Új, átfogó energetikai reformötletek láttak napvilágot: a javaslatok között szerepel, hogy módosítsák a nap- és szélerőművekre vonatkozó magyar szabályozásokat is.

Az utóbbi időszakban a három legnagyobb megújuló energiaipari érdekvédelmi egyesület számos javaslatot dolgozott ki az energetikai reformok érdekében, amelyeket az Energiaügyi Minisztériumnak címeztek. E javaslatok között szerepel a Portfolio által elsőként bemutatott ügy is, amely a naperőművek telepítését érintő földtörvényi korlátozásokra vonatkozik. Továbbá, a szakmai szervezetek a Kötelező Átvételi Tarifa rendszerének módosítását is szorgalmazzák, amely kulcsfontosságú a naperőmű szektor számára. Ezen felül, a szélerőművek telepítésére vonatkozó szigorú szabályok enyhítését is javasolják, valamint szeretnék átalakítani az Energiahivatal által kezelt villamosenergia rendszerhasználati díjak struktúráját is.

Az óév végén összefogott a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ), a Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP) és a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) - a három legnagyobb megújuló energia ipari érdekvédelmi egyesület - és elkezdett közös javaslatokat megfogalmazni az Energiaügyi Minisztérium számára. Ezeket az elmúlt napokban sorozatosan hozták nyilvánosságra az MNNSZ honlapján, és az alábbiakban ezeket mutatjuk be rövidítve.

A három szervezet nevében az MNNSZ tavaly december 28-án állt elő az első konkrét energetikai reformjavaslattal, amely az agrofotovoltaikus (APV) rendszerek kulcsszerepére hívta fel a figyelmet a villamosenergia- és élelmiszertermelés közötti egyensúlyteremtésben. A javaslat előzménye, hogy egy közelmúltbeli törvénymódosítás - amelynek komoly következményeiről elsőként a Portfolio írt november végén részletesen - szigorú szabályokat állított fel a zöldterületek védelmére, amelyek alapvetően megakadályozzák, hogy ezek a területek naperőmű-beruházások helyszínévé váljanak.

Ezért

A három szövetség azt javasolja, hogy a törvényi korlátozást két évre csökkentsék, mivel ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a kettős célú (áram- és élelmiszertermelésre egyaránt alkalmas) agrofotovoltaikus rendszerek előnyeit a gyakorlatban is ki tudjuk aknázni.

A három szervezet azt is ajánlja, hogy az APV projektek ideiglenesen mentesüljenek a csereterületek kijelölésére vonatkozó kötelezettség alól. Továbbá, javasolják, hogy a helyi építési szabályzatok és a beruházások engedélyezési folyamatai egyszerűsödjenek az APV rendszerek támogatása érdekében.

Másnap, december 29-én a három szervezet nevében az MNNSZ határozottan a szélerőmű telepítésekhez kapcsolódó akadályok mérséklését követelte. Véleményük szerint problémát jelent, hogy az új magyar szabályozás csupán 130 méteres oszlopmagasságú szélerőművek telepítését teszi lehetővé. Ugyanakkor a legmodernebb technológiák már 150-160 méteres magasságú berendezéseket kínálnak, így ez a korlátozás jelentősen visszafoghatja a megújuló energia források kiaknázását és a fenntartható fejlődést.

Magyarországon csak elavult, alacsonyabb hatékonyságú szélerőművek telepíthetők, ami csökkenti a beruházások és a zöldenergia-termelés életképességét.

Azt is felróják, hogy miközben a szélerőműveknek kevés a helyigénye mezőgazdasági területeken is, így egyszerre folytatható az energiatermelés és a mezőgazdasági termelés is, miközben a magyar szabályozás csereterület kijelölési kötelezettséget ír elő.

Ezeket a tényezőket figyelembe véve, a három szövetség arra törekszik, hogy a magassági és helyigény szabályozásokat felülvizsgálják és szükség szerint módosítsák.

December 30-án a három szervezet újabb reformjavaslatokat mutatott be, amelyek a védőövezetek szabályozásának enyhítésére vonatkoznak. Álláspontjuk szerint a jelenlegi előírások túl szigorúak, és javasolják, hogy a megújuló energiaforrásokat hasznosító projektek összhangját jobban ki lehessen aknázni.

