Hat budapesti kerületben egyre csökkent a lakossági parkolás támogatása – olvasható a G7 cikkében.
A cikk szerzője a Levegő Munkacsoport szakpolitikai csapatának tagja. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.
Az új év új kihívásokat hozott a lakossági parkolás világába, mivel több kerület jelentős mértékben csökkentette a korábban évi 50-150 ezer forint közötti támogatást. Ez a lépés bár fontos, mégis messze van attól, amit a szakértők már évtizedek óta óhajtanak. A változások iránya egyértelmű, de a megoldások még mindig váratnak magukra.
A főváros parkolási rendszerének kereteit a 1996 óta érvényes rendeletek határozzák meg, amelyek a fizetős parkolás bevezetésével indultak el Budapesten. Ezek a szabályok nem csupán az óradíjak mértékét állapítják meg, hanem a lakossági parkolás feltételeit is. Az első lakossági éves parkolási engedély díját a 2005-ös fővárosi rendelet rögzítette, amely az óradíj 150-szeresének megfelelő összegben került megállapításra. Ezt követően, 2009-től a díj az óradíj 250-szeresére emelkedett, így a jelenlegi árak az A, B, C és D övezetekben 150, 112, 75, illetve 50 ezer forintot tesznek ki.
A lakásokhoz legfeljebb két autó számára lehet engedélyt kérni, ahol az első autóra legfeljebb 100%-os kedvezmény vehető igénybe. A második autó esetében a kedvezmény mértéke a környezetvédelmi besorolás alapján változik, lehet 100%, 70%, 50% vagy akár 30% is – minél környezetszennyezőbb az autó, annál kisebb a támogatás. E keretek között a kerületek saját rendeleteik alapján határozzák meg a tényleges kedvezményeket. A kerületek 2020-ig, figyelmen kívül hagyva a parkolóhelyek számát, mindkét autóra a maximális kedvezményeket biztosították, sőt egy jogi kiskaput kihasználva még ezen is túlléptek.
A VII. és XIII. kerület különösen liberális hozzáállásáról ismert, hiszen ezek a kerületek nem állítottak korlátokat az engedélyek számában. Volt olyan eset, amikor egy erzsébetvárosi lakás akár hat autóra is beszerzett engedélyt. Ráadásul a kerületi önkormányzatok nemcsak a helyi lakosoknak, hanem a közszolgáltatásban dolgozóknak is ingyenesen juttatták a lakossági engedélyeket, sőt, ezt a gyakorlatot napjainkban is folytatják. Ezzel pedig nemcsak a "lakossági" kifejezés jelentését hagyják figyelmen kívül, hanem a fővárosi rendeletek előírásait is.
Ez a folyamat oda vezetett, hogy Budapest belvárosában egyre több lakó szerzett autót, ami komoly parkolási nehézségeket okozott. A közterületek újraosztása – mint például a zöldfelületek, fák telepítése vagy kerékpársávok kialakítása – egyre nagyobb ellenállásba ütközött. A helyzetet némileg enyhítette, hogy ebben az időszakban – valószínűleg nem függetlenül az előbb említett tényezőktől – a belvárosi lakosság összetétele is megváltozott. Az autós családok helyét egyre inkább albérlők, majd később részben turisták foglalták el, akiknek jóval ritkábban van autójuk, és a legtöbb kerületben nem is jogosultak a lakossági parkolási engedélyekre.
A helyzet 2020 után lényegesen megváltozott, amikor a XIII. kerület bevezette az első olyan szabályozást, amely szigorúbb volt a fővárosi rendeletben meghatározott legmagasabb kedvezménynél. Ez a szabályozás a második autókra egységesen 20 százalékos kedvezményt állapított meg, szemben az előző 100 százalékos kedvezménnyel, függetlenül a környezetvédelmi besorolt állapotuktól. Ez a döntés a legtöbb esetben több mint 100 ezer forintos éves költséget jelentett az érintettek számára, és eredményeként közel 60 százalékkal csökkent a második autóra kiadott engedélyek száma. E változás azonban viszonylag csendben zajlott le, valószínűleg azért, mert csupán néhány ezer autóst érintett.
Nem úgy a VIII. kerület, más néven Józsefváros, amely két évvel később életbe lépett rendeletével lerombolta az addig megkérdőjelezhetetlen ingyenességet. Az új szabályozás szerint az első autó esetében a parkolási övezet függvényében 18-30 ezer forint közötti díjat, míg a második autó esetében 72 ezer forintos költséget kellett megfizetni. Jó hír viszont, hogy a nagycsaládosok és a nyugdíjasok 50%-os kedvezményben részesülhetnek. A XI. kerület is lépett, és az első autó parkolási díját 12 ezer forintra, a másodikét pedig 24 ezer forintra állapította meg. Azonban a józsefvárosi intézkedés vált szélesebb körben ismertté, így a tavalyi önkormányzati választások során is jelentős téma lett.
Számos kerület figyelemmel kísérte, hogy Józsefváros vezetősége kitart-e a sokak által vitatott parkolási díjak mellett, amelyeket sokan népszerűtlennek tartanak.
Ahogyan azt már jól tudjuk, a helyzet nem változott. Ezért a példa igencsak inspirálóvá vált, sőt, azóta számos kerület már túlszárnyalta Józsefvárost a progresszív intézkedések terén. Az alábbi táblázat szemlélteti a 2025-ös parkolási kedvezményeket a különböző kerületekben (az idei módosítások vastag betűvel kiemelve).
Ráadásul a progresszív változások közé két visszalépés is becsúszott. Erzsébetváros újra elkezdte támogatni (csökkenti a díjukat) az olyan különösen szennyező második autókat, amelyek a legtöbb nyugat-európai városba, valamint idéntől Krakkóba már be sem hajthatnak.
A XIV. kerületben a helyzet sokkal súlyosabb, hiszen idén új szabályozás lépett életbe: minden zuglói lakos, függetlenül attól, hogy fizető övezetben él-e, évi 30 ezer forintért válthat ki egy úgynevezett övezeten kívüli parkolási engedélyt. Fontos megjegyezni, hogy az ingyenes engedély csupán az igénylő lakcímének megfelelő övezetre vonatkozik. A kerület vezetése azt várja, hogy körülbelül 1500-an fogják ezt az engedélyt igényelni, ami azt jelenti, hogy további 1200-1500 zuglói lakos fog legalább részben autóval közlekedni a munkahelyére, vagy eljutni valamelyik fizetős övezetben található közlekedési csomópontig. Ez a parkolási engedély elsősorban a munkába járók számára lehet előnyös. Ezen kívül Zugló nyitott a parkolási támogatások mérséklésére, így a jövőben talán érdemi változásokra is számíthatunk a kerület parkolási rendszerében.
