Fedezzük fel a kávékészítés varázslatos világát! A kézműves arabica gazdag ízvilága, az instant robusta praktikus gyorsasága és a hagyományos kotyogós főzés időtlen bája mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kávézás élménye sosem váljon unalmassá. Minden egyes

Aki el sem tudja képzelni reggeli rituáléját kávé nélkül, az nagy becsben tartja a finom kávét. Hogy pontosan kinek melyik fajta kávé a kedvence, az egyéni ízlés kérdése. A kávékészítés rejtelmeinek nyomába eredtünk.

A szakértők szerint a kávépörkölés a kávéipar leglenyűgözőbb aspektusa. Nem csodálkozom rajta, hiszen ha arra gondolok, hogy egy zöld kávészemből – ami szinte teljesen ízetlen és csak enyhén zavaró illatú – hogyan alakul át egy gazdag aromákkal teli, pörkölt kávészemmé, az valóban lenyűgöző folyamat. Az átalakulás varázsa és a különböző ízjegyek felfedezése valóban izgalmas kalandot kínál a kávé szerelmeseinek.

Számomra a kézműves kávépörkölők képviselik a kávékultúra legjobbjait, hiszen olyan gondosan válogatott, érett és kiváló minőségű magaslati arabicát használnak, amelyet a "lassú pörkölés" módszerével készítenek el. Ez az eljárás 10-14 percig tart, és lehetővé teszi, hogy az illatanyagok és aromák a lehető legteljesebb formájukban szabaduljanak fel. Bár a kézműves pörkölés során nagyobb a súlyveszteség, a 90 másodperces "gyors pörkölés" nem képes olyan ízélményt nyújtani, mint a lassú módszer. Az egyik legnagyobb előnye a kézműves pörkölésnek, hogy a pörkölési szintet a kávéfajta sajátosságaihoz igazítják, így a savasság, testesség, keserűség és édesség harmonikus egyensúlyban jelenik meg. Ezzel szemben az ipari pörkölés monoton és általános megközelítése gyakran keserű, kissé égetett ízeket eredményez, miközben az eredeti gyümölcsös aromák elvesznek. A kézműves kávépörkölők mestersége tehát nem csupán egy folyamat, hanem egy igazi művészet, amelyben a minőség és az ízek harmóniája a középpontban áll.

Kép: 123RF

A zöld kávébab színe először sárgára, majd cserszínűre, később barnára, végül feketére vált (az utolsó állapotot a kézműves pörkölés során kerülik). A pörkölés során a szem mérete majdnem a duplájára nő, sűrűsége a felére csökken, édesebbé válik (de vigyáznunk kell, mert ha túl sokáig pörköljük, akkor elveszíti édes ízét). Szinte hihetetlen, de közel 1000 aroma is felszabadulhat a procedúra során. Azt, hogy mikor ér véget a művelet, a pörkölőmester dönti el, attól függően, milyen kávéhoz szeretne jutni. A pörkölés szintje lehet fahéjas, olasz, francia vagy bécsi is, de egészen finom az úgynevezett Full City is, amikor a második reccsenés előtt fejezik be a pörkölési folyamatot - így egy karamellás, érett gyümölcsös és közepesen testes kávét kaphatunk.

A kávé pörkölése egy izgalmas és összetett eljárás, amely során a hő hatására a kávészemekben különféle kémiai és fizikai átalakulások zajlanak le. Ennek eredményeként a kávé szerkezete és ízvilága jelentősen megváltozik. A pörkölés folyamata nem csupán belső átalakulásokat hoz, hanem külső jegyeket is magával hoz: a szemek színe és illata átalakul, és a pörkölés különböző fázisaiban a szemek reccsenése is megfigyelhető (az első reccsenés élesebb, míg a második halkabb). Amikor otthon pörkölünk, fontos, hogy odafigyeljünk ezekre a külső jelekre, mivel ezek segítenek meghatározni, mikor érjük el a kívánt pörkölési szintet. Az eljárás mélyebb megértéséhez érdemes alaposan tanulmányozni ezt a folyamatot.

Kép: 123RF

A kávé pörkölése egy rendkívül precíz és figyelmet igénylő művelet, amelyet számos külső tényező befolyásolhat. Éppen ezért ugyanaz a kávéfajta különféle ízélményeket nyújthat a pörkölés módjától függően. Ha színek alapján szeretnénk kategorizálni a különféle pörkölési technikákat, akkor egy széles spektrum áll előttünk, tele izgalmas árnyalatokkal, amelyek mind új élményeket rejtenek.

Kép: 123RF

Mint megtudtam, alapvetően háromfajta feldolgozási módot különböztetünk meg: a mosott, a száraz és a honey (más néven félig mosott) eljárást. A legizgalmasabb mégis az az alternatív mód, ami az elmúlt években kezdett elterjedni: a fermentálás.

