Kézdivásárhelyen is tapasztalhatóak a tanügyet érintő megszorítások hatásai.
A kormány megszorító intézkedései számos területet érintenek, és a tanügy sem marad érintetlenül, így Kézdivásárhely is osztozik a nehézségekben. Azonban van egy kis fény az alagút végén: az eredeti tervek még drasztikusabb hatásokat vonhattak volna magukkal.
A román kormány első, válságkezelési intézkedéscsomagjában ugyanis eredetileg az az elképzelés szerepelt, miszerint az ötszáznál kevesebb diákkal működő oktatási intézmények elveszítették volna önálló jogi státuszukat, azaz az összevonás sorsára kerültek volna. Ha ez így maradt volna, Kézdivásárhely kilenc iskolája, illetve óvodacsoportja közül mindössze kettő teljesítette volna az előírt létszámot, ami beláthatatlan következményekkel járt volna a pedagógustársadalomra nézve, hiszen az összevonások elsősorban elbocsátásokat vonnak maguk után.
Szerencsére az RMDSZ-nek sikerült keresztülvinnie módosító indítványait, így egyelőre marad a jelenleg is érvényes, legkevesebb 300 fős diáklétszám. "A jelenlegi súlyos országos válsághelyzetben az RMDSZ összehangolt, egységes kormányzati és parlamenti fellépésére volt szükség ahhoz, hogy az elmúlt 35 évben kiharcolt kisebbségi jogaink ne essenek a rendkívüli intézkedések áldozatául" - hangsúlyozta Mihályfalvi Katalin oktatásért felelős ügyvezető alelnök. Sikerült továbbá megőrizni a kisebbségi bölcsődei, óvodai csoportok, valamint iskolai osztályok minimális kötelező létszámait, és kisebb mértékben növelték a tanintézmény-vezetők heti kötelező óraszámát.
Kézdivásárhely szívében jelenleg kilenc különálló oktatási intézmény működik, amelyek mindegyike saját vezetőséggel, könyvelőséggel és titkársággal rendelkezik. Ezek közé tartozik a Manócska Óvoda, a Bod Péter Tanítóképző, a Nagy Mózes Gimnázium, a Református Kollégium, az Apor Péter Szaklíceum, a Gábor Áron Szakképző Líceum, valamint a Molnár Józsiás, Petőfi Sándor és Turóczi Mózes nevét viselő általános iskolák. A kötelező 500 fős létszám bevezetése elsődlegesen a kantai gimnáziumot és a Gábor Áront érintette volna, ám a tervezett összevonások során legfeljebb négy intézmény maradhatott volna önálló. Bokor Tibor polgármester a helyzetet sok kihívás elé állónak találta, ám megkönnyebbülésére a sürgősségi kormányrendelet végül mentesítette ezt a megszorítást.
A tanárok kötelező óraszámát megemelték, heti tizennyolcról húszra. Ez a város szintjén körülbelül 25 katedrát érintene, de az elöljáró véleménye szerint, mivel a 25 évnél régebbi szolgálattal és I-es fokozattal rendelkező oktatók továbbra is 2 óra "kedvezményt" élveznek (nekik az eddigi 16 óra helyett 18 órát kell tanítaniuk), és sok iskolában dolgoznak nem megfelelő képesítéssel rendelkező tanárok, valamint nyugdíjas munkatársak is, emellett a plusz órák vállalása is figyelembe vehető, így valószínű, hogy egyetlen címzetes pedagógustól sem kell búcsút venniük.
A pluszórák kiesésével viszont a fizetésük előreláthatóan átlagosan 300-400 lejjel csökken. Bokor Tibor szerint ez is érzékeny veszteség, ám ő inkább a polgármesteri hivatal alkalmazottjait érintő visszaesést fájlalja, hiszen ők a különféle pótlékok központilag elrendelt megvágása folytán 600-700 lejjel kevesebbet vihetnek majd haza havonta. Azt is gondot okoz számára, hogy a megszorító intézkedések folytán, bár nyertes pályáztuk van rá, a Molnár Józsiás Általános Iskola felújítását idén akár el is maradhat.
