Megszületett a jogerős döntés, amely a többmilliárdos állami támogatás ellenére is érvényes.

A kisvárdai csigafeldolgozó üzem körüli csalási ügyben az elsőrendű vádlott felmentésre került, míg a másodrendű vádlottat a Zalaegerszegi Törvényszék jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Ezen kívül a bíróság közel 2,6 milliárd forint értékű vagyonelkobzást is elrendelt.

A Zalaegerszegi Törvényszék közleménye szerint az elsőrendű vádlott nő egy olyan kft. ügyvezetője volt, amelynek 75 százalékban ő, 25 százalékban pedig egy cég volt a tulajdonosa. Ez utóbbit a nő külföldi állampolgárságú férje, a másodrendű vádlott irányította, de a működtetésben a feleség is részt vett.

A kft. egy ambiciózus projektet indított, amelynek keretében Kisvárdán egy csigafeldolgozó és tésztagyártó üzemet kíván létrehozni, mintegy 20 millió eurós (6,3 milliárd forintos) beruházással. A finanszírozás sokszínűségére jellemző, hogy a költségek 33,7 százalékát hitelből, 26,3 százalékát saját forrásból, míg a fennmaradó 40 százalékot állami támogatás révén tervezik előteremteni. A projekt előkészületei során, 2015-ben, a cég sikeresen pályázott több mint 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásra, és emellett banki kölcsön igénybevételére is sor került.

A hitel- és támogatási szerződések megkötésének alapvető követelménye volt, hogy a cég rendelkezzen 1,9 milliárd forintot meghaladó saját forrással, ám a kft. valójában nem bírta ezzel a szükséges összeggel. Az igazolások érdekében hamis kölcsönszerződéseket és teljesítés nélküli számlákat állítottak elő, miközben körkörös utalási láncolatot alakítottak ki. A beruházás megvalósítása nem felelt meg a vállalt feltételeknek: kevesebb munkavállalót alkalmaztak, a beszámolók hiányosak voltak, és a tényleges saját tőke helyett kizárólag banki és állami támogatásra támaszkodtak.

A hiányosságok következtében a kölcsönök igénybevételére és az állami támogatásokra való jogosultságot nem tudták megállapítani, így az illetékes minisztérium felszólította a kft.-t a támogatások és azok kamataik visszafizetésére, amely azonban nem történt meg. Ennek következtében a vádlottak körülbelül 2,6 milliárd forint kárt okoztak a központi költségvetésnek. A Zalaegerszegi Törvényszék az elsőrendű vádlottat a költségvetési csalás bűntettének és a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette.

Az MTI híradása szerint a nő következetesen és egyértelműen tett nyilatkozatokat, hangsúlyozva, hogy nem gyakorolt hatást az üzleti döntésekre, mivel a tényleges döntéshozatal a másodrendű vádlott hatáskörébe tartozott. Az ő utasításai szerint cselekedett, és ez a gyakorlat a házaspár másik cégére, valamint az újonnan alapított vállalkozásra is vonatkozott. A nő tudatában volt annak, hogy a beruházáshoz nem áll rendelkezésre elegendő önerő, de az ennek biztosítására irányuló ügyletekben csupán a folyamat elején és a végén szerepelt aláíróként, míg a többi ügyletet, amelyeket a férje intézett, nem ismerte.

Nem volt tudomása arról, hogy az önerő igazolására benyújtott szerződések és számlák mögött valójában nem álltak reális gazdasági események. A nő védelme, miszerint ő azt hitte, hogy minden folyamat törvényesen zajlik, nem volt megcáfolható.

Az elsőrendű vádlott által tett kijelentéseket a férje és a tanúk vallomásai teljes mértékben alátámasztották. A bíróság a férjét közvetett tettesként bűnösnek találta költségvetési csalás bűntettében, valamint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében. Ennek következtében a bíróság két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte őt. Emellett öt évre eltiltotta a gazdálkodó szervezet vezetésétől is.

A férfi a bíróságon ténybeli beismerő vallomást tett, de a felelősségét vitatta azzal, hogy ő nem titkolta, hogy forráshiánnyal küzd. A helyzet javítása érdekében és a magyar viszonyok ismertének hiánya miatt pénzügyi tanácsadók útmutatásai szerint eljárva jutott hitelhez, kölcsönhöz, valamint valótlan önerőhöz. A bíróság szerint a férfinak üzleti tapasztalatai alapján tudnia kellett, hogy ez az út nem megfelelő.

Tény, hogy a cég megkapta a banki hitelt és az állami támogatást, létrehozták a gyártóüzemet, megvásárolták a szükséges gépeket, és megindult a foglalkoztatás is. A kft. célja a működés és a termelés volt, az odavezető út viszont büntetőjogi felelősséget von maga után, de ezt csak az ügyben szereplő két vádlott vonatkozásában volt jogosult vizsgálni a bíróság. A bíróság a kft.-vel szemben csaknem 2,6 milliárd forint összegű vagyonelkobzást rendelt el, illetve az állam mint sértett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, azaz a jogszabály szerint a követelést adók módjára kell behajtani. Az elsőrendű vádlott és védője a március 5-én tartott tárgyaláson tudomásul vette az ítéletet, az ügyész, a másodrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt tartott fenn. Ennek lejárta után minden fél tudomásul vette a döntést, így az hétfőn jogerőssé vált.