A 2015-ös barista világbajnokság volt az első alkalom, amikor a kávékészítés világában megjelent a "carbonic maceration" (CM) borászati erjesztési technika. Ezt az innovatív eljárást azóta több mint tíz országban, közel 50 különböző kávéfarmon tesztelték, és körülbelül 50 különböző kávéfajtával kísérleteztek. Az erjesztési folyamat során a szakemberek arra törekednek, hogy a mikroorganizmusok tevékenységét és a környezeti tényezőket gondosan befolyásolják, így javítva a kávé ízprofilját és gazdagítva annak aromavilágát.

A világ kávétermelésének szívét két fő fajta, az arabica és a robusta képezi. Az arabica, vagyis a Caffea arabica, akár tíz méter magasra is megnövő cserje, amelynek magja lágy, aromás ízprofilot kínál, alacsonyabb koffeintartalommal. Ezzel szemben a Coffea robusta hasonló küllemű, de inkább az alacsonyabb, 800 méter alatti magasságokat részesíti előnyben a trópusi éghajlaton. A robusta magja markánsabb, kesernyésebb ízzel bír, és magasabb koffeintartalommal rendelkezik, ezért gyakran használják kávékeverékek alapjaként, mivel alacsonyabb árú. Ritkán készítenek kizárólag robustából kávét, kivételt képez a különleges luxustermék, a Kopi Luwak, amely meglehetősen szokatlan körülmények között készül. Ez a cibetmacska-kávé valójában a cibetmacskák által elfogyasztott és később ürített kávébabból készül, így igazán egyedi és különleges élményt nyújt a kávékedvelők számára.

Kép: 123RF

Az indonéz cibet macska előszeretettel fogyasztja a kávébabokat, majd ahogyan az természet adta, meg is szabadul tőlük. És mivel nem képes megemészteni a babszemeket, csak azoknak puha héját, ezért érintetlenül üríti ki magából az értékes kávészemeket. A kávébabokat megmossák, kiszárítják, megtörik, végül pedig megpörkölik. És voilá: el is készült a kávék királya, a luxuscikknek számító kávécsoda...

Sokan talán nem is sejtik, hogy a kávéfajták között a két legismertebb mellett több mint 120 különböző típus létezik. Az éghajlatváltozás és a jelentős erdőirtás következtében a kávéfajok 60%-a került veszélybe, így egyre intenzívebb kutatások zajlanak az eddig felfedezetlen vagy kereskedelmi forgalomba nem hozott fajták felfedezésére. Az egyik figyelemre méltó faj a Coffea stenophylla, amely Sierra Leone trópusi erdeiből származik.

A stenophyllát a 19. század végén Guineában és Sierra Leonéban jelentős mennyiségben termesztették, ahonnan Franciaországba exportálták. A kereskedők kiemelkedő ízprofilról számoltak be, és a szakértők úgy vélik, hogy ez a faj képes lenne versenyezni az arabica és robusta fajtákkal. Az egyetlen hátránya, hogy a beérési ideje hosszabb, mint a versenytársaké, ezért nem volt gazdaságos nagyobb mennyiségben termelni.

Kép: 123RF

Az arabica kávéfajta híres arról, hogy gazdag és gazdag ízélményekkel rendelkezik, ami magyarázza, miért kerül többe, mint a robusta. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az arabica sokkal érzékenyebb és sebezhetőbb az éghajlatváltozás hatásaival szemben, ahogy azt számos kutatás is alátámasztja.

Az arabica kávé termesztése az évszázad közepére akár 50%-kal is csökkenhet.

A stenophylla kávéfajta különleges tulajdonságokkal bír, hiszen a magas hőmérsékleteket sokkal jobban tolerálja, mint az arabica. Emellett ízvilága is lenyűgöző, gazdag és összetett aromákkal rendelkezik. A kutatók optimisták, és úgy vélik, hogy a stenophylla a jövőben kiváló minőségű alternatívaként léphet színre, amely segíthet megmenteni mintegy 100 millió kávétermelőt a globális klímaváltozás kihívásaival szemben.

Kép: 123RF

A kávéfőzés igazi művészet, amelyben a részletek varázsa rejlik. Legutóbbi utazásom során elbűvölve figyeltem a baristák precíz munkáját, és ráébredtem, hogy ők valójában a kávé "sommelier"-jei. Ez a tudományos világ tele van érzésekkel, ízekkel és illatokkal, amelyekről gyakran csak sejtéseink vannak, miközben otthon, félálomban, a jó öreg kotyogósban készült italt kortyolgatunk. De milyen kávét is választunk? Robustát a gazdag, testes ízvilágért, vagy arabicát a finomabb, gyümölcsös jegyekért? A döntés igazi kaland!