Feltárul, milyen előnyökkel jár az, aki az idén lép a nyugdíjasok sorába.

Az idei valorizációs szorzók várhatóan 13,2 százalékkal emelkednek az előző évhez képest.

Ahogy korábban említettük, a nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása jelentős pénzügyi hatásokat vonhat maga után, így érdemes alaposan mérlegelni, mikor is tervezzük benyújtani az igényünket. A döntésünket több tényező is befolyásolja: a nyugdíjszámítási szabályok esetleges módosulása, a valorizációs szorzók változása, illetve a 13. havi nyugdíjhoz való hozzáférés időpontja is kulcsszerepet játszik.

A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzók minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik. Az idei valorizációs szorzót várhatóan a hónap végén hirdetik ki - tájékoztatott Farkas András, nyugdíjszakértő.

A nyugdíjba vonulásra készülők számára a rendelet nyilvánosságra hozatala kulcsfontosságú esemény, különösen azoknak, akik 2025 első két hónapjában nyújtották be nyugdíjkérelmüket. Az ő nyugdíjuk végleges összegének megállapítására vonatkozó jogszabályi határidő csak a valorizációs rendelet publikálását követő 15. napon jár le, addig pedig csupán nyugdíjelőleget kaphatnak.

Az idei valorizációs szorzók várhatóan 13,2 százalékkal lesznek magasabbak, mint a 2024-ben alkalmazottak voltak.

A nyugdíj mértéke két fő tényezőtől függ: az egyik a szolgálati idő hossza, a másik pedig a nettó életpálya átlagkeresetének összege. Fontos megemlíteni, hogy a nettó életpálya átlagkeresetét a nyugdíjigénylés időpontja is jelentősen befolyásolja, mivel a nyugdíj-megállapítás során alkalmazott valorizációs szorzók döntő szerepet játszanak ebben a folyamatban.

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során az 1988 óta figyelembe vehető korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését tükrözik.

2025-ben történő nyugdíj-megállapítás során a valorizálás a 2023-ban és azt megelőző időszakban elért jövedelmekre vonatkozik. Ezeket a kereseteket a 2024-es országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani, így biztosítva a nyugdíj kiszámításának igazságosságát és aktualitását.

A nyugdíjba vonulás előtti év kereseti szintjéhez való igazítás miatt, amely 1988 óta érvényes a korábbi évek kereseteire, az utóbbi időszakban egyre inkább megfigyelhető, hogy a nyugdíjigénylés éve alapvetően befolyásolja a nyugdíj összegét. A tendencia világosan mutatja, hogy minél később kérelmezi valaki a nyugdíját, annál kedvezőbb helyzetbe kerülhet, még akkor is, ha az életpályák hasonlóak.

Farkas András hangsúlyozta, hogy a méltánytalanságok orvoslására sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem nyújt kielégítő megoldást. Szerinte a problémák valódi kezeléséhez a nyugdíjemelési eljárás módosítására lenne szükség, amely lehetővé tenné, hogy a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is szerepet kapjon az emelés mértékének meghatározásában.

A jelenlegi érvényben lévő valorizációs rendszernek hála a nyugdíjak a megállapítás évében még megfelelően tükrözik az országos nettó átlagkeresetet. Ugyanakkor, már a nyugdíjazás második évétől kezdve érezhetően csökken a vásárlóerejük, ami aggasztó tendencia.

A helyzet hátterében a jelenlegi nyugdíjemelési rendszer áll, amely csupán az infláció mértékéhez igazítja a nyugdíjakat. Ennek következtében minden olyan esztendőben, amikor az országos nettó átlagkereset növekedése felülmúlja az inflációt, a nyugdíjasok fokozatosan egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, és a viszonylagos elszegényedés spiráljába kerülnek. Nem meglepő tehát, hogy az utóbbi években felerősödtek a hangok, amelyek a svájci indexálás visszaállítását sürgetik.

Ha 2015 óta a svájci indexálás elveit követték volna a nyugdíjemelés során, akkor 2025-re az átlagnyugdíj körülbelül 300 ezer forintra emelkedhetett volna, szemben a valóságos, 242 ezer forintos mértékkel.

- mondta Farkas András. A nyugdíjemelésnek azonban nem csak a relatív lecsúszást kell lassítania (ezt részben megteszi a 13. havi nyugdíj viszavezetése), hanem a régebben megállapított - és emiatt fokozottan zsugorodó értékű - nyugdíjjal rendelkezőkkel szembeni méltánytalanságot is orvosolnia szükséges.

Ezért a nyugdíjemelés rendszerébe a béreket és az inflációt előre meghatározott százalékos mértékben követő vegyes indexálás mellett mielőbb célszerű beépíteni a korábbi évek elszegényedési csúszdáján egyre mélyebbre süllyedt nyugdíjak kompenzációs növelését biztosító, azaz a valorizációs szorzók mindenkori értékéhez igazodó korrekciós indexálást is.

Amennyiben ez nem valósul meg, úgy a 13. havi nyugdíj kedvező hatása ellenére újra elkerülhetetlenné válhat a nyugdíjak különböző korrekciós célú emelése. Ennek célja, hogy csökkentsük a nyugdíjazás évei során tapasztalható méltánytalan aránytalanságokat, melyeknek nincs közük a nyugdíj alapját képező keresetekhez vagy a szolgálati idő hosszához, illetve a közöttük fennálló indokolt eltérésekhez.

A nyugdíjemelés rendszerének nem csupán a nemzetgazdasági nettó átlagkeresettől való folyamatos lemaradást kell figyelembe vennie, hanem a nyugdíjas közösség belső feszültségeit is. A helyzet javításának kulcsa a differenciált nyugdíjemelés lehet, amely lehetővé teszi, hogy a kisebb nyugdíjakban részesülők nagyobb mértékű vagy összegű emelésben részesüljenek. Ezzel nemcsak a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésére nyílik lehetőség, hanem a nyugdíjasok közötti szolidaritás erősítésére is.

A nyugdíjasok számára biztosított 13. havi nyugdíj, amely a februári nyugdíjjal megegyező összegű, jelentős mértékben felerősítette a társadalmi egyenlőtlenségeket, mivel ennek nincs maximált határa. Olyan európai nyugdíjrendszerekben, ahol hasonló extra juttatások léteznek, a kifizetett összegeket általában korlátozzák, vagy egységes, mindenki számára azonos mértékben határozzák meg.

Kérdéses, hogy a nyugdíjak emelésének modernizálása helyett mennyire lesz hatékony a nyugdíjasok számára kitalált komplex és szokatlan részleges áfa-visszatérítési rendszer. Ez a megoldás ugyanis már csak októbertől válik elérhetővé, feltéve, hogy addigra elkészülnek a szükséges fejlesztések – mutatott rá a szakértő.