Izrael hosszú háborús időszaka egy újabb mérföldkőhöz érkezett: vajon a jövőben a béke hajnalát köszönthetjük, vagy újabb véres összecsapások várnak ránk?

Napok óta pletykák keringenek arról, hogy közel van a tűzszüneti megállapodás Izrael és a libanoni Hezbollah terrorszervezet között. November 26-án, kedden este Benjamin Netanjáhú izraeli miniszterelnök hivatalosan is bejelentette, hogy a közeljövőben életbe lép a tűzszünet a síita mozgalommal. Másnap reggel a megállapodás valóban életbe lépett. Ezzel - legalábbis átmenetileg - véget ért a világ egyik legvéresebb konfliktusa, azonban máris felmerül a kérdés: mi következik most? Elemzésünkben erre a dilemmára keressük a választ.

November 27-én, szerdán délelőtt az izraeli hadsereg megkezdte a kivonulását Dél-Libanon területéről, ami arra utal, hogy a több mint egy éve tartó konfliktus után a felek betartják a megkötött tűzszünetet. Fontos hangsúlyozni, hogy ez csupán tűzszünet, nem pedig békemegállapodás, így a helyzet továbbra is rendkívül instabil, és bármikor kockázatot jelenthet az egyezség megbomlása. Az aggodalmakat fokozza, hogy a hazatérő libanoniakra az izraeli védelmi erők (IDF) egységei állítólag tüzet nyitottak, ami tovább árnyékolja a helyzetet.

Naivitás lenne azt gondolni, hogy ezzel a lépéssel minden fennálló probléma varázsütésre megoldódik, és a síita iszlamisták radikálisan átgondolják az egyik legfontosabb alapelvüket, amely Izrael teljes megsemmisítésére irányul. Ugyanakkor a megállapodás arra utal, hogy

A Hezbollah olyan súlyos csapásokkal nézett szembe, amelyek következtében kénytelen volt engedményeket tenni legnagyobb riválisával.

A libanoni síita radikálisok tehát alaposan meggyengülve jöttek ki a háborúból, viszont ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a megszűnés fenyegetné őket, ennek pedig egy sor oka van:

Benjamin Netanjáhú legutóbbi bejelentése során egy aggasztó kijelentés is elhangzott a Hezbollah számára, miszerint Jeruzsálem fenntartja magának a jogot, hogy bármikor beavatkozzon, amennyiben úgy érzi, hogy szükséges. A politikus emellett világosan körvonalazta, hogy milyen irányba haladjon tovább az IDF.

A Libanonnal létrejött tűzszüneti megállapodás most új irányt ad Izrael figyelmének, amely ezentúl az iráni fenyegetésekre helyezi a hangsúlyt.

- Hangsúlyozta a beszédében, hogy mindent el fog követni annak érdekében, hogy Teherán soha ne juthasson nukleáris fegyverhez.

Számomra a fenyegetés elhárítása jelenti a legfontosabb feladatot, amely elengedhetetlen Izrael Állam létezésének és jövőjének védelme szempontjából.

- jelentette ki. Hozzátette, hogy Irán a "polip feje", és a legutóbbi támadások, amelyek a síita hatalomra irányultak, komoly károkat okoztak Teherán számára, különösen a légvédelmi rendszerek, a rakétagyártás terén, valamint a nukleáris létesítményekben.

Felvetődik a kérdés, hogy Jeruzsálem miért döntött a látszólag megalapozatlan tűzszünet mellett. A miniszterelnök már kedden este említést tett néhány lehetséges indokról, amelyek talán magyarázatot adhatnak erre a lépésre.

Az, hogy a jeruzsálemi politikai elitnek mennyire sikerül majd eladnia a társadalom felé, hogy az IDF bizony világraszóló győzelmet aratott, még a jövő kérdése. Ezzel kapcsolatban már meg is jelentek az első (egyelőre nem hivatalosnak nevezhető) felmérések, a válaszok lehangoló képet festhetnek Jeruzsálemnek, ugyanis az izraeli Chanel 13 által készített felmérésben a megkérdezettek 61 százaléka szerint nem sikerült győzelmet aratniuk a Hezbollah felett. Nem szabad elfelejteni, hogy Netanjáhú feje felett Damoklész kardjaként lebeg a saját politikai megítéltsége. 2022-ben úgy tért vissza a Knesszet élére, hogy egy sor korrupciós ügy miatt megosztónak számított a személye, aztán a jogi reform tovább zuhant a népszerűsége, de az igazi csapást a Hamász 2023-as októberi támadása jelentette. Kiderült, hogy az izraeli belbiztonsági és a hírszerzés egy sor hibát elkövetett, ennek felelősségét pedig szintén a miniszterelnök nyakába varrták. A politikus azóta sem vált az izraeli választópolgárok kedvencévé, és könnyen meglehet, hogy a tűzszünet megkötése is csak egy újabb szeg lesz a politikai karrierjének koporsójában.

Ahogy a Hezbollahhal kötött tűzszünet híre bejárta a világot, szinte azonnal arról kezdtek terjedni az információk, hogy a Gázai övezetben is hasonló készül a Hamásszal.

A két tűzszünet között azonban lényegi különbségek vannak, ezért nem olyan egyszerű. Ameddig a libanoniakkal Izrael olyan területen harcolt a szárazföldön, amelyet egyáltalán nem követelte magáénak. A helyzet viszont teljesen más a palesztinokkal, mivel ott gyakorlatilag nincsen olyan entitás, vagy fegyveres testület, aki képes lenne elfoglalni az iszlamisták helyét. Ezzel szemben Libanonban az iszlamisták helyére a reguláris erők összesen 10 ezer katonája fog érkezni a déli országrészbe, ezzel amolyan biztonsági pufferzónát biztosítva Izrael számára.

Érdekes párhuzam, hogy ahogyan négy évvel ezelőtt Donald Trump, úgy most Joe Biden is a Közel-Keleten hagyja hátra kézjegyét búcsúzásképpen. Az Egyesült Államok közvetítésével létrejött megállapodás azonban nem mentes a kihívásoktól. Washington irányítása ellenére a helyzet továbbra is rendkívül instabil, és a kisebb konfliktusok is azt jelzik, hogy a háború bármikor újra fellángolhat. Optimista forgatókönyv esetén viszont a tűzszünetből akár egy tartós békemegállapodás is kibontakozhat, vagy legalábbis a felek hosszú távon ragaszkodhatnak a tűzszünet keretében lefektetett alapelvekhez.