Létrejött az új intézet, amely forradalmi átalakulásokat indíthat el a magyar mezőgazdaságban - Agro Napló

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) új fejezetet nyitott a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén azzal, hogy megalapította a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központot Karcagon. Ez a központ célja, hogy országos szinten olyan tudásbázist építsen ki, amely hatékony megoldásokat kínál az egyre súlyosbodó aszályhelyzet kezelésére, különösen a mezőgazdasági termelés és a termék-előállítás, valamint a vidéki közösségek fejlesztése terén. A központ megnyitó ünnepségén Gyuricza Csaba, a MATE rektora volt a házigazda, míg a rendezvény kiemelt vendégei között szerepelt Fazekas Sándor és F. Kovács Sándor országgyűlési képviselők, valamint Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára.

A Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ küldetése, hogy Magyarország agroökológiai adottságainak figyelembevételével kidolgozza a fajtákhoz legjobban illeszkedő termesztéstechnológiákat. Ez magában foglalja a műtrágya szükségletek, a talajművelési gyakorlatok, a vetőmagnormák és a növényvédelmi eljárások pontos, termőhely-specifikus meghatározását. E törekvés célja, hogy az így kialakított megoldásokat más, hasonló szélsőséges agroökológiai körülmények között működő országokban is alkalmazni lehessen.

A Központ fő feladatai közé tartozik a klímaváltozás következményeinek alapos elemzése és a különböző tendenciák azonosítása. Ezen kívül célunk az aszályok és az azok által okozott károk mértékének pontos számszerűsítése, valamint mezőgazdasági szempontból releváns aszályindexek kidolgozása. Emellett a mezőgazdasági célú talajok víz- és anyagforgalmát liziméteres módszerekkel vizsgáljuk, kiemelt figyelmet fordítva a talaj nedvességtartalmának és szerves szénkészletének megőrzésére és fejlesztésére. Továbbá, a klimatikus eredetű növényi stressz (mint például aszály, hőmérséklet-emelkedés és UV-sugárzás) mérséklésének lehetőségeit kutatjuk, különös hangsúlyt fektetve a talaj- és növénykondicionálási technikákra.

Gyuricza Csaba köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a mai esemény nem csupán Karcag városának, hanem az egész magyar mezőgazdaság számára különleges és jelentős pillanatot jelent. Kiemelte, hogy ez a nap új lehetőségeket és reményeket hoz, amelyek elősegíthetik az agrárium fejlődését és megerősödését. Mint mondta,

Most egy olyan új intézmény alapjaival állunk szemben, amely tudományos alaposságával és gyakorlati megközelítésével képes lesz reagálni a magyar mezőgazdaság előtt álló kihívásokra, akár a jelenben, akár a jövőben. Az éghajlati problémákra a tudomány nyújtja a legcélravezetőbb megoldásokat – és mi, a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ munkatársai, elkötelezettek vagyunk amellett, hogy ezekre a kihívásokra választ adjunk.

Fazekas Sándor országgyűlési képviselő az esemény kapcsán elmondta, hogy egy megújulásnak lehetnek a szemtanúi a magyyarok, hiszen egy újabb fejezet nyílik az intézet történetében, új profillal új kihívásoknak kell megfelelni. A magyar mezőgazdaság és agrárkutatás szempontjából is egy nagyon jelentős esemény a mai, hiszen jelenleg nincs ilyen intézet hazánkban, pedig a természeti anomáliák indokolnák ezt. A politikus hozzátette, hogy

A nagykunsági táj hagyományos kihívásai, amelyekkel a régmúlt emberei szembesültek, ma már az egész Kárpát-medencére kiterjednek. Ennek ellenére ebben a térségben található a legrégibb gazdálkodói tudás, amely lehetővé teszi, hogy a helyi közösségek a változó körülmények között is eredményesen termeljenek. E folyamat alapja pedig a kutatás, amely elengedhetetlen a fenntartható fejlődéshez és a helyi gazdaság megerősítéséhez.

F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy a helyi gazdák számára a siker elérése érdekében kétszer-háromszor annyi erőfeszítést kell tenniük, mint az ország más részein dolgozó kollégáiknak. A képviselő kiemelte, hogy a jelenlegi kihívásokra csakis kemény munkával lehet válaszolni. A Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ megalakulása éppen egy olyan időszakra esett, amikor a mezőgazdaság és az emberek szemlélete átalakuláson ment keresztül. A vízgazdálkodás terén tudatos döntéseket kell hozni, mintha az víz egy értékes vagyontárgy lenne.

Mindent meg kell tennünk a lehetséges megoldások keresése érdekében, nem magunk, hanem unokáink miatt

- tette hozzá.

Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára az ünnepélyes átadón hangsúlyozta, hogy a kutatóközpont létrejötte egy mérföldkő a mezőgazdaság történetében. Szerinte elengedhetetlen, hogy a gazdálkodók felkészüljenek a közelgő kihívásokra, amelyek a jövőben várnak rájuk. A vízgazdálkodás felelőssége már olyan szintre emelkedett, hogy a politikai döntéshozatal során nem csupán kulcsfontosságú döntéseket kell hozni, hanem a szükséges erőforrásokat is biztosítani kell. A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány kész minden lehetséges támogatást megadni a gazdák érdekeit képviselő szervezeteknek, hiszen csak a közös és összehangolt cselekvés révén érhetünk el valódi eredményeket.