Felidézik, hogy az erőművek védőövezetére vonatkozó szabályozás nem engedélyezi sem szilárd burkolatú utak, sem más infrastrukturális létesítmények építését ezeken a területeken, ami

jelentősen gátolja az olyan komplex energetikai projektek megvalósítását, amelyek például naperőművek és szélerőművek kombinációját foglalják magukban.

Ezek alapján felmerül az a javaslat, hogy célszerű lenne lehetővé tenni a nem szilárd burkolatú utak kialakítását az erőművek védőövezetében. Ez nemcsak a megközelíthetőséget javítaná, hanem a védőövezet funkcióját sem hátráltatná. Továbbá, a szinergiák maximális kihasználása érdekében indokolt lenne kombinált projekteket is megvalósítani az erőművek védőövezetében, mint például szélerőművek és naperőművek együttes telepítése.

Szilveszter napján három kiemelkedő szervezet bemutatta energetikai reformjavaslatait, amelyek hátterében az a fontos tény áll, hogy a Magyar Honvédség radarállomásaitól számított 40 km-es, valamint katonai repülőterektől számított 15 km-es zónákban tilos szélerőművek telepítése. A szervezetek véleménye szerint...

Ez a szabályozás drasztikusan csökkenti a Magyarországon rendelkezésre álló potenciális helyszíneket, holott a legújabb generációs szélerőművek zajkibocsátása és radarvisszaverő képessége az utóbbi tíz évben jelentős fejlődésen ment keresztül.

Ezért első lépésként azt javasolják, hogy a zónatiltásokat oldják fel, amennyiben a katonai hatóságok hozzájárulnak ehhez. Ez azt vonná maga után, hogy a törvény által kijelölt zónákban lehetővé válna szélerőművek telepítése, feltéve, hogy a Honvédelmi Minisztérium támogatja a projekt megvalósítását. Továbbá, szeretnék, ha bevezetnék az egyedi vizsgálatok lehetőségét is, hogy a fix zónatiltások helyett rugalmasabb megoldások születhessenek. Ezek a vizsgálatok arra lennének hivatottak, hogy meghatározzák, vajon az adott szélerőmű telepítése befolyásolja-e a katonai radarok és légi műveletek hatékonyságát.

Az újév első napján is tovább folytatódott a reformjavaslatok áradata a három szervezet részéről. Ezúttal a naperőművek és más megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó projektek tulajdonjogának átruházásával összefüggésben tettek ajánlásokat. Álláspontjuk szerint a jelenlegi állami elővásárlási jog szabályozása komoly gátakat képez az energiaprojektek sikeres megvalósításában.

A három szervezet úgy látja, hogy az állami elővásárlási jogról szóló jogszabály

jelenlegi formájában többszörösen nehezíti a befektetők döntéseinek kiszámíthatóságát,

Az állam rendszerint nem tartja be a megállapított határidőket, ami komoly bizonytalanságot teremt a tranzakciók lebonyolítása során. Ezen túlmenően az eladói oldal kockázata jelentősen megnő, hiszen az állam hallgatása megnehezíti az üzletek lezárását. Ennek következtében a piac kiszámíthatatlansága visszariasztja a potenciális befektetőket.

Természetesen! Itt van egy egyedibb megfogalmazás: "Ennek következtében"

A javaslat szerint célszerű lenne konkrét határidőket megállapítani a szabályozás keretein belül, amelyek meghatároznák, hogy az állam meddig gyakorolhatja elővásárlási jogát. Amennyiben az állam ezen időkereteket elmulasztja, az automatikusan a jogról való lemondásnak számítana.

Javasolják, hogy a tranzakciók átláthatóságának és gyorsaságának növelése érdekében egy egyszerűsített engedélyezési folyamatot vezessenek be, amely magában foglalja a miniszteri jóváhagyás egyszerűsítését is. Emellett azt is hangsúlyozzák, hogy a három érintett szervezetet be kell vonni a közszolgáltatások szabályozásának tervezésébe.

