológiákat helyben, Európában fejlesszük és gyártsuk.”
A Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjének véleménye szerint Európának sürgősen fel kell térképeznie azokat a területeket, ahol képes lehet versenyképességet kialakítani Ázsiával szemben. Emlékeztetett arra, hogy már volt egy kísérlet erre, amely a svéd Northvolt projekt bukásával végződött - "a zászlóshajó projekt elsüllyedt", mint fogalmazott. Ennek ellenére nem látja célszerűnek a lemondást; hangsúlyozza, hogy a versenyképességi hátrányok ledolgozása érdekében elkerülhetetlen a koreai, kínai és japán partnerek bevonása.
A magyarországi ellátási láncról az ügyvezető kifejtette, hogy az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagok itthoni előállítása jelenleg nem megoldott. Ugyanakkor számos olyan komponenst használnak fel a cellák gyártásához, amelyeket már helyi vállalatok termelnek. Például léteznek katódanyag-gyártó cégek, valamint a cellagyártáshoz elengedhetetlen réz- és alumíniumfóliát is gyártanak hazai vállalkozások. Azonban az alapanyaggyártás terén még mindig komoly hiányosságok mutatkoznak, különös figyelmet érdemel a gyártási selejt és a hulladékakkumulátorok újrahasznosítása. Ennek a folyamatnak a fejlesztése rendkívül hasznos lenne, mivel hozzájárulhatna az alapanyagok egy részének biztosításához, de jelenleg, egész Európában, ilyen kapacitásokkal nem rendelkezünk.
A magyar feldolgozóipar teljesítményének már több mint tíz százalékát képviseli az akkumulátor- és szárazelemgyártás, ami jelentős növekedést mutat az iparágban.
A járműgyártás után a második-harmadik legnagyobb feldolgozóipari ágazattá növekedett néhány év leforgása alatt. Érdekesség, hogy 2018-ban még csupán egyetlen vállalkozás foglalkozott akkumulátorok előállításával Magyarországon. Azóta a fejlődés üteme felgyorsult: a két koreai gyártó mellett három kínai cég is megvetette a lábát hazánkban. Különösen figyelemre méltó a CATL, amely Debrecenben éppen most fejezi be beruházásának első szakaszát, és már most is globális piacvezető az akkumulátorcella gyártásában. Debrecenben az EVE nevű kínai vállalat is akkumulátorcella-gyártó üzemet létesít, amely közvetlenül a BMW-nek szállít, míg Nyíregyházán a Sunwoda épít új gyárat. Kaderják Péter nyilatkozata szerint a három új létesítmény együtt akár 250 gigawattóra gyártási kapacitást is elérhet. Az itt készült akkumulátorok többsége exportra készül, és így a globális értékláncok szerves részévé válnak.
Kaderják Péter kifejtette, hogy a modern akkumulátorok élettartama folyamatosan növekszik, és például a gépjárművek esetében olyan esetek is előfordulhatnak, amikor az akkumulátor tovább bírja, mint az autó egyéb szerkezeti elemei. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a töltés módjára is érdemes fokozott figyelmet fordítani, függetlenül attól, hogy milyen eszközről van szó. „Az akkumulátor működése analógiát mutat az emberi test működésével. Az emberi szervezet is a fokozatos, kíméletes bánásmódot igényli. Ha túl sok stressz éri, az negatívan befolyásolja az egészségi állapotunkat. Hasonlóképpen, az akkumulátorok is jobban reagálnak a lassú, finom töltésre. Minél inkább elkerüljük a szélsőséges töltési módszereket, annál hosszabb ideig fognak működni az eszközeink. Ellenben, ha rendszeresen gyorstöltőkkel töltjük őket, és a teljes töltési sávot kihasználjuk, akkor gyorsabban fognak elöregedni, legyen szó akár egy autóról, akár egy telefonról” - nyilatkozta az ügyvezető.
Az akkumulátorok várható élettartamára Kaderják Péter szerint abból lehet következtetni, hogy a gyártók milyen hosszú garanciát vállalnak, és például a hálózati energiatárolókat gyártó cégek tízéves garanciáit viselnek, de volt olyan beszállító, amely akár 12 év garanciát is adott. "Nagyon sok olyan kutatási eredmény lát napvilágot, amiből úgy tűnik, hogy
Az előzetes várakozásokkal ellentétben ez a technológia sokkal tartósabbnak bizonyult, mint amit a gyártók valaha is előre jeleztek. Általánosságban elmondható, hogy ezek az eszközök akár tíz évig is megbízhatóan használhatók.
„Tedd különlegessé a mondanivalódat!” – javasolta.
Ebből következik, hogy az évtized végére már érezhető mennyiségű újrafelhasználásra váró akkumulátorunk lesz, de erre Európában nem vagyunk felkészülve, ilyen típusú kapacitásokkal az ázsiai országok rendelkeznek. A Magyar Akkumulátor Szövetség is vannak olyan tagok, amelyek már gondolkodnak újrahasznosító kapacitásoknak a létesítésében, de Kaderják Péter úgy érzékeli, hogy nincs elegendő anyagáram ahhoz, hogy ezeket a viszonylag jelentős kapacitásokat folyamatosan etetni lehessen alapanyaggal. Ezért arra számít, hogy még két-három év kell, mire komoly európai szereplő jelentős újrahasznosító kapacitásokat kezd kiépíteni.
