Az albérletárak már a második hónapja csökkenő tendenciát mutatnak, ami mögött valószínűleg a bérlők fizetőképességének csökkenése húzódik meg. Az Ingatlan.com Tudástárában részletes elemzést olvashatunk erről a folyamatról.

A hazai albérletpiacon november hónapban is folytatódott az átlagos lakbér csökkenése, amely 0,6 százalékos visszaesést mutat havi összehasonlításban. Ez már a második egymást követő hónap, amikor a lakbér mérséklődése tapasztalható, miután októberben is hasonló tendenciát figyelhettünk meg. Az adatokat a KSH-ingatlan.com lakbérindexe alapján végezték el, és az elemzésből világosan kiderül, hogy a piacon tartósnak tűnik a lejtmenet.

Budapesten az októberben tapasztalt minimális, mindössze 0,1 százalékos növekedés után novemberben 1,1 százalékos csökkenés következett be az előző hónaphoz viszonyítva. Ezzel párhuzamosan, ha az éves adatokat nézzük, az országos lakbérek 7, míg a fővárosban 8 százalékos emelkedést mutatnak.

Az októberi országos lakbér-csökkenés után felmerült a kérdés, hogy ez a tendencia csupán átmeneti jelenség, vagy tartósabb változás áll a háttérben. A novemberi statisztikák alapján valószínűnek tűnik az utóbbi, azonban érdemes megjegyezni, hogy az őszi időszak végén természetes módon csökken a kereslet a kiadó ingatlanok iránt. A lakbérdrágulás megállása egyértelműen arra mutat, hogy a bérleti díjak elérték a keresleti oldal fizetőképességének határvonalát. Más szavakkal, az albérletet keresők már nem hajlandók elfogadni további bérleti díj-emelkedéseket.

Az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elemezte és értékelte.

"A fővárosban éves összevetésben közel 20 százalékkal nőtt a meghirdetett kiadó lakások és házak száma tavaly novemberhez képest. Jelenleg több mint 10 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetésből válogathatnak a bérlők. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az átlagos bérleti díjak maradtak az előző havi 250 ezer forintos szinten"

„Tedd különlegessé a megfogalmazásodat!” – hívta fel a figyelmet Balogh László. A főváros területén a XX. és XXI. kerület mutatja az egyik szélsőséget, ahol az átlagos lakbér 200 ezer forint alatt alakul. Ezzel szemben a II. és V. kerület a másik végletet képviseli, hiszen itt a bérleti díjak 340 ezer, valamint 330 ezer forintra rúgnak.

A fővároson kívül Debrecen városa a legmagasabb bérleti díjakkal büszkélkedhet, hiszen december elején a kiadó lakások ára 220 ezer forintra csökkent, ami az előző hónap 230 ezer forintos értékéhez képest mérsékelt visszaesést jelent.

Ez is jól mutatja, hogy a bérlőjelöltek vásárlóereje meglehetősen korlátozott. Érdemes kiemelni, hogy Debrecenben az elmúlt évhez képest majdnem kétszeresére nőtt a kiadó lakások és házak száma, így közel 1200 ingatlan várja az érdeklődőket. Ez a jelentős kínálatbővülés a városban valószínűleg hozzájárult a bérleti díjak emelkedésének megakadályozásához.

- hívta fel a figyelmet a szakértő.

A vármegyeszékhelyek közül az átlagos bérleti díj Győrben 200 ezer forint volt december első napjaiban. A székesfehérvári albérletpiac 175 ezer, a pécsi 165 ezer, a szegedi pedig 160 ezer forintos átlaggal kezdte az év utolsó hónapját. Ehhez képest megfizethetőbb városnak számít Kecskemét, a maga 140 ezer forintos értékével vagy éppen Miskolc, ahol 120 ezer forint ugyanez.

Balogh László szerint izgalmas kérdés, hogy az albérletpiaci lassulás mennyire lesz tartós. 2025-ben ugyanis akár havi 150 ezer forintos havi lakhatási támogatást adhatnak a munkaadók, amit bérleti díjra is elszámolhatnak a 35 évnél fiatalabb munkavállalók. A minimálbér pedig 290 ezer forintra nő, ami általános bérnövekedést okozhat a magasabb jövedelemmel rendelkezők esetében is.