A kormány figyelmen kívül hagyta a biztosítókat? - Sokan kételkednek abban, hogy valóban megszűnik az extraprofitadó.

Rekordszintű érdeklődés mellett, több mint 400 fő részvételével zajlott kedden a Portfolio Biztosítás 2025 konferenciája (tudósításunk itt olvasható), amelyen a szakmai közönség is véleményt nyilváníthatott a szektor helyzetéről mobiltelefonos szavazás segítségével. E közönségszavazás eredményét mutatjuk most be.

2022 novemberében még úgy tűnt, hogy a kormány komoly lépéseket tesz a biztosítási szektor fejlesztésére. Külön miniszteri biztos került kinevezésre az ágazat irányítására, és az állam részesedést szerzett az Aegon Biztosító 45%-ában. Azonban azóta a helyzet drámaian megváltozott: a biztosi pozíció megszűnt, az Aegon néven ismert biztosító 35%-os részesedését is értékesítették, ráadásul a Posta biztosítók kétharmadát is eladták. Nem meglepő, hogy a közvélemény fele úgy érzi, hogy a biztosítási szektor kormányzati stratégiájának jelentősége csökkent, vagy talán soha nem is volt igazán fontos az ágazat a kormány számára.

Bár kezdetben két évre tervezték bevezetni, a közelmúltban a kormány már nem vállalta fel a végleges extraprofitadó kivezetését, amely 2022 óta van érvényben. Viszont a biztosítók számára idén lehetőséget biztosítottak az adóteher csökkentésére, amennyiben körülbelül 200 milliárd forintnyi állampapírt vásárolnak. A közvéleménynek pedig 59%-a úgy véli, hogy a szektor extraprofitadója 2026-tól reálisan fennmarad, sőt, akár növekedhet is.

A Biztosítás 2025 konferencia éppen a második lakásbiztosítási kampány negyedik napján zajlott, ami izgalmas alkalmat teremtett arra, hogy feltérképezzük a közönség várakozásait. Tavaly 641 ezer ügyfél váltott vagy módosított lakásbiztosítást, így kíváncsian vártuk, hogy idén márciusban milyen eredményekre számíthatunk. Az előzetes becslések alapján a Netrisk 800 ezer, az Insura 700 ezer, míg a FBAMSZ 650-700 ezer ügyfélre tett javaslatot. Ennek tükrében a szavazás során magasabb aktivitási számokat kínáltunk a résztvevőknek, de meglepetésünkre a közönség 69%-a kisebb lakásbiztosítási aktivitásra számít a jelenlegi kampányban, mint ami tavaly tapasztalható volt.

Még kevésbé optimista a szektor az új szerződést kötők számára vonatkozóan, akik tavaly 331 ezren voltak: 76% szerint elmarad idén a számuk a tavalyitól. A meglévő szerződést egyébként egységesen április 30-ai évfordulóval mondhatják fel az idei évtől a kampányban szerződést váltók.

Egy másik fontos aktuális szabályozási kérdés az MNB etikus 2.0 életbiztosítási koncepciója, amely három ütemben lép életbe: az idei év január 1-jén, július 1-jén, valamint a következő év január 1-jén. A szabályozás célja a félreértékesítések és érdekkonfliktusok megelőzése, amely érdekében egy új, egyedi költségmutatót (TKM) vezetnek be a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítási termékek esetében. Ezen kívül a biztosítók számára kötelezővé válik az eszközalapok 38%-ának felülvizsgálata, ami hozzájárul az életbiztosítások érték-ár arányának javításához. A közvélemény reakciója vegyes: a válaszadók 60%-a pozitívan, míg 37%-a negatívan vélekedik a szabályozásról.

A szakmai közönségen belül élénk viták zajlanak a kérdés körül, hogy a 2015-2017 között bevezetett etikus 1.0 szabálycsomag, valamint a 2025-2026-ra tervezett etikus 2.0 szabályozás milyen mértékben fogja befolyásolni az életbiztosítási piac penetrációját. A közönség többsége azonban inkább arra a következtetésre jutott, hogy a hatás mérsékelt csökkenést eredményezhet a piacon.

Külön szekcióban foglalkoztunk a rendezvényen az életbiztosítási piac üzleti folyamataival, többek között a PMÁP-kamatfizetések hatásával és a devizás életbiztosítási programok jövőjével is. E beszélgetés során a közönség 81%-a úgy foglalt állást, hogy az ügyfeleket inkább a hozamlehetőségek érdeklik a költségek bemutatásával szemben, amikor rendszeres díjas életbiztosítás megkötésére adják a fejüket.

A kutatások alapján az elkövetkező öt évben a rendszeres díjas életbiztosítások értékesítése terén a személyes tanácsadást biztosító csatornák lesznek a meghatározóak. Ugyanakkor a digitális platformok szerepe is egyre fontosabbá válik, ahogy egyre többen ismerik fel az online lehetőségek előnyeit.

A biztosítók saját ügynöki hálózatai fenntarthatják domináns pozíciójukat a következő fél évtizedben is, de sokan gondolják úgy, hogy a többes ügynöki és független biztosítási alkuszi csatornák fognak elsődleges szerepet játszani. Az életbiztosítások online értékesítésében mintha ma még viszonylag kevesen hinnének.