Múlt pénteken, január 3-án, három szervezet nyíltan felszólította a nap- és egyéb erőművi termeléssel kapcsolatos Kötelező Átvételi Tarifa (KÁT) reformjára, a hatékonyabb működés érdekében. Ezzel azt hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi, merev támogatási rendszer nem motiválja megfelelően a közel 2700 működő naperőművet, amelyek többsége 0,5 MW kapacitással bír. Ezen erőművek, például a túltermelés következtében negatív áron értékesítő HUPX órákban is folytatják a termelést, ami felveti a fenntarthatóbb és rugalmasabb megoldások szükségességét.

Nem rendelkeznek elégséges rugalmassággal ahhoz, hogy belépjenek a szabadpiac világába.

A KÁT-rendszer fenntartása komoly anyagi forrásokat igényel, melyek terhét az ipari energiafogyasztók viselik. Ez a helyzet már évek óta aggasztja őket, mivel egyre súlyosbodó versenyképességi kihívásokkal kell szembenézniük. Ráadásul a KÁT-rendszer keretein belül biztosított pénzügyi garanciák gátolják az új projektek finanszírozását is, ahogyan azt a szakmai szervezetek is hangsúlyozzák.

A fent említett okok alapján a három szervezet arra ösztönzi a KÁT-tagokat, hogy fontolják meg a szabadpiacra való átállást.

Az állami ösztönzők bevezetése egy izgalmas lehetőség arra, hogy a közösség tagjait pozitív irányba tereljük anélkül, hogy nyomást gyakorolnánk rájuk. Gondoljunk például vonzó kedvezményekre, amelyek a fenntartható életmódot támogatják, vagy olyan programokra, amelyek jutalmazzák a helyi termékek vásárlását. Ezek az ösztönzők nem csupán előnyöket kínálnak, hanem egyúttal inspirálják is az embereket, hogy aktívan részt vegyenek a közösség fejlődésében. Az ilyen jellegű kezdeményezések segíthetnek abban, hogy a polgárok saját döntéseik alapján, szívesen és lelkesedéssel támogassák az állami célokat, így egy élhetőbb és fenntarthatóbb jövőt építve együtt.

Azt is szorgalmazzák, hogy aktívan vonják be őket a szabályozás módosításába, "különös tekintettel a Magyar Bankszövetséggel való konzultációkra". Emögött az lehet, hogy a KÁT reformja érdemben módosíthatja a jelentős részben hitelből megvalósított projektek jövőbeli cash-flowját, mint projekt fedezeti értéket, ami fontos banki fedezettségi kérdéseket nyit ki. Azt is javasolják, hogy korszerűsítsék a KÁT-rendszer által nyújtott garanciákat és pénzügyi feltételeket a gyorsabb projektfinanszírozás érdekében.

Múlt szombaton, január 4-én a három szövetség kezdeményezte a rendszerhasználati díjak (rhd) szabályozásának átalakítását. Véleményük szerint ez a lépés elengedhetetlen a jelenlegi helyzet javítása érdekében, mivel...

a szabályozás nem veszi figyelembe a megújuló energiatermelés speciális igényeit, ami visszafogja a beruházásokat és a projektek gazdasági életképességét.

A magas díjak arra figyelmeztetnek, hogy jelentős mértékben rontják a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek megtérülését és gazdasági vonzerejét. Ezen kívül kritikát kapnak azok a módszerek, amelyek figyelmen kívül hagyják az időjárásfüggő megújulók termelésének megszakadásait és a hálózat terhelését. Továbbá, az energetikai infrastruktúra bővítésének és megerősítésének költségei is rendkívül magasak, ami komoly akadályt jelent az új projektek megvalósítása előtt.

A fent említett okokból kifolyólag a három szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendszerhasználati díjak meghatározásakor fontos lenne figyelembe venni az időszakos energiaforrások termelési mintázatait. Ezen túlmenően azt is javasolják, hogy...

csökkentsék a magas a rendszerhasználati díjakat a megújuló energiatermelők számára, valamint dolgozzák át a magas kapcsolódási díjakat.

Végül azt is javasolják, hogy vezessenek be állami támogatásokat, vagy kedvező hitelprogramokat az új energetikai infrastruktúra bővítésére.