Érdekes fejlemények látnak napvilágot: a magyar vágóhidak működése jelentős lendületet kapott - Agro Napló.
2024-ben a magyarországi vágóhidakon összesen 84,8 ezer szarvasmarhát vágtak le, ami 4,4%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Ezzel szemben a sertésvágások száma jelentős növekedést mutatott: 4 millió 782 ezer sertést vágtak, ami 292 ezerrel, vagyis körülbelül 6,5%-kal haladja meg a 2023-as adatokat. A baromfi vágások terén 237 millió példányt regisztráltak, ez 5,8%-os emelkedést jelentett a bázisidőszakhoz viszonyítva. A levágott baromfi élősúlya elérte a 726,4 ezer tonnát, míg a tisztított és bontott súly 544,6 ezer tonnát tett ki ebben az évben.
2024-ben a magyar vágóhidak jelentős mennyiségű húst termeltek: összesen több mint 453 ezer tonna sertéshúst és közel 545 ezer tonna baromfihúst állítottak elő (az adatokat hasított súlyban, illetve tisztított baromfinál vágott súlyban közölték). A darabszámok alapján a szarvasmarhák vágása 4,4%-kal csökkent, míg a sertések és a baromfifélék esetében 6,5%-os, illetve 5,8%-os növekedést figyelhettünk meg az előző évhez képest. A baromfifélék kategóriáján belül a pulykák vágása 2,6%-kal, a libáké pedig 21,2%-kal esett vissza, ugyanakkor a kacsák vágása 19%-kal emelkedett. Ezek az eredmények az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentéséből származnak.
2024-ben a szarvasmarha-vágások száma 84,8 ezer darabra csökkent, ami 4,4%-os visszaesést jelent az előző évhez képest. Az élősúly a levágott állatok esetében 43,2 ezer tonna, míg a hasított súly elérte a 22,5 ezer tonnát. Mindkét súlymérték 4%-kal, illetve 2,8%-kal maradt el a 2023-as adatoktól. A marhavágás havi átlagos élősúlya 2024 januárjától decemberéig meghaladta a 3600 tonnát, a legmagasabb havi érték pedig novemberben 4300 tonna fölé emelkedett. A levágott szarvasmarhák körében 60%-ot képviseltek a tehenek, míg a bikák aránya 22% volt. A tehenek vágása 7%-kal, az üszők esetében 14,5%-kal csökkent, ugyanakkor a bikák vágási száma 12,7%-kal nőtt a bázisidőszakhoz viszonyítva.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint Magyarország 2024 első tizenegy hónapjában több mint 58 ezer tonna élő szarvasmarhát exportált, miközben 21 ezer tonnát meghaladó mennyiségű marhát importált. Az export volumene körülbelül 1%-os növekedést mutatott az előző év hasonló időszakához képest, míg az import esetében a növekedés elérte a 7%-ot. Az élőmarha-kivitel jelentős része Koszovóba, Horvátországba és Ausztriába irányult, ezek a célországok együttvéve a teljes export 56%-át képviselték. Az importált élőmarhák többsége Dániából, Szlovákiából és Csehországból érkezett, ezek az országok adták a behozatal 40%-át 2024. január és november között.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján 2024. június 1-jén a szarvasmarhák összlétszáma 863,7 ezer egyedet tett ki. Ez a szám 2023 júniusa óta 11 ezerrel csökkent, míg 2023 decemberéhez viszonyítva egy enyhe, 1,6 ezer állatot jelentő növekedést mutat. A tehenek száma 2024. június 1-jén 406,6 ezerre rúgott, ami 4%-os csökkenést jelent, összesen 16,7 ezerrel kevesebb mint egy évvel ezelőtt.
