Felfedezték Sopron rejtett kincsét!

Fiziker Róbert főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltár igazgatója a serleget bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy 1922-ben, a Nemzeti Kaszinóban gróf Széchényi Emil mondta, hogy az 1921. évi soproni és Sopron környéki népszavazás megmentette Széchenyi István hamvait Magyarország részére, így azok továbbra is magyar földben nyugodhatnak.

1925-ben született meg a döntés, hogy egy különleges Hűségserleget alkotnak Sopron városának. Az ünnepélyes átadásra 1926. november 3-án került sor, amikor is az ezüstből készült, vert arany díszítéssel ellátott serleget gróf Széchényi Márton, a helyi bencés gimnázium hetedik osztályos tanulója, adta át Thurner Mihály polgármesternek.

A serleget végül 1928-ban avatták fel, egy időben a Hűség kapu megnyitásával. Az eseményre Bethlen István miniszterelnök is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt, amelyet az alapítók tervei szerint egy serleglakoma keretében ünnepeltek. Ezt a különleges eseményt később hétévente megismételték, gazdagítva ezzel a hagyományt.

Kelemen Dávid levéltáros állítása szerint a serleggel kapcsolatos első írásos említés 1926-ra datálható. Ezt követően a második serleglakomát 1935. december 14-én rendezték meg. Az ezt követő megemlékezésre 1942-ben került sor, ám ekkor a Hűségserleg már nem játszott szerepet az ünnepségen, és a későbbi megemlékezések során is elmaradt a felhasználása.

Elmesélte, hogy 1950 nyarán Steiner Jenő, aki hivatalsegédként dolgozott, egy polgármesteri megbízólevéllel érkezett a levéltárhoz. Azonban Házi Jenő, a főlevéltáros, visszautasította, hogy kíséret nélkül tartózkodjon a levéltár területén. Ekkor a városi pártbizottság elnöke telefonon adott utasítást a főlevéltárosnak, hogy engedje be Steiner Jenőt a levéltárba, aminek eleget is tett július 11-én. A serleg további sorsáról azonban csak spekulációk léteznek - tette hozzá.

Farkas Ciprián, Sopron városának polgármestere (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta, hogy a népszavazással összefüggő serleg a város egyik "szakrális" kincse, melyet valószínűleg "gondos kezek" rejtettek el az 1950-es években.

Fiziker Róbert az MTI-nek elmondta: a serlegre úgy bukkantak rá, hogy május elején egy budapesti gimnázium osztálya bejelentkezett hozzájuk azzal, hogy iratbemutatón szeretnének részt venni az 1921. évi népszavazással kapcsolatban. Ekkor megkérte Kelemen Dávidot, hogy nézzék meg jobban a forrásokat, hátha találnak valamit.

A levéltáros váratlanul bukkant rá a régi dobozra, amely rejtélyes titkokat őrzött. Amikor kinyitotta, a benne található serleg azonnal felkeltette a figyelmét, hiszen nyilvánvaló volt, hogy alapos restaurálásra van szüksége.

A serlegen három felirat van. "A Civitas Fidelissimának a Széchényi nemzetség hálája jeléül" felirat a serleg testén olvasható, gróf Széchenyi István idézete, a "Hol fognak az én hamvaim pihenni, kérdem gyakran magamtól, a hazában e vagy a külföldön" felirat a serleg talapzatán, míg a serleg belsejében az olvasható, hogy "Felajánlotta Sopron városának az 1921. december 14-iki népszavazás emlékéül gróf Széchényi Bertalan".

A serlegról itt láthatók fotók.

A három felirat közül ez a legjobban megőrzött állapotú.

Fiziker Róbert kifejezte, hogy szeretné, ha a serleget helyben restaurálnák, ha ez egyáltalán lehetséges.

A Hűségserleg nem csupán egy múzeumi kiállítás része kíván lenni; az alapító szándéka az volt, hogy a város élő hagyományává váljon. Ebből kiindulva, az első hűséglakoma dátumát követően, 2026-ra tervezik a következő eseményt, amely egyben az adományozás századik évfordulóját is ünnepli.