A közelmúltban a tanárokra vonatkozó kötelező óraszámok emelkedtek, hiszen az igazgatóknak eddig heti 4-6 órát kellett teljesíteniük, a gyereklétszám és az alárendelt intézmények függvényében. Most azonban a tanároknak előírt óraszám 50%-át kell figyelembe venniük. Bár ez a változás még mindig kedvezőbb, mint az eredeti sürgősségi kormányrendelet-tervezet, amelyben 70%-os arány szerepelt, Voloncs Mária-Terézia, helyi matematika szakos tanár és a tanügyi bizottság elnöke, valamint a Turóczi Mózes Általános Iskola igazgatója, amely alárendeltségébe tartozik a nyujtódi és a kézdisárfalvi iskola is, ezt az új szabályozást még mindig jelentős hátrányként értékeli.
A heti 9-10 óra ugyanis eleve kétszerese az eddiginek, ráadásul például a román-, magyar- vagy matektanárként igazgatói tisztséget vállalók számára - heti 4 órás tantárgyakról lévén szó - ez 12 órát jelent. A legnagyobb veszélyt azonban az óraszám-emelés vonatkozásában abban látja, hogy az oktatás minőségének visszaesését eredményezi. Nemcsak azért, mert egy tanárnak kevesebb ideje marad felkészülni az órára, hanem azoknak, akiknek egy iskola keretében nem jön ki a heti 20 órájuk, máshol kell a katedrájukat kiegészíteniük, ingázniuk kell egyik helyről a másikra, ami megint csak a teljesítményük rovására megy" - magyarázza lapunknak.
A jelenlegi helyzetet tovább ronthatja az a sokat rebesgetett elgondolás, miszerint a kötelező osztálylétszámot 10-ről 12-re emelik, ez ugyanis párhuzamos osztályok összevonását eredményezné. Az igazgatónő reméli, erre nem kerül sor, hiszen az még inkább befolyásolná az alkalmazható pedagógusok létszámát, és ezzel párhuzamosan az oktatás minőségét.
A szakszervezet határozottan kifejezi ellenállását.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének felső-háromszéki fiókját vezető Moroianu Bogdan hivatalos levélben fordult a tanügyminiszterhez, hogy kifejezze a helyettesítő tanárok iránti támogatását. Ezen pedagógusok munkáját különösen érintik a kormány által bevezetett, a tanügyet érintő megszorító intézkedések, amelyek ellen a szakszervezet határozottan fellép.
Szeretnénk kifejezni mély felháborodásunkat az igazságtalan és tiszteletteljes bánásmód miatt, amellyel a helyettesítő pedagógusok szembesülnek. Határozottan elítéljük azt a nézetet, hogy a helyettesítő tanárok csupán "romlott fogak", akikkel a rendszer kedve szerint bánhat. Ezek az emberek elkötelezett szakemberek, akik biztosítják az oktatás folytonosságát abban az esetben, ha a rendszer nem tud állandó álláshelyeket vagy megfelelő létszámot biztosítani. A helyettesítők nem pusztán tartalékemberek! Ők is rendelkeznek családdal, hitelekkel, valamint személyes és szakmai kötelezettségekkel, és megérdemlik a méltóságot és tiszteletet a munkájuk során.
A szakszervezeti vezető véleménye szerint "a heti tanítási órák számának 18 órán kell stabilan maradnia. Bármilyen próbálkozás a számának emelésére a szakmai egyensúly felborulásához, a pedagógusok kimerüléséhez, és ami még aggasztóbb, sok ezer ember megélhetésének veszélyeztetéséhez vezethet, mindezt valós alternatíva nélkül. Egy ilyen helyzet elképzelhetetlen, és súlyos társadalmi, valamint oktatási következményekkel járna."
