Magyarország egy olyan klímabombán egyensúlyoz, amely folyamatosan ketyeg, jelezve, hogy itt az ideje cselekedni.
Bár a felújítási szándék már megfogalmazódott - a 21 Kutatóközpont legfrissebb kutatása alapján a következő öt évben a háztartások 60%-a valamilyen energiahatékonysági fejlesztést tervez -, eddig a felújítások többsége nem energetikai célú volt. "Sokan inkább komfortnövelő projekteket választanak, mint például fürdőszoba felújítást vagy falfestést, miközben az épület állapota ezt nem feltétlenül indokolja."
Magyarország lakossági energetikai felújításai terén már legalább 10-15 év hátrányban van. Ha nem sikerül sürgősen felgyorsítani a folyamatokat, akkor a klímacélok elérése, valamint a társadalmi igazságosság megvalósítása is komoly kihívások elé nézhet.
"Ha 10-20 évvel ezelőtt megvalósultak volna célzott és átfogó, hosszú távú felújítási programok, most jóval előrébb tartanánk" - hangsúlyozza Botár Alexa. Az energiaszegénységben élők továbbra is kizárva maradnak az energetikai felújítási támogatásokból, pedig éppen náluk lenne a legnagyobb szükség a 90-95 százalékos vissza nem térítendő támogatásra. "Ez nem csupán környezeti, hanem szociálpolitikai kérdés is. A legnagyobb hátrányban azok vannak, akik önerőből nem tudják megoldani a helyzetüket."
Botár Alexa szerint a többség nem készít energetikai tervet sem, sőt sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy a lakásukra elköltött pénz nem feltétlenül hoz megtakarítást, ha nem a megfelelő sorrendben történnek a fejlesztések. "Sokan utólag csodálkoznak, hogy a komfortnövelő felújításokkal nem spórolnak az energián. És akkor még a napelemekről nem is beszéltünk - ha nincs előtte hőszigetelés, korszerűsítés, a napelem-beruházás önmagában nem garantált, hogy hozza a várt spórolási eredményt." Sokan tehát azt hiszik, hogy ha már "fejlesztenek", akkor energiát is spórolnak, de ez tévhit Botár szerint.
"(Energetikai) tervezés és tanácsadás nélkül ezek a beruházások nem hoznak optimális eredményeket." Az energiatudatos döntések meghozatalához időre, energiára és legfőképpen hozzáférésre van szükség – ezekből pedig a legnagyobb szükségben lévők rendelkeznek a legkevesebbel.
A jelenlegi támogatási programok, ahogy most működnek, még az átlagjövedelműek számára is csak óvatosan elérhetők. Az Otthonfelújítási Program, amely 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást, 3 millió forint kamatmentes hitelt és 1 millió forint önerőt kínál, elsősorban ezen célcsoportra összpontosít. Azonban sokan még így is akadályokba ütköznek, míg az energiaszegénységben élők - akik a legnagyobb hátrányos helyzetben vannak - gyakorlatilag teljesen kimaradnak a lehetőségekből. "Számukra 90-95 százalékos támogatási intenzitásra lenne szükség" - hangsúlyozza Botár, de sajnos jelenleg ilyen program nem elérhető. Ezenkívül az állami támogatások gyakran bonyolultak, administratív terheket rónak a jelentkezők vállára, és a megfelelő szakemberekből is hiány van. Pedig a korszerűsítési munkálatok több százezer embert mozgósíthatnának az építőiparban.
Egyedi megfogalmazásban: Azért megemlítette, hogy hosszabb távon a beruházások még így is kifizetődőek lehetnek, főleg ha az energiaárak újra növekedésnek indulnak.
Ugyanakkor a program csak mintegy 20 ezer háztartás korszerűsítésére elegendő, miközben évi 100-130 ezer felújításra lenne szükség a klímacélok tartásához.
A mostani, 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus történelmi esély: a klímaváltozás elleni fellépésre, energiaátmenetre eddig soha nem látott mértékű forrás áll rendelkezésre. Ám ezeknek csak töredéke jut el oda, ahová kellene. A Helyreállítási Alap, a RepowerEU vagy a kvótabevételekből képzett Modernizációs Alap százmilliárdokat tartalmaz - de felhasználásuk körül sok a bizonytalanság. "Ha most nem lépünk, 2030 után jóval kevesebb lesz az elérhető uniós pénz" - figyelmeztet Botár, aki szerint az időnk nemhogy kevés, hanem már el is ment, és amit most teszünk, azzal már eleve "főleg csak a lemaradást próbáljuk ledolgozni, bár a jövőt építjük".
A szakértők véleménye szerint számos "kedvező jel" figyelhető meg a helyzetben. Ilyen például az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) módosítása, amely, ha hatékonyan működik, piaci alapú mechanizmusként képes elősegíteni a bonyolultabb felújításokat is, nem csupán a padlásfödém szigetelésére korlátozódva. Hasonlóképpen érvényes ez a szociális klímaalapra is:
Magyarország 2026 és 2032 között összesen 1500 milliárd forintot vehet igénybe, melynek körülbelül 900 milliárd forintja energetikai fejlesztésekre lenne elkölthető.
Ehhez azonban először elengedhetetlen lett volna a nemzeti szociális klímaterv kidolgozása, amelynek határideje 2025. június 30. volt.
Botár Alexa hangsúlyozza, hogy a klímatörvény továbbra is biztosít lehetőségeket: Magyarország határozottan elkötelezte magát a 2050-es klímasemlegesség elérése mellett. A fő kérdés azonban a 2030-as célok gyengeségében rejlik, hiszen a 40 százalékos kibocsátáscsökkentést már 2023-ra teljesítettük. Ezt viszont nem szabad ambiciózus célként értékelni, hanem inkább minimumként kellene kezelni – figyelmeztetett az Alkotmánybíróság is.
Az újraiparosítás irányvonalának céljait a tervek rugalmasabban kezelik, miközben a lakóépületek esetében egyre inkább érezhető a klímacélok nyomása. Az MTVSZ álláspontja szerint azonban az energetikai korszerűsítések messze felülmúlhatják az eddigi várakozásokat: nem csupán gazdasági élénkítést, hanem kibocsátáscsökkentést, energiafüggetlenséget, a rezsiköltségek mérséklését és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást is eredményezhetnek. Ehhez viszont elengedhetetlenek a megfelelő források, programok, szakértők és politikai akarat – nem a távoli 2030-as évben, hanem azonnal.
"Az energetikai korszerűsítés nemcsak egy kihívás, hanem igazából egy nagyszerű lehetőség" - hangsúlyozta Botár Alexa. "Ha ügyesen valósítjuk meg, nem csupán a károsanyag-kibocsátás csökken, hanem a lakók életminősége is javul, és az ország is függetlenebbé válik a fosszilis energiaimporttól."