2024-ben a hazai vágóhidakon összesen 4 millió 782 ezer sertést vágtak le, ami 6,5%-os, azaz körülbelül 291 ezer darabos növekedést jelent az előző évhez képest. A levágott sertések élősúlya elérte a 564 ezer tonnát, míg a hasított súly 453 ezer tonnát tett ki, mindkét mutató 8%-kal magasabb, mint 2023-ban. Havonta átlagosan közel 47 ezer tonna sertést vágtak, a legmagasabb havi eredmény pedig októberben született, amikor a levágott mennyiség meghaladta az 52 ezer tonnát. Az anyakocák vágása is emelkedett: 2024-ben 59 ezer darabot vágtak, ami a tavalyi 54 ezerhez képest 9,2%-os növekedést tükröz.
Az élő sertések kivitelének volumene 2024 első tizenegy hónapjában több mint 13%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az import 7%-kal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A teljes forgalom körülbelül 1%-os emelkedést mutatott. Az export mennyisége 35 ezer tonnát, míg az import 63 ezer tonnát tett ki, ami azt jelzi, hogy a behozatal továbbra is lényegesen meghaladja a kivitelt. Az élő sertések főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkeztek, míg a kivitel zöme Romániába, Ausztriába és Szerbiába irányult a 2024 január-novemberi időszakban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2024. június 1-jén Magyarország sertésállománya 2,75 millió egyedet számlált. Ez a szám 7,8%-os növekedést jelent, amely közel 200 ezer állattal haladja meg a 2023. júniusi adatokat, és 137 ezerrel múlja felül a tavaly decemberi létszámot. Az anyakocák száma 162,4 ezerre emelkedett 2024 júniusára, ami egy év alatt 9,1%-os, körülbelül 13,6 ezer állattal történő bővülést tükröz.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a 2024 január-novemberi időszakban Spanyolország vezeti a sertésvágások listáját, több mint 49 millió példányával. Ezt a rangsort Németország és Franciaország követi, így a három ország dominálja a sertéshús előállítását Európában.
A 2024-es évben Magyarország vágóhidain összesen 43,1 ezer juhot fejeztek be, ami 7,1%-os csökkenést tükröz az előző évhez viszonyítva. Az anyajuhok közül több mint 7300 egyedet vágtak le, amelyek összesen 362 tonna élőtömeget tettek ki a vizsgált időszak során. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a juhállomány 2024. június 1-jén 918,7 ezer darabra rúgott, ami 3,7 ezerrel, vagyis 0,4%-kal alacsonyabb az előző év azonos időszakában mért létszámhoz képest. Az anyajuhok száma ekkor 698 ezer volt, ami gyakorlatilag megegyezik a 2023-as év júniusában regisztrált adatokkal.
Baromfiból 237 millió darabot vágtak 2024-ben, 5,8%-kal többet, mint az előző évben. A levágott baromfi élősúlya összesen 726,4 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) 544,5 ezer tonna volt ebben az időszakban. A baromfi túlnyomó részét - darabszám alapján 83%-át - a csirke tette ki, amelyből 196,8 milliót vágtak, vagyis 4,7%-kal többet, mint 2023-ban. Vágókacsából csaknem egyötödével, 19%-kal többet, összesen 29,4 milliót, libából viszont 21,2%-kal kevesebbet, 2,7 millió darabot vágtak 2024-ben. Pulykából 5,1 millió darab került a vágóhidakra, 2,6%-kal kevesebb, mint az előző évben. A baromfivágáson belül a kacsa számaránya 12%-os, a pulykáé 2%-os volt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint 2024. június 1-jén a hazai tyúkfélék állománya elérte a 32,3 milliót, ami 3,1%-os növekedést jelent, azaz 962 ezerrel több mint egy évvel korábban. Az Eurostat adatai alapján, ha a Törökországot és az Egyesült Királyságot nem számítjuk, akkor a csirkevágás terén Lengyelország vezeti a rangsort, közel 1200 millió példányával. Ezt követi Franciaország és Spanyolország az 2024 januárjától novemberéig terjedő időszakban.
