Érdekes fejleményekről számoltak be: a magyar vágóhidak üzemelése felgyorsult - Agrárszektor.
2024-ben a magyar vágóhidak teljesítménye figyelemre méltóan alakult, hiszen összesen több mint 453 ezer tonna sertéshúst és közel 545 ezer tonna baromfihúst állítottak elő (hasított súly, baromfinál vágott, tisztított súly). A darabszámok elemzése során kiderült, hogy a szarvasmarhák vágása 4,4%-kal visszaesett, míg a sertések esetében 6,5%-os növekedést, a baromfiféléknél pedig 5,8%-os bővülést tapasztaltak az előző évhez viszonyítva. A baromfifélék között a pulykák vágása 2,6%-kal, a libáké pedig 21,2%-kal csökkent, ezzel szemben a kacsák vágása 19%-kal nőtt - állapította meg az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb elemzésében.
2024-ben a szarvasmarha-vágások száma 84,8 ezer darabra csökkent, ami 4,4%-os visszaesést jelent az előző évhez képest. A levágott állatok összesített élősúlya 43,2 ezer, míg a hasított súlya 22,5 ezer tonnát tett ki. Ez az élő- és hasított súly a tavalyi évhez viszonyítva 4%-kal, illetve 2,8%-kal alacsonyabb. A marhavágás havi átlagos élősúlya 2024 folyamán meghaladta a 3600 tonnát, a novemberi hónap pedig különösen kiemelkedett, hiszen ekkor a vágások élősúlya túllépte a 4300 tonnát. A levágott szarvasmarhák közel 60%-a tehén volt, míg 22%-a bika. A tehenek vágása 7%-kal, az üszők esetében pedig 14,5%-kal csökkent az előző évhez képest, míg a bikák esetében 12,7%-os növekedést figyelhettünk meg a darabszámot illetően 2024-ben.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint Magyarország 2024 első tizenegy hónapjában több mint 58 ezer tonna élő szarvasmarhát exportált, miközben a behozatal meghaladta a 21 ezer tonnát. Az export mértéke közel 1%-os növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest, míg az import 7%-kal emelkedett. A kivitel túlnyomó része Koszovóba, Horvátországba és Ausztriába irányult, ahol a teljes export 56%-a találta meg útját. A behozott élőmarhák legfőbb forrásai Dániából, Szlovákiából és Csehországból származtak, ezek az országok a behozatal 40%-át adták 2024 januárja és novembere között.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján a szarvasmarhák összlétszáma 2024. június 1-jén 863,7 ezer egyedet tett ki. Ez az érték 2023 júniusa óta 11 ezerrel csökkent, míg az előző év végéhez képest, 2023 decemberétől, mérsékelt növekedést mutat, mindössze 1,6 ezer darabbal. A tehenek száma ezen a napon 406,6 ezer volt, ami 4%-os csökkenést jelent, összesen 16,7 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
2024 folyamán a hazai vágóhidak tevékenysége során összesen 4 millió 782 ezer sertést vágtak le, ami 6,5%-os növekedést jelent az előző évhez képest, azaz körülbelül 291 ezer állattal többet dolgoztak fel. A levágott sertések élősúlya elérte a 564 ezer tonnát, míg hasított súlyuk 453 ezer tonnára rúgott, így mindkét mutató 8%-kal haladta meg a 2023-as adatokat. A sertésvágások átlagos havi élősúlyban körülbelül 47 ezer tonnát tettek ki, a legmagasabb havi teljesítmény pedig októberben érte el az 52 ezer tonnát. Az anyakocák vágása is emelkedett, hiszen a tavalyi 54 ezer helyett 2024-re 59 ezer állatot vágtak le, ami 9,2%-os növekedést jelentett.
Az élő sertés kivitelének volumene több mint 13%-kal bővült, míg az import ellenben 7%-kal csökkent 2024 első tizenegy hónapjában 2023 azonos időszakához képest (KSH), a forgalom közel 1%-kal növekedett. Az export 35 ezer tonna, az import 63 ezer tonna volt, azaz a behozatal továbbra is jóval meghaladja a kivitelt. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Szerbiába irányult a 2024. január-novemberi időszakban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2024. június 1-jén Magyarország sertésállománya 2,75 millió egyedet számlált. Ez a szám 7,8%-os növekedést jelent a tavalyi júniusi adatokhoz képest, ami körülbelül 200 ezer darabbal több, míg a 2023. decemberi állományt 137 ezerrel haladta meg. Az anyakocák létszáma szintén figyelemre méltó, hiszen 2024 júniusában 162,4 ezer volt, ami egy év alatt 9,1%-os, körülbelül 13,6 ezer állatot érintő növekedést jelent.
Az Eurostat adatai szerint a 2024. január-novemberi időszakban a sertésvágás terén Spanyolország kiemelkedett, hiszen több mint 49 millió sertést vágtak le, ezzel megszerezve az első helyet az európai országok között. Németország és Franciaország követték őt a sorban, tükrözve a régió húsipari teljesítményét.
A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma 43,1 ezer volt 2024-ben, ami 7,1%-os viszszaesést jelent az előző évhez képest. Anyajuhból több mint 7300 darabot vágtak, amihez 362 tonna élősúly tartozott a vizsgált időszakban. A KSH adatai szerint a juhállomány 918,7 ezer darab volt 2024. június 1-jén, 3,7 ezerrel, 0,4%-kal csökkent az egy évvel korábbi létszámhoz képest. Az anyajuhok száma 2024 júniusában 698 ezer volt, azaz gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbi értékkel.
Baromfiból 237 millió darabot vágtak 2024-ben, 5,8%-kal többet, mint az előző évben. A levágott baromfi élősúlya összesen 726,4 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) 544,5 ezer tonna volt ebben az időszakban. A baromfi túlnyomó részét - darabszám alapján 83%-át - a csirke tette ki, amelyből 196,8 milliót vágtak, vagyis 4,7%-kal többet, mint 2023-ban. Vágókacsából csaknem egyötödével, 19%-kal többet, összesen 29,4 milliót, libából viszont 21,2%-kal kevesebbet, 2,7 millió darabot vágtak 2024-ben. Pulykából 5,1 millió darab került a vágóhidakra, 2,6%-kal kevesebb, mint az előző évben. A baromfivágáson belül a kacsa számaránya 12%-os, a pulykáé 2%-os volt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2024. június 1-jén a hazai tyúkfélék állománya 32,3 millióra nőtt, ami 3,1%-os, azaz 962 ezer darabos emelkedést jelent az előző évhez képest. Az Eurostat által közzétett statisztikák alapján, ha a Törökországot és az Egyesült Királyságot nem számítjuk, az európai országok közül Lengyelország vezeti a csirkevágást, amely közel 1200 millió példányt tesz ki. Franciaország és Spanyolország követi őt a 2024 január-novemberi időszakban.
