A déjà vu élménye komoly figyelmeztető jel lehet, ha ezt a tapasztalatot ilyen módon éled át.

Sokan tapasztaltuk már, hogy bizonyos pillanatokban úgy érezzük, mintha már korábban éltük volna át az adott szituációt: ez az érzés a déjà vu. A tudomány régóta foglalkozik ennek a rejtélyes jelenségnek a magyarázatával, és mára kiderült, hogy ez a tapasztalat nem mindenki számára elérhető. Emellett érdekes, hogy bizonyos esetekben akár figyelmeztetést is jelenthet a tudatunk számára.
Mi is az a déjà vu valójában? Ez a francia eredetű kifejezés akkor kerül előtérbe, amikor hirtelen olyan érzés kerít hatalmába minket, mintha egy már korábban átélt pillanatban lennénk. Tudományos szempontból a déjà vu-t úgy írják le, mint egy furcsa, de ismerős érzést olyan helyzetekben, amelyekről egyértelműen tudjuk, hogy ismeretlenek számunkra. Az elme játékos trükkje ez, amely időnként zavarba ejtő élményekhez vezet.
De mi okozza pontosan a déjà vu-t, és mikortól jelent gondot ez a különös érzés?
A St. Andrews Egyetem pszichológiai tanszékének professzora szerint a déjà vu jelensége akkor lép fel, amikor az agyunk középső halántéklebenyében valami zavar támad. Ez a zavar olyan emlékérzetet idéz elő, amely az ismerősség érzésével párosul, mintha már átéltük volna a jelenlegi szituációt.
A déjà vu érzése elsősorban egy specifikus agyi terület működésének eredménye, de a homloklebeny is kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban. Ez a terület a tények ellenőrzéséért felelős, és amikor a középső halántéklebeny egy emlék érzetét generálja, a homloklebeny azonnal elkezdi vizsgálni, hogy az esemény valóban megtörtént-e korábban. Ha esetleg kiderül, hogy nem, akkor ezzel le is zárul a déjà vu élmény ciklusa.
Sokak számára talán ijesztő lehet egy déjà vu érzés, Dr. O'Connor azonban hangsúlyozza, hogy ennek a jelenségnek kifejezetten kedvező üzenete van. A szakértő rámutatott, hogy ez a különös élmény...
Ez a jelenség arra utal, hogy az agyunk tényellenőrző funkciója hatékonyan működik, lehetővé téve számunkra, hogy pontosan visszaidézzük a különböző helyzeteket és eseményeket.
James J. Giordano, a Georgetown-i Egyetem szakértője, a déjà vu jelenségét egy szubjektív élményként értelmezi, amely szorosan összefonódik az egyén életútjával és tapasztalataival. Szerinte, amikor megtapasztaljuk a déjà vu érzését, akkor valójában a múltban átélt érzések és emlékek egyfajta újraéléséről van szó, amelyeket az agyunk az éppen aktuális helyzethez kapcsol össze.
Az agyunk működése hasonlít egy bonyolult tér- és időtérképhez. Minden, ami a jelenben körülvesz minket, a múltbeli tapasztalatainkhoz és emlékeinkhez kapcsolódik, akár hasonló, akár eltérő formában. Ez a folyamat lehetővé teszi számunkra, hogy előre tervezhessük a jövőt. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy ezek az információk néha összekuszálódjanak, így némi zűrzavart okozva a gondolkodásunkban.
- nyilatkozta Giordano.
Mivel egy rendkívül különleges érzésről van szó, amelynek megértése nem egyszerű feladat, elindultak a találgatások és spekulációk arról, hogy valójában mit is jelent ez. Az emberek elkezdtek összeesküvés-elméleteket gyártani, próbálva megfejteni ennek a rejtélyes jelenségnek a lényegét.
Mások szerint ilyen alkalmakkor próbál az agyunk kinyitni párhuzamos univerzumok felé, és ezt az elgondolást még az elméleti fizikus Dr. Michio Kaku is osztja. A tudós meglátása szerint a déjà vu egy memóriahiba, ami jelezheti az univerzumok közötti ugrálás lehetőségét.
A déjà vu élmény a társadalom 90%-ának életében megjelenik, hiszen már öt éves korunktól fogva képesek vagyunk ezt a különös tapasztalatot átélni. A legmarkánsabban a húszas éveinkben érezzük, amikor a múlt és a jelen egyfajta furcsa keveredését élhetjük meg. Ahogy telnek az évek, az érzés fokozatosan elhalványul, és a középkorúak számára akár teljesen eltűnhet.
Mindenkinek lehet alkalma arra, hogy átélje a déjà vu különös érzését, ám bizonyos emberek számára ez a tapasztalat gyakoribbá válhat. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők, valamint az aktív utazók körében nagyobb a valószínűsége ennek a jelenségnek. Szakértők szerint a déjà vu iránti fogékonyság jele lehet az is, ha valaki rendszeresen emlékszik álmaira, hiszen ezek az élmények összefonódhatnak az ébrenléti tapasztalatokkal.
Mint már említettük, ez az élmény nem jelenti, hogy bármilyen probléma lenne az agyunkkal, de vannak esetek, amikor már túl sok a déjà vu-ből. Ha túl gyakran, túl sokáig van jelen, tehát nem néhány pillanat csupán, hanem akár hosszú perceken át gondolkozunk azon, hogy ez tényleg megtörtént-e már, az nem jelent jót. Az is túlmutat a déjà vu-n, ha az élmény közben tudattalan cselekvésbe kezdünk, vagy a tapasztalások alkalmával nagyon félünk.
Roderick Spears, a Brown Egyetem migrénkutatója kifejtette, hogy a tudósok körében már kialakult egy közös álláspont a déjà vu érzésének mibenlétéről. Ugyanakkor a jelenség mögött rejlő okokat még mindig homály